A magyar válogatott teljesítményre vonatkozó megállapítások sorát érdemes azzal kezdeni, hogy a szerbeket, a montenegróiakat, a litvánokat és a bolgárokat megelőzve, 18 ponttal, 16 szerzett és 7 kapott góllal csoportelsőként végző csapatunk játékának karaktere nem igazán változott meg a Rossi-éra korábbi sorozataihoz képest. A különbséget az jelentette a korábbiakhoz képest – a tavalyi Nemzetek Ligája-szereplésünknek köszönhetően – gyengébb csoportban, hogy az erényeinket még inkább ki tudtuk domborítani, meg tudtuk mutatni, míg a gyengeségeinket többször el tudtuk fedni, elsősorban néhány kiugró egyéni teljesítménynek is köszönhetően.
SZABADRÚGÁSOK, KONTRÁK, MEGELŐZŐ SZERELÉSEK – ERŐSSÉGEINK
| A SportsBase idén alapított, magyarországi központú nemzetközi cég. Élőben elemzi több bajnokság és a Bajnokok Ligája mérkőzéseit a futásadatok és egyéb statisztikai adatok, összesen 700 paraméter alapján. Kiemelt partnerei közé tartoznak a szaúdi bajnokság csapatai, a török Galatasaray, de megrendelői között van a közismert katarimédiavállalat, a BeIN Sports is. |
Azt már Dárdai Pál, majd az őt követő Bernd Storck kapitányi időszakában megtanulhattuk, hogy amíg a magyar válogatott nem hemzseg az európai topbajnokságokban szereplő támadóktól, addig támadásban a fő fegyverünket a kontrajáték és a rögzített játékhelyzetekből (szabadrúgásokból, szögletekből, bedobások után) elért gólok jelenthetik és ez Marco Rossi kapitányi időszakában sem változott. Az Eb-selejtezők során a 16 gólunkból hatot szereztünk rögzített játékhelyzetből, ami az összes gólunk 37.5 százaléka. A vonatkozó listát nyolc góllal vezető portugáloknál például ez a szám csak 22 százalék – derül ki a SportsBase összesítő statisztikáiból. Egyébként, ha a tizenegyeseket nem vesszük figyelembe (a portugálok három, míg az angolok például öt gólt is büntetőből rúgtak), csak a sarokrúgásokat (abban Szlovákia volt a legeredményesebb öt góllal) és a szabadrúgásokat, akkor a hatgólos szlovénok mögött másodikak vagyunk öt góllal, a portugálokkal holtversenyben.
Amiben viszont a magyar válogatott a teljes európai mezőnyben kiemelkedett, az a közvetlen és közvetett szabadrúgásokból együttesen elért gólok száma, ebben benne vannak a kapu elé beívelt oldalszabadrúgásokból született gólok (lásd a két bulgáriai találatunkat) vagy a kipattanó labdából (amilyen Nagy Ádám találata volt Montenegró ellen) és a közvetlen szabadrúgásból (Szoboszlai Dominik bombája a bolgárok elleni hazai meccsen) született gól is.
| 1. Magyarország | 4 |
| 2. Szlovénia, Törökország | 3 |
| 4. Horvátország, Románia, Skócia, Svédország | 2 |
Négy ilyen helyzetből értünk el gólt, ami az összes gólunk negyede. A négyből hármat Szoboszlai Dominik készített elő, egyet pedig ő maga lőtt. A rögzített helyzetekből elért góljaink közül ezek mellett egyet tizenegyesből lőttünk (Szoboszlai a litvánok ellen), egyet pedig Szoboszlai szögletéből Varga Barnabás fejelt a kapuba. A rögzített helyzeteknél továbbra is nagy erőssége a csapatnak, hogy sok a jól fejelő játékosunk, és bár a selejtezőkön Varga mellett csak Ádám fejelt gólt (Szófiában Szoboszlai oldalsó szabadrúgásából), az elsősorban Szoboszlai beadásaiból kapura fejelt labdák az Eb-n is veszélyes fegyvert jelenthetnek.
