Renato Steffen: Az ösztönből futballozók adják a játék sava-borsát

– Fiatalon festő-mázolóként csöppent a munka világába, húszévesen még az amatőrnek számító negyedosztályban futballozott, onnan jutott el a svájci válogatottságig. Mit jelent önnek, hogy profi labdarúgóként a hazáját képviselheti?     
– Tulajdonképpen mindent – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak adott exkluzív interjújában Renato Steffen, a Lugano 32 éves, 39-szeres svájci válogatott szélsője. – Büszke vagyok, amikor a nemzetemet képviselhetem és érte játszhatok. Kétezertizenötben mutatkoztam be, rögös volt az út, míg odáig eljutottam, de amikor magamra ölthetem a címeres mezt, rendre az az érzésem támad, hogy minden erőfeszítésért megérte. A válogatottban ezer fokon égek, nincs szükségem pluszmotivációra. Szerencsésnek tartom magam, hogy tagja lehetek a csapatnak és még nem estem ki a pikszisből.

– Mit köszönhet azoknak az éveknek, amikor alacsonyabb osztályokban futballozott?     
– Mivel nem voltam kifejezettem jókötésű srác, meg kellett tanulnom az erősebb, ügyesebb labdarúgók szorításában érvényesülni. A játékom stílusán tetten érhetők azok a jegyek, amelyekkel az utcai focik során vérteződtem fel. Rajtam ragadt, hogy sohasem adhatom fel a túlerővel szemben a küzdelmet, meg akarom nyerni az összes párharcot, lankadatlan akaraterő jellemez. Időnként elgondolkodom azon, hogy ha nem járom meg az amatőr futballt, talán sohasem lesz belőlem olyan futballista, aki ma vagyok.

– Ezzel együtt alighanem sok nehézség kísérte az útját. Hogyan változott a személyisége, míg profi labdarúgóvá vált?     
– Amikor sikerélményekben volt részem, gyakran kellett visszafelé lépnem néhányat, hogy aztán ismét előrejussak a pályafutásomban. Utólag tanulóidőszaknak fogom fel azt az életszakaszt, nyilvánvalóan csalódtam is, de a pofonok mindig arra sarkalltak, hogy megmutassam azoknak, akik nem hittek bennem. A kudarcélményeket a magam javára fordítottam. Sohasem dugtam a fejemet a homokba, beleálltam az adódó helyzetbe, és hajtott, hogy azt mondhassam a bennem kételkedőknek: hé, tévedtetek velem kapcsolatban, talán inkább rám kellett volna fogadnotok! Folyamatosan fejlődött a személyiségem, egyre erőseb, kitartóbb lettem, de az elmúlt tíz évben mintha nyugodtabbá is váltam volna – ebben nagy szerepe van a két gyermekem születésének. Rutinosabb játékosként már nem vagyok annyira lobbanékony, bizonyos helyzeteket könnyebben veszek.

– Ezek szerint már nem tekintenek Svájcban amolyan rossz fiúként önre? Sok cikkben így emlegették...     
– Ó, dehogynem, ezt nem tudom lemosni magamról! A játékstílusom korábban nagyon intenzív és temperamentumos volt, ezért megbélyegeztek. Elismerem, valóban mindent bevetettem, hogy a csapatom nyerjen: olykor provokatív voltam és a csúnya beszédet sem mellőztem, ahogyan az egyébként a labdarúgásban megszokott. Ez Svájcban valamiért nagyobb figyelmet kapott, és csakhamar elkönyveltek sportszerűtlen futballistának. Németországban azonban teljesen normális karakterként tekintettek rám, ott szerették az olyan labdarúgókat, mint amilyen én vagyok, értékelték, ha valaki mindent megtesz a csapatáért és új impulzust hoz. Mindenesetre a két évvel ezelőtti visszatérésem óta talán már nem vagyok olyan „rossz”, mint régen...

