Kifütyülés, harapás, vesztes döntők – a megtörhetetlen Bonucci, Chiellini duó

Klasszis kapus, betonkemény védők – ezek voltak az 1982-es és 2006-os világbajnok olasz csapat sikerének alapkövei, és ugyanezt elmondhatjuk a 2021-ben Európa-bajnok olasz válogatottról is. 1982-ben Dino Zoff és a Gaetano Scirea, Claudio Gentile kettős, 2006-ban a kapuban Gianluigi Buffon, előtte Fabio Cannvaro és Marco Materazzi, 2021-ben pedig Gianluigi Donnarumma és a Giorgio Chiellini, Leonardo Bonucci páros voltak a kulcsemberek. (Érdekesség, hogy felsoroltakból heten a Juve játékosai voltak a siker idején, Mazerazzi az Interé, Donnarumma pedig legutóbb a Milanban játszott.) Az Eb legjobbjának is megválasztott kapus karrierjével már foglalkoztunk a döntő után, most lássuk a két „veterán”, a jövő hónapban a 37. életévét betöltő Giorgio Chiellini és a 34 esztendős Leonardo Bonucci útját.

2003–2006 – CHIELLINI 18 ÉVESEN IFI EB-T NYERT; VOLT OLIMPIAI BRONZÉRMES, DEBÜTÁLT A JUVÉBAN

Giorgio Chiellini az egyetlen olyan, még aktív olasz válogatott játékos, aki már a 2006-ban megnyert világbajnokság előtt bemutatkozott a nemzeti csapatban.2004 novemberében, 20 évesen, a finnek ellen 1–0-ra megnyert meccsen debütált. Az első nagy tornája azonban csak a 2008-as Eb volt, miután a 2006-os vb-keretbe nem került be. Pedig, ha ott lett volna a németországi tornán, most ő lenne az első olasz vb- és Eb-győztes mezőnyjátékos, kapusként Dino Zoffnak sikerült mindkét címet megnyernie az olasz válogatottal 1968-ban és 1982-ben. Zoffot azért is érdemes említenünk, mert ugyanúgy 112-szeres válogatott, mint Chiellini, így jelenleg holtversenyben állnak az olasz örökrangsor 6. helyén (Gianluigi Buffon vezet 176-tal).

Talán kevesen tudják azonban Chielliniről (akinek az ikertestvére Claudio Chiellini a Juve vezetőségében dolgozott 2014 és 2021 között), hogy már az olaszok U15-ös válogatottjában is szerepelt, és végigjárva a korosztályos csapatokat, az U19-esekkel, 18 évesen egyszer már nyert Európa-bajnokságot is, még 2003-ban, 2004-ben pedig bronzérmes volt az athéni ötkarikás játékosokon az olimpiai válogatottal.

A pisai születésű Chiellini pályafutásának korai szakasza kapcsán mindenképp említést érdemel, hogy első profi klubja a nevelőegyesülete, a Livorno volt, a Serie A-ban pedig 2004 szeptemberében, a Fiorentinában debütált, akkor még balhátvédként. A 2000-es évek elején a játékjoga az olaszokra jellemző sajátos viszonyok között többször is gazdát cserélt: volt társtulajdonosa a játékjogának a Roma is (bár sosem játszott Rómában), majd a Fiorentina és a Juve birtokolta közösen, mígnem 2005-ben végleg megvásárolták a torinóiak. 2005 októberében a Messina ellen játszott először bajnoki meccset a Juvéban Fabio Capellónál, és azóta megszakítás nélkül a klub játékosa (éppen az Eb alatt vált szabadon igazolhatóvá, mert lejárt a szerződése). A 2006-os botrány és kizárás után is maradt a csapatnál, és a másodosztályú idényben kezdett el belső védőt játszani. Máig 404 bajnoki meccsen játszott a Juvéban, 27 gólt szerzett.

