A német labdarúgó-szövetség (DFB) egy luxusüdülőnek beillő edzőtábort építtetett a nationalelfnek a brazíliai világbajnokságra Porto Seguro térségében, az Atlanti-óceán partján, ahol a játékosok lakóközösségekbe osztva éltek. A világbajnoki cím megszerzése után mindegyik csoport kitalált egy-egy műsorszámot a keddi berlini fogadásra, amelyen több százezren ünnepelték a hazatérő győzteseket.
Az egyik csoport (Klose, Götze, André Schürrle, Shkodran Mustafi, Roman Weidenfeller és Toni Kroos) összegörnyedve evickélt be a színpadra, és azt skandálták, hogy „így mennek a gauchók (argentin őslakosok), a gauchók így mennek", majd felegyenesedve, kidüllesztett mellett vonultak tovább, és azt harsogták, hogy „így mennek a németek, a németek így mennek".
Az egyik csoport (Klose, Götze, André Schürrle, Shkodran Mustafi, Roman Weidenfeller és Toni Kroos) összegörnyedve evickélt be a színpadra, és azt skandálták, hogy „így mennek a gauchók (argentin őslakosok), a gauchók így mennek", majd felegyenesedve, kidüllesztett mellett vonultak tovább, és azt harsogták, hogy „így mennek a németek, a németek így mennek".
Az akció nagy visszhangot váltott ki a közösségi portálokon, és elindult az Eb-k és vb-k idején szokásos vita a labdarúgás és a német nemzeti öntudat összefüggéseiről. Az egyik fő véleményáramlat szerint Kloséék mutatványa méltatlan a végig sportszerűen küzdő és a pályán kívül is példamutatóan viselkedő csapathoz, és olyan öngól volt, amellyel az utolsó pillanatban elrontották a válogatott szereplését, hiszen megsértették az argentinok nemzeti büszkeségét, s a meghaladottnak gondolt német felsőbbrendűségi érzést és nagyhatalmi vágyat sugározták.
A másik meghatározó vélemény szerint a performansz a német stadionokban jellemző szurkolói közösségépítő játékok finomabb, ártalmatlanabb fajtájából való, és szóra sem érdemes.
Vannak, akik szerint a felháborodás megjátszott, és valójában arról van szó, hogy „a labdaérzék nélküli stréberek bosszút akarnak állni a focistákon, amiért menők és szép lányokkal járnak” – idéztek egy véleményt a Twitterről a ZDF közszolgálati televízió szerdai összeállításában.
Az igazság a két szélsőség között van – vélekedett a Die Welt című lap kommentárja, amely szerint az argentinok elleni fricska ötlete alkoholos befolyásoltság alatt születhetett, és túlzás rögtön rosszindulatról vagy rasszizmusról beszélni. Az eset pedig nem a nacionalizmusról szól, hanem a helyes viselkedésről – tette hozzá.
Hasonlóan vélekedett az ellenzéki Zöldek parlamenti képviselője, Jürgen Trittin, aki a ZDF-nek azt mondta, hogy a gaucho-tánc ugyan nem volt nacionalista megnyilvánulás, de nem kellett volna sportszerűtlen módon kigúnyolni a nagyon erős argentin válogatottat.
A német együttes a brazíliai világbajnokság vasárnap esti döntőjében 1–0-ra győzte le Argentínát hosszabbítás után, és története negyedik vb-diadalát aratta.