– Egy korábbi interjúban utcai focistaként jellemezte önmagát, aki ösztönből játszik. Hogy látja, a modern labdarúgásból egyre inkább kikopnak az önhöz hasonló egyéniségek?     
– Egyértelműen, és ezt a futballban bekövetkezett változásoknak tulajdonítom. A játék napról napra gyorsabbá válik, az atletikusság előtérbe került és a pályán lévőknek egyre inkább figyelembe kell venniük a taktikai elemeket, a különböző játékrendszereket. Szerencsére tudok még mondani olyan labdarúgókat, akikről lerí, hogy ösztönből, a játék szeretetéért futballoznak, érte élnek: ilyennek tartom Jamal Musialát és Florian Wirtzet. Remélem, a hozzájuk hasonlók sohasem kopnak ki a labdarúgásból, mert ők élesztik újjá a sportágat és adják a sava-borsát. Amikor az utánpótlásképzést szigorú keretek közé szorítják, akkor is érdemes lenne nyitottabbnak lenni és szabadságot adni a fiataloknak, hagynunk kellene, hogy időnként a saját maguk útját járva szerezzenek tapasztalatot – így születhetnek meg az általam említett úgynevezett utcai focisták. Ugyanakkor az is igaz, hogy a labdarúgás már csúcsteljesítményt követel, egy parányi hiba is mérkőzést befolyásolhat. Vannak előnyei és hátrányai a játék változásának, mint minden, a futball is folyamatosan formálódik, fejlődik.

– A svájci válogatottban „tolerálják” az olyan játékost, mint ön?     
– Sohasem szerettem, ha keretek közé szorítanak, de manapság természetesen alkalmazkodni kell egy kicsit a követelményekhez. A válogatottban az ország huszonhárom legjobbja kaphat helyet, és úgy gondolom, ebbe a társaságba beleillek – a mentalitásom, a játékmódom miatt, hogy megyek, mint a mérgezett egér, nem adom fel és megpróbálok minden elvesztett labdát visszaszerezni. Persze azt is mondanám, hogy ne próbáljanak meg túl szorosan belegyömöszölni egy rendszerbe, engedjenek szabadjára, még akkor is, ha első blikkre nem néz ki jól a játékom – idővel egy akcióval területet nyithatok és a pozíciók közötti keveredés fontos lehet, a válogatottban eddig ezt jól alkalmaztuk. A Luganóban gyakran játszom tízest, szeretek bemozogni a vonalak közé, de a széleken érzem magam igazán szabadnak.

– Jó ajánlólevél a válogatott május tizenhetedikei kerethirdetése előtt, hogy tizennyolc ponttal vezeti a svájci bajnokság kanadai táblázatát, nemde?     
– Ha azt veszem, hogy az idény előtt a húsz pontot tűztem ki célul, igazán elégedett lehetek a teljesítményemmel, mert még hátravan három bajnoki, gyarapíthatom a góljaim, gólpasszaim számát. Keményen dolgozom, hiszen tudom, hogy csak akkor férhetek be a válogatottba, ha jól teljesítek a klubomban és önbizalomtól duzzadva futballozok. Azt hiszem, most már mindenki tudja, mire vagyok képes a nemzeti csapatban, a Luganóban nyújtott teljesítményemmel igyekszem minél jobban megnehezíteni a döntéshozók életét. Ha beválogatnak, azon leszek, hogy segítsem a csapatot.

– Világbajnokságon már járt, ám Európa-bajnokságon még nem, kétszer is sérülés szólt közbe.     
– Nagyon bánom, hogy lemaradtam róluk. Éppen ezért nem gondolok még sokszor a júniusi tornára, inkább a jelenre figyelek és abban reménykedem, ezúttal egészséges maradok. A kerethirdetésig még várni kell, a statisztikáim és a játékom alapján biztos vagyok benne, ott leszek Németországban.

– Harminckét évesen, harminckilenc fellépéssel a háta mögött milyen céljai vannak a válogatottban?     
– A lehető legtöbbet szeretném kihozni az előttem álló időszakból, de nem tekintek annyira előre, mérkőzésről mérkőzésre összpontosítok.

– Valamilyen célt csak felállított – például az Európa-bajnokságra.     
– Persze, az Európa-bajnokságon az elsődleges, hogy továbbjussunk a csoportból. Nem egyszerű a négyesünk, ezért is mondom azt, az a legfontosabb feladatunk, hogy kerüljünk a kieséses szakaszba. Hogy utána mi lesz, azzal ráérünk még foglalkozni.