2006–2010 – BONUCCI ÚTJA A VÁLOGATOTTBA ÉS A JUVÉBA, ÖSSZEÁLL A NAGY PÁROS

Érdekes, hogy az 1987 májusában, Viterbóban született Leonrado Bonucci profi karrierje ugyan rögtön egy nagy klubnál, az Internél kezdődött, mégis rögösebb útja volt a válogatottig és a Juventusig, mint Chiellininek, mert nem volt korosztályos válogatott, jobban meg kellett küzdenie az ismertségért. A Serie A-ban 2006 májusában debütált a védő, egyetlen percre állt be az Interbe a Cagliari ellen, a következő években viszont a másodosztályba adták kölcsön: Trevisóban és Pisában (Chiellini szülővárosában) 58 meccsen szerepelt a Serie B-ben.

2009 nyarán előbb a Genoa vette meg a játékjogát az Intertől, majd rögtön tovább is adták a Barinak. Bonucci főszerepet játszott abban, hogy a későbbi szövetségi kapitány, Gian Piero Ventura irányította Bari újoncként a 10. helyen zárt a Serie A-ban. Bonucci abban az évadban a magyar válogatott Koman Vladimirrel is együtt játszott, aki 16 bajnokin szerepelt a Bariban, sőt két meccsen a csapat másik magyarjával, Gosztonyi Andrással is futballozott együtt.

Bonucci számára az az idény jelentette az áttörést, ugyanis 2010 márciusában, a Kamerun elleni felkészülési meccsen bemutatkozhatott a válogatottban, rögtön kezdőként kapott lehetőséget, és végig is játszotta a találkozót, amelyet gól nélkül hozott le a védelem (0–0). Az volt az első meccse Chiellinivel párban, akkor még egy bizonyos Fabio Cannavaro játszott mellettük – a máig utolsó aranylabdás védő, vagyis volt kitől ellesniük a szakmát. Bonucci a második válogatott meccsén Mexikó ellen rögtön gólt is szerzett (ugyanúgy egy szöglet utáni lecsorgó labdából talált be, mint az Eb-döntőben), ami után bekerült az olaszok 2010-es vb-keretébe is. A világbajnokságon azonban nem játszott, mert a Chiellini, Cannavaro kettős szerepelt középen, és a címvédő számára nem tartott sokáig a torna, ugyanis két döntetlen és egy vereség után meglepetésre már a csoportkörben búcsúzott Olaszország.

BONUCCI ELSŐ GÓLJA A VÁLOGATOTTBAN

2010–2021 – ELVESZÍTETT DÖNTŐK, MÉLYPONT, MAJD ÚT A CSÚCSRA

A vb után a Juvéban állt össze igazán a nagy páros, igaz, kezdetben voltak meccsek, melyeken Chiellini visszakerült eredeti posztjára, balhátvédbe, mert akkor középen még Andrea Barzagli is ott volt, illetve játszottak három belső védős rendszerben is. Ezzel együtt 2010-től számolva több mint háromszáz meccsen játszottak egymás mellett a Juve és az olasz válogatott védelmében. Jól kiegészítették egymást: Chiellini a földön és levegőben is párharcerős, amolyan régimódi védő, aki valóságos falat képez a kapu előtt, Bonnucci pedig az a típus, aki képes hátulról támadást indítani. Annyira összenőttek az évek alatt, hogy idén még nyaralni is együtt mennek a családjaikkal. A Juventusszal többek között nyolc bajnoki címet nyertek közösen, viszont nemzetközi szinten 2021-ig „csak” elbukott döntőkben volt részük.

A mostani Európa-bajnok csapatból már csak ők maradtak a 2012-es Eb-döntőben a spanyoloktól 4–0-s vereséget szenvedett együttesből, mindketten kezdőként játszottak a fináléban: az első spanyol gólnál Chiellini (akit később sérülés miatt le kellett cserélni), a másodiknál éppen Bonucci maradt le az emberéről, arról a Jordi Albáról, akivel Chiellini vicceskedett az idei elődöntő 11-es rúgásai előtt, amelyben az olaszoknak sikerült visszavágni a 2012-es vereségért.

A 2012-ES EB-DÖNTŐ

CHIELLINI ÉS JORDI ALBA NAGY JELENETE AZ IDEI EB-RŐL

A 2014-es vb-n megintcsak ott volt a pályán Bonucci is, amikor Luis Suárez megharapta Chiellinit, Uruguay pedig 1–0-ra győzött az olaszok ellen a csoportkör utolsó fordulójában, így Olaszország egymás után másodszor nem jutott tovább a csoportból sem.