| A selejtezők tapasztalatait SportsBse részéről Kovács István vezető elemző értékelte a Nemzeti Sportnak. „Az adatok alapján azt látjuk, hogy a teljes selejtezősorozatot figyelembe véve, Szoboszlai Dominik a posztján szereplő játékosok különböző statisztikáiban, a legtöbb mutatóban a top ötben van – emelte ki a selejtezők egyik legfontosabb tapasztalatát Kovács István. – Ez azért figyelemre méltó, mert a hozzá hasonló komplex játékosok a legjobb játékosok, akik nem csak egy valamiben emelkednek ki, hanem sok különböző játékelemben a legjobbak között tudnak lenni. Szoboszlai tehát nagy erősségünk, viszont nem szabad elfelejteni, hogy a magyar csapat elsődleges és legfontosabb erénye a jó védekezése. Nemcsak a védelmi vonalban, hanem a középpályán is, ebben jelentős szerepe volt Nagy Ádám játékának is. Ehhez társul Sallai Roland gyorsasága és Szoboszlai technikás kreativitása. Így lehetünk erősek bármilyen csapat ellen.” |
A másik erőssége támadásban a magyar válogatottnak a kontrajáték. A 16 gólunkból ötöt szereztünk kontrából (31 százalék), tehát olyan játékhelyzetből, amikor az ellenfél védelme még nem rendeződött, az elöl történt labdavesztés után nem ért vissza minden védő az eredeti pozíciójába. Érdekesség, hogy az ötből négyet a szerbek ellen (egyet pedig a bolgárok elleni hazai meccsen), akikkel szemben mind a négy gólunkat kontrából szereztük. Ezt azért fontos kiemelni, mert korábban, a Nemzetek Ligájában és előtte 2021-ben az Eb-n is láthattuk, hogy azokkal a csapatokkal szemben, melyek próbálnak beszorítani minket és ránk erőltetni az akaratukat, mennyire hatásos eszköz lehet a kontratámadás. Ez a jövő nyári Eb-n is kulcstényező lehet a játékunkban, a rögzített szituációk kezelése mellett – ebben a két játékhelyzet típusban összesen tehát 11 gólt szereztünk a 16-ból (68.75 százalék)
Az eredményes kontrajátéknak vannak előfeltételei: ide tartoznak a védősorból pontosan előreívelt labdák, illetve olyan támadók elöl, akik a megkapott labdával képesek gyors ritmusváltásra és meg tudják nyerni a védőkkel szemben az egy az egy elleni párharcokat, majd be is tudják fejezni az akciót. Nos, az Eb-selejtezők azt mutatják, mindkét feladatra megvannak a megfelelő játékosaink. Hátulról Lang Ádám és Fiola Attila is indított góllal végződő kontratámadást (de korában Szalai Attilától is láttunk ilyet), mindkettőnél Loic Nego volt a címzett a jobb szélen és ő játszotta tovább a labdát a gólszerző felé. A befejezéseknél pedig a kontrából két gólt is szerző Varga Barnabásra és persze Sallai Rolandra is lehet számítani, utóbbi a szerbek ellen maga is indított egy kontrát, majd egyet be is fejezett egy parádés góllal. És persze ott van Szoboszlai, aki labdavezetés közben bármikor képes ritmust váltani, gyorsítani a játékon és az ellenfél védelmére lendületből rávezetve a labdát zavart okozni – a bolgárok ellen itthon egy ilyen kontrából lőtt gólt Ádám Martin, miután Szoboszlai megteremtette előtte a gólhelyzetet.
| Felállt védelem ellen | 5 |
| Kontrából | 5 |
| Rögzített helyzetből/szabadrúgás után | 6/4 |
A támadójáték mellett mindenképp ki kell emelni a pozitívumok között az egységes csapatvédekezést, hiszen az első három selejtezőn nem kaptunk gólt, de az 5. fordulóban, Belgrádban is csak egyet, miközben a másik három csoportellenfelünk nem úszta meg két gól alatt a szerbiai látogatást. A kapott góljaink száma azután kezdett némileg emelkedni, hogy Willi Orbán kiesett sérülés miatt, nélküle négy meccsen hat gólt kaptunk, összesen pedig hetet. Kilenc olyan válogatott van, amely ennél kevesebb góllal zárta a selejtezőket.