– Svájc a kétezerhuszonkettes vb-n vagy a közelgő Eb-n került erősebb csoportba?     
– Mindkettő elég kemény, úgyhogy nem tudok rangsorolni, különbséget tenni – térjünk rá vissza a torna után. Brazília, Szerbia és Kamerun is feladta nekünk a leckét Katarban. Mostanában nem játszottunk Magyarországgal és Skóciával, Németországot jobban ismerjük, de érdekes lesz, mire megyünk egymással. Annyit bizton állíthatok, a felsoroltak közül mindegyik válogatott jó erőkből áll. A magyar csapatban is van jó néhány labdarúgó, aki bevillan...

– Mondana neveket?     
– Szoboszlai Dominikra világosan emlékszem, ellene még a Wolfsburg játékosaként léptem pályára. Remek íve van a pályafutásának, nagyszerűen fejlődik, topszinten futballozik. Gulácsi Péterre is emlékszem, kiváló kapusnak tartom, amiként Willi Orbánt is jó belső védőnek. Bolla Bendegúzról hamarosan friss emlékeim lehetnek, mivel a Svájci Kupa döntőjében csapunk össze velük. Jó lesz a korábbi vagy jelenlegi ellenfelekkel ismét megütközni

– A svájci válogatott kulcsemberei sikeres idényt zárnak, Yann Sommer az Internazionaléval, Granit Xhaka a Leverkusennel lett bajnok, míg Manuel Akanji a Manchester Cityvel nyerheti meg a Premier League-et. Az ő sikerélményük, formájuk milyen hatással lehet a nemzeti csapatra?     
– Sokat jelenhet még nekünk, hogy a klubjukban sikert sikerre halmozva futballoztak az évad során. Az egész csapatra átragadhat az a magától értetődő önbizalom, ami őket jellemzi. A magabiztosság megalapozhatja a válogatott sikeres Eb-szereplését. Szerencsére sok kerettagnak van kimondottan jó idénye – nagyszerű lenne, ha én is Svájci Kupa-győztesként csatlakozhatnék a többiekhez.

— Svájc szekere az előző naptári évben döcögött, a legutóbbi hét tétmérkőzéséből csak egyet nyert meg. Érzik a csapatra nehezedő nyomást vagy azt inkább a média generálja?     
– Van köze hozzá, az biztos. Megnéztük a statisztikákat, elemeztük a mérkőzéseinket, és arra jutottunk, mindegyiket uraltuk. Tudjuk, hogy van, amiben hibáztunk, de nem játszottunk olyan rosszul, mint azt a sportsajtó olykor tálalta. Sokat beszélgettünk egymással arról, hogy mindenkinek több felelősséget kell vállalnia az eredményesség érdekében, és nem szabad, hogy a nyomás megroppantson minket, nagy játékkedvvel és példás küzdőszellemmel kell pályára lépnünk.

Négy hét múlva hirdeti ki végleges Európa-bajnoki keretét Steve Clarke, azonban a csapatot sújtó sérüléshullám fejtörést okozhat a skót szövetségi kapitánynak. Az biztos, a Bologna kiváló középpályása, a skót csapat alapembere, Lewis Ferguson kihagyja a kontinensviadalt, miután április 14-én a Monza elleni olasz bajnokin súlyos térdsérülést szenvedett. A Southampton rutinos középpályása, Stuart Armstrong állapota egy fokkal biztatóbb, a 32 éves játékost négy hete ugyan hordágyon vitték le a Cardiff elleni mérkőzésen, combfeszítőizom-sérülése nem tűnik súlyosnak. A legnagyobb kérdőjelek a védelemben vannak, ugyanis három alapember is combsérüléssel küszködik. A nagyszerű formában játszó Nathan Patterson, az Everton jobbhátvédje minden bizonnyal kiesett a pixisből, a Brentford bekkje, Aaron Hickey Eb-részvételére pedig 50 százalékot jósolnak a brit szaklapok. A szigetországiaknak jó hír, hogy hétfő este az FC Barcelona ellen csereként játszott a Real Sociedadban Kieran Tierney, az ő beválogatása így nincsen veszélyben. A csapat legnagyobb sztárja, Scott McTominay állapotáról egyelőre nem sok mindent hallani, korábbi jelentések szerint minden bizonnyal bevethető lesz a kontinenstornán a Manchester United 27 éves középpályása.  S. N.