AMIKOR SUÁREZ MEGHARAPTA CHIELLINIT

2015-ben a Juventus Bonuccival a soraiban 3–1-re kapott ki a BL-döntőben a Barcelonától, Chiellini azon a meccsen sérülés miatt nem játszott, viszont a 2017-es, Real Madrid elleni fináléban (1–4) már ismét együtt veszítettek...

Az az év több szempontból is törést jelentett számukra. Bonucci, akit 2016-ban az év játékosának is megválasztottak Olaszországban, az elveszített BL-döntő után elhagyta a Juventust, a Milanba szerződött. Milánóban azonban nem találta meg a számításait, nem ment neki úgy a játék, mint szerette volna, ezért egy év után visszament a Juvéba. Mindkét csapat szurkolói kikezdték, durva üzeneteket kapott a közösségi oldalakon és három éve még válogatott meccsen is kifütyülték őt Milánóban (a portugálok elleni NL-meccs előtt).

ÍGY FÜTYÜLTÉK KI BONUCCIT A VÁLOGATOTT MECCSE ELŐTT

Közben pedig az olasz válogatott nem tudott kijutni a 2018-as világbajnokságra. Bonucci és Chiellini is ott volt a pályán a svédek ellen 1–0-ra elveszített pótselejtezőn (miután a csoportjukban a spanyolok mögött csak 2. helyen végeztek az olaszok), amely után otthon csak gól nélküli döntetlenre voltak képesek, így 60 év után először maradt le Olaszország a világbajnokságról.

A SVÉDEK ELLENI VERESÉG

Akkor kevesen gondolták volna, hogy a Chiellini, Bonucci páros fog még együtt nagy címet nyerni. 2019-ben Chiellini sorozatos sérülései miatt még inkább csökkent ennek az esélye. A 2019–2020-as idény első bajnoki meccsén győztes gólt szerzett a Parma ellen, majd néhány nappal később az egyik edzésen keresztszalag-szakadást szenvedett, 35 évesen. Csodával határos módon fél évvel később már újra a pályán volt, igaz, kisebb-nagyobb problémák miatt azóta is sokat hiányzott. Ha az eredeti tervek szerint, tavaly nyáron rendezték volna meg az Eb-t, aligha tudott volna játszani. 2020-ban csak két meccsen játszott a válogatottban, idén az Eb előtt pedig az öt meccsből ugyancsak kétszer szerepelt.

A válogatottat 2018-tól irányító Roberto Mancini azonban továbbra is bízott a csapatkapitányban, így ő kezdett a törökök elleni nyitómeccsen (természetesen Bonucci mellett), és bár a második találkozón Svájc ellen megsérült (hiányában naná, hogy Bonucci volt a csapatkapitány), a belgák elleni negyeddöntőben már ismét kezdett, majd végig is játszotta az utolsó három találkozót. Az angolok fináléban nagy szerepe volt abban, hogy a Harry Kane, Raheem Sterling kettős még csak lövésig sem tudott eljutni.

Abban a mozdulatában pedig, amikor a döntő hosszabbításában sárga lapot érően visszarántotta Bukayo Sakát (képünkön), már benne volt: ezt a címet, az utolsó lehetőséget nem fogja elengedni (nem úgy mint a 2012-es fináléban a mellette gólpasszt adó Cesc Fabregast). Persze a győzelemhez azért az is kellett, hogy a jó barát, a döntő legjobbjának megválasztott Bonucci a 67. percben előbb egyenlítsen, majd a 11-es párbajban is betaláljon.

Hogy lesz e folytatás, az még kérdéses. Chiellini már a döntő előtt arról beszélt, szeretné kiélvezni pályafutása utolsó pillanatit, és amikor Bonucci elmondta, hogy a közös nyaraláson majd úgyis rábeszéli a folytatásra, Chiellini úgy reagált, egyelőre azt sem tudja, tud-e még másnap futni...

Akárhogy is lesz, a Bonucci Chiellini kettőst már biztosan az egyik legnagyobb védőpárosként emlegeti majd az utókor, nem pedig örök vesztesként...