Miért nincs bronzmérkőzés az Európa-bajnokságokon?

Valószínűleg nagyobb visszhangot kapott volna a bronzmérkőzés kérdése, ha Anglia mellett a szintén nem túl látványos játékot mutató Franciaország jutott volna be az Európa-bajnokság döntőjébe, de így is érdekes felvetés, hogy miért nem rendeznek helyosztót a harmadik helyért.

Az első Európa-bajnokságot 1960-ban rendezték Franciaországban még Európai Nemzetek Kupája néven négy csapat részvételével és egészen 1980-ig minden alkalommal volt bronzmérkőzés is, de az 1984-es tornán már nem.

Az első tornákon a csapatok létszáma miatt is belefért, hogy összecsapjanak az elődöntő vesztesei, ennek is köszönhetően lett a magyar válogatott bronzérmes az 1964-es spanyolországi tornán és negyedik helyezett az 1972-es belgiumi Eb-n, de Csehszlovákia az Eb-k első és máig utolsó bronzmérkőzésén is érdekelt volt: 1980-ban Olaszország 9–8-ra végződő tizenegyespárbaj után nyert.

De hiába a nagy tét és az izgalmak, 1984-ben már nem volt bronzmérkőzés.

A bronzmeccs kérdéséről a dpa megkereste az Európai Labdarúgó-szövetséget (UEFA) is, amely azt közölte, hogy „a mérkőzést nem tartották vonzónak, ezért azóta nem része az Európa-bajnokságnak.”

A Kicker szerint a tornák szervezői az alacsony nézőszám miatt döntöttek úgy, hogy eltörlik a bronzmérkőzést, ugyanis például a magyar válogatott 1972-es bronzmérkőzésén úgy volt mindössze hatezer néző, hogy a mieink a házigazda belgákkal csaptak össze, de 1976-ban is csak hétezren voltak, az 1980-as – máig utolsó – helyosztót pedig 25 ezren nézték az akkor 80 ezer fő befogadására alkalmas nápolyi stadionban, ahol a házigazda Olaszország is érdekelt volt.

A helyosztó megszűnésével a szervezők már bronzérmeket sem adnak át az elődöntő két vesztes csapatának – ez alól csak 2008-ban és 2012-ben tettek kivételt, de 2016 óta csak a két döntős nyakába kerül nemesfém.

A Kicker szerint egyébként az UEFA nem tervezi, hogy újra legyenek bronzmérkőzések az Eb-n.