A védekező statisztikák közül, összeurópai szinten a megelőző szerelésekben, illetve labdaszerzésekben – amikor a védekező játékos lefüleli az ellenfél átadását és megszerzi az úgynevezett „szabad labdát” mielőtt az eljutna a „címzetthez” – az 1. helyen végeztünk az Eb-re kijutott válogatottak között (összességében a kilencedikek lettünk, de kivétel nélkül olyan csapatok végeztek előttünk, amelyek ellen sokkal többet támadtak az ellenfelek és jóval több gót is kaptak, mint a mieink). Ugyanakkor a konkrétan az ellenféltől visszavett (párharcban, szerelés által) labdák meccsenkénti átlagos számában (49) csak hat válogatott végzett előttünk, az Eb-re kijutottak közül pedig csak Horvátország, Dánia és Csehország. Mindkét mutatóban ki kell emeljük Nagy Ádám szerepét, aki a megelőző szerelésekben teljes európai szinten 3. lett (meccsenkénti nyolcas átlaggal) a dán Pierre-Emile Höjbjerg és a szlovén Adam Gnezda Cerin mögött, az ellenféltől elvett labdák számában pedig 15. lett.
LABDABIRTOKLÁS, KULCSPASSZOK GÓLOK FELÁLLT VÉDELEM ELLEN – GYENGÉINK
A pozitívumok mellett ugyanakkor azt is látni kell, hogy bizonyos játékelemekben, főleg a felállt védelem elleni támadójátékban, még ebben a bombaerősnek azért nem nevezhető csoportban sem sikerült látványosan előrelépnünk. Felállt védelem ellen – tehát nem kontrából és nem rögzített helyzetből – mindössze öt gólt szereztünk, aminél 30 ország is többet ért el az 52-ből. Hogy a különbségeket is lássuk: felállt védelemmel szemben a két éllovas, Portugália és Spanyolország egyaránt 21 góllal zárt (egyébként a portugálok szerezték a legtöbb gólt a selejtezőkben, 36-ot, miközben csak kettőt kaptak).
Ezzel némileg összefügg, hogy a percben kifejezett labdabirtoklásban is csak 24. lett a magyar válogatott (átlagosan, meccsenként 29:54 percet volt nálunk a labda), az Eb-re kijutott csapatok közül csak öten végeztek mögöttünk (meglepetésre Belgium, valamint Csehország, Albánia, Ausztria és Skócia). A labdabirtoklásaink 61.5 százaléka pedig nem haladta meg a 15 másodpercet. 45 másodpercnél hosszabb labdabirtoklásból kilencet átlagoltunk meccsenként, míg a portugálok és a spanyolok 17-et, az angolok 16-ot.
Ezen számok alapján tehát azok a csapatok szerzik a legtöbb gólt felállt védelem ellen, amelyek hosszabb ideig tudják birtokolni a labdát és amelyek a legtöbb gólhelyzetet előkészítő, úgynevezett kulcspasszt tudják adni. Ez utóbbi sorrendet is a spanyolok vezetik meccsenként nyolc kulcspasszal, második helyen a franciák és a portugálok állnak 7-tel. A magyar válogatott a 17. meccsenként 3.8 kulcspasszal.
A fenti statisztikák megmutatják, hogy míg a kontrajátékunkra és a rögzített játékhelyzetekre bátran építhetünk az Európa-bajnokságon is, addig a felállt védelemmel szembeni produkciónk még jócskán elmarad az európai élmezőnyétől, de jó látni, hogy van mire és van kikre alapozni a további fejlődést.
SZOBOSZLAI, SALLAI, NAGY ÁDÁM, DIBUSZ – KIEMELKEDŐ EGYÉNI TELJESÍTMÉNYEK
Az egyéni teljesítményekre áttérve ugyanis jól látszik az is, hogy néhány poszton, illetve egyes statisztikai mutatókban a mieink már hozták azokat a számokat, amiket az európai élmezünybe tartozó válogatottak klasszisai.