Hiába választották a PSG elleni BL-elődöntő mindkét mérkőzésén a találkozó legjobbjának, egybehangzó német lapértesülések szerint Mats Hummels, a Dortmund védője nem lesz ott a német válogatott Eb-keretében. A teljes előzetes keretet csütörtökön hirdeti ki Julian Nagelsmann szövetségi kapitány, de néhány név már ismert. Három belső védő, Nico Schlotterbeck, Jonathan Tah és Robin Koch kerettagsága biztos, és borítékolható, hogy Antonio Rüdiger is helyet kap benne. A Kicker azt írja, hogy vélhetően a VfB Stuttgart játékosa, Waldemar Anton lesz az ötödik, hat belső védő pedig szinte biztosan nem kerül be a keretbe. A világbajnok Mats Hummels eddig 78 alkalommal szerepelt a válogatottban, a 2021-es Eb óta viszont mindössze két mérkőzésen kapott szerepet. Legutóbb tavaly novemberben, az Ausztria ellen 2–0-ra elveszített felkészülési találkozón lépett pályára a német válogatottban. S. Á.

A MAGYAR VÁLOGATOTT EURÓPA-BAJNOKI KERETE
KAPUSOK: Dibusz Dénes (Ferencvárosi TC), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Szappanos Péter (Paksi FC)
VÉDŐK: Balogh Botond (Parma – Olaszország), Botka Endre (Ferencvárosi TC), Dárdai Márton (Hertha BSC – Németország), Fiola Attila (Fehérvár FC), Lang Ádám (Omonia – Ciprus), Willi Orbán (RB Leipzig – Németország), Szalai Attila (Freiburg – Németország)
KÖZÉPPÁLYÁSOK: Bolla Bendegúz (Servette – Svájc), Kata Mihály (MTK Budapest), Kerkez Milos (AFC Bournemouth – Anglia), Kleinheisler László (Hajduk Split – Horvátország), Nagy Ádám (Spezia – Olaszország), Nagy Zsolt (Puskás Akadémia FC), Loic Nego (Le Havre – Franciaország), Schäfer András (Union Berlin – Németország), Callum Styles (Sunderland – Anglia)
TÁMADÓK: Ádám Martin (Ulszan Hyundai – Dél-Korea), Csoboth Kevin (Újpest FC), Gazdag Dániel (Philadelphia Union – Egyesült Államok), Horváth Krisztofer (Kecskeméti TE), Sallai Roland (Freiburg – Németország), Szoboszlai Dominik (Liverpool FC – Anglia), Varga Barnabás (Ferencvárosi TC)

TARTALÉKOK: Lisztes Krisztián (Ferencvárosi TC), Mocsi Attila (Rizespor – Törökország), Tóth Balázs (Fehérvár FC), Vancsa Zalán (Lommel SK – Belgium), Vécsei Bálint (Paksi FC)

A MAGYAR VÁLOGATOTT JÚNIUSI FELKÉSZÜLÉSI MECCSEI
Június 4. (kedd)
20.45: Írország–Magyarország (Dublin)

Június 8. (szombat)
18.00: Magyarország–Izrael (Debrecen)

EB 2024
A-CSOPORT
JÚNIUS 14., PÉNTEK
21.00, München: Németország–Skócia
JÚNIUS 15., SZOMBAT
15.00, Köln: MAGYARORSZÁG–Svájc
JÚNIUS 19., SZERDA
18.00, Stuttgart: Németország–MAGYARORSZÁG
21.00, Köln: Skócia–Svájc
JÚNIUS 23., VASÁRNAP
21.00, Stuttgart: Skócia–MAGYARORSZÁG
21.00, Frankfurt: Svájc–Németország