Nagy Ádám 3. helyét már említettük a megelőző szerelésekben, ugyanakkor ami, még nagyobb bravúr, hogy a támadó középpályások között, 265-ös indexszel Szoboszlai Dominik az angol Jude Bellingham (295) és a francia Antoine Griezmann (268) mögött végzett posztja 3. helyén összteljesítmény-indexben (az a szám, amelyet az elemzőcégek a játékosok minden labdaérintése, azok eredményessége alapján készítenek el). Viszont ők a mieink csapatkapitányával ellentétben kevesebb időt töltöttek a pályán, előbbi 327, utóbbi 696 percet, míg Szoboszlai 783-at. A legalább 700 percet pályán töltő játékmesterek között Szoboszlai már az 1. helyen végzett.
A posztján szereplők élmezőnyéből messze az övé volt a legtöbb lövés (27 – ez az összes, 125 magyar lövésnek a 21.6 százaléka) és a legtöbb kaput eltaláló lövés (12 – az összes, 46 kaput eltaláló magyar lövés 26 százaléka), a legtöbb gól (4) és gólpassz (3). Több mutatóban is megelőzte például a horvát Luka Modricot vagy a norvég Martin Ödegaardot. Az összes játékos között például Szoboszlaié volt a negyedik legtöbb sikeres csel (41), csak a grúz Hvicsa Kvarachelia (46), a portugál Joao Cancelo (46) és a belga Jérémy Doku (67) végzett előtte.
Szoboszlai a 16 magyar gólból 12-ben (75 százalék) játszott szerepet, a góljai és gólpasszai mellett további öt alkalommal tőle indult a góllal végződő magyar akció. Meccsenként átlagosan 1.5 góllal végződő akcióban vett részt tevékenyen, ezzel az összeurópai rangsor 9. helyén végzett. A lista élén olyan klasszisok előzték meg, mint például a francia Kylian Mbappé (2.7), a belga Romelu Lukaku (2.5), az angol Harry Kane (2.4) vagy a portugál Bruno Fernandes (2) és Cristiano Ronaldo (1.52). Amúgy a selejtezősorozat legtöbb gólját Lukaku (14) szerezte, a legtöbb gólpasszt Fernandes (8) jegyezte. A teljesítményindexeket nézve az összes posztot, illetve az összes játékost nézve is Mbappé végzett az első helyen 296 ponttal.
Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a magyar csapaton belül több támadóstatisztikában az utolsó két meccsről sérülés miatt hiányzó Sallai Roland végzett Szoboszlai mögött a 2. helyen. Sőt, volt olyan, amiben meg is előzte: Sallainak összesen 15 lövése volt, amiből nyolc találta el a kaput, tehát ebben 53 százalékot átlagolt, Szoboszlai 44-et. Mindkettejüknek öt sikeres kulcspassza volt, Sallai mutatta be a második legtöbb jó cselt (9).
A legtöbb jó passz Szalai Attila nevéhez fűződött (547 jó passz, 85 százalékos pontossággal), megelőzve Szoboszlait (494) és Nagy Ádámot (455), míg százalékos arányban Willi Orbán passzolt a legpontosabban (302 átadásából 280 volt sikeres, 93 százalék).
Végül, de véletlenül sem utolsó sorban Dibusz Dénes is említést érdemel, aki az Eb-re kijutott 20 válogatott kapusa közül, 221-es indexszel a 12. helyen végzett (itt a francia Mike Maignan lett az első 252-es indexszel).
| 1. Szoboszlai Dominik | 265 |
| 2. Sallai Roland | 247 |
| 3. Willi Orbán | 245 |
| 4. Szalai Attila | 229 |
| 5. Varga Barnabás | 227 |
| 6. Loic Nego | 226 |
| 7. Nagy Ádám | 225 |
| 8. Lang Ádám | 224 |
| 9. Kerkez Milos | 223 |
| 10. Callum Styles | 210 |
A legalább négy meccsen kezdőként pályára lépő játékosok meccsenkénti átlagos teljesítményindexe, a teljesítményindex az a szám, amelyet az elemzőcégek a játékosok minden labdaérintése, azok eredményessége alapján készítenek. Forrás: SportsBase
A MAGYAR VÁLOGATOTT EB-SELEJTEZŐS GÓLJAI – A MECCSRE KATTINTVA VIDEÓS ÖSSZEFOGLALÓ NYÍLIK
1. Szoboszlai tört be a védők közé, Sallaihoz passzolt, ő kapura lőtt, a kapusról kipattanó labda Vécsei elé került, aki közelről bekotorta.
2. Szoboszlai 27 méterről, szabadrúgásból tekert a léc alá, a kapus csak beleérni tudott.
3. Szoboszlai vezette be a labdát a tizenhatosra, a védők menteni próbáltak, de Ádám a lecsorgó labdából betalált – kontra volt.
Magyarország–Litvánia 2–0
4. Szoboszlai passzolt a bal szélen helyezkedő Szalai Attilához, utóbbi keresztlabdájából Varga Barnabás lőtt gólt a hosszún érkezve.
5. Szoboszlai passza után 25 méterről Sallai lőtte a labdát a bal felső sarokba.
Montenegró–Magyarország 0–0
6. Lang a jobb oldalon, a felezővonal közeléből indította Negót, aki Sallaihoz játszott, az ő lövése levágódott, Varga Barnabás a kipattanóból lőtt gólt – kontra volt.
7. Lang balról középre lőtt labdájából Orbán lőtt négy méterről a kapuba – kontra volt.
8. Sallai saját térfélről indította a jobb oldalon Negót, beadása után Varga Barnabás 10 méterről lőtt a kapuba – kontra volt
9. Fiola előrevágott labdáját Nego jobbról passzolta Sallaihoz, aki 21 méterről bombagólt lőtt a jobb felső sarokba – kontra volt
10. Nagy Ádám kiugratásával Sallai lépett ki, a kapus buktatta, tizenegyes. A büntetőt Szoboszlai a jobb felsőbe bombázta.
11. Szoboszlai jobb oldali szögletéből Varga Barnabás fejelt kilenc méterről a kapuba.
12. Szoboszlai jobb oldali szabadrúgásból beívelt labdájából Ádám fejelt gólt.
13. Szoboszlai bal oldali szabadrúgásból beívelt labdájából Szalai Attila szorításában Petkov a saját kapujába csúsztatott (öngól).
14. Montenegrói kontralehetőséget megakadályozva Nagy Ádám rúgta el a labdát a jobb oldalra, Szoboszlaihoz, aki remek szóló végén, jobbról, 7 méterről lőtt a kapuba.
15. Nagy Zsolt passzával a felezővonaltól iramodott meg Szoboszlai a bal oldalon, majd Ádámmal kényszerítőzött és lőtt ballal, hét méterről a jobb felsőbe.
16. Szoboszlai harcolt ki szabadrúgást, amit ő is végzett el, szinte a tizenhatos vonaláról, középről, a kapusról kipattanó labdát jobbról Nagy Ádám lőtte a kapuba.
Gyönyörű lányok a Magyarország szépén - nézzen képeket a válogatóról!
Amerikai OnlyFans-sztárpárról készít filmet a magyar rendező
Akkor és most: úgy megváltoztak mára a Barátok közt szereplői, rájuk sem ismerni – galéria
Megjött a franciák esze?
A legtöbben elbuknak ezen a KRESZ-teszten: te tudod a jó választ?
Szalah-t úgy kellett lefogni, összebalhézott Kloppal (VIDEÓ)
Cserpes Laura bikiniben búcsúzott az Ázsia Expressztől
Tovább tart a veszprémi kézilabdabotrány, a dánok képtelenek elfogadni a vereséget
Gulácsiék kiütötték a Dortmundot, nyert a Bayern, Sallai büntetőt rontott
Vezetett a Manchester United, de a Burnley nem hagyta magát, elvitt egy pontot az Old Traffordról
Nem tudott nyerni a Liverpool, Szoboszlai pár percet kapott csak
