A gólátlag 2.45 volt meccsenként, ezzel a mostani Európa-bajnokság a „középmezőnyben” végzett az eddigiekkel összevetve. Fejjel viszont sohasem köszöntek be annyiszor a játékosok korábban, mint Lengyelországban és Ukrajnában, David Silva döntőbeli találata volt a 22. ily módon szerzett gól.
A kapott és szerzett gólok száma az idei Eb-n tökéletesen tükrözte az erőviszonyokat, a végleteket tekintve legalábbis mindenképp: az Európa-bajnok spanyolok voltak a legeredményesebbek (12 gól) és ők kapituláltak a legkevesebbszer (1-szer), míg a hollandokhoz hasonlóan nulla ponttal záró írek voltak a „legimpotensebbek” (1 gólnak örülhettek csupán), és a legtöbbször az ő kapujukat vették be (9-szer).
Jobb lábbal 41, ballal 12 gólt rúgtak az Eb résztvevői – minimum. Azt ugyanis talán maga Václav Pilar sem tudná megmondani, hogy a görögök ellen melyik testrészével juttatta a hálóba a labdát.
Jobbal a legtöbbször a németek voltak eredményesek (hétszer), egyetlen ballábas találatukkal nem sokra mentek, mivel Mesut Özil olaszok elleni büntetője már csak a szépítéshez volt elég. Három válogatott akadt, amely többször talált be ballal, mint jobbal: a francia, a dán és a lengyel, a legtöbb ballábas gólnak viszont a spanyolok (4) örülhettek.
Az angolok hűek maradtak a hagyományokhoz, hiszen öt góljukból hármat fejjel szereztek, a dánok, az ukránok és az írek azonban az arányokat nézve még így is megelőzték őket, hiszen előbbiek 3/4-gyel, a társházigazdák 2/2-vel, az írek pedig 1/1-gyel végeztek ebben a mutatóban.
Három gólt egy játékos sem fejelt, kettőt viszont hárman is: Nicklas Bendtner, Mario Mandzukic, Andrij Sevcsenko – mindannyian egy mérkőzésen dupláztak a kobakjukkal. A legtöbb, fejesből kapott gólt Portugália, Svédország és Írország szenvedte el, szám szerint hármat.
Apró túlzás lenne azt állítani, hogy a hollandok messzire jutottak vb-ezüstérmesként, azt viszont elmondhatják magukról, hogy átlagosan ők rúgták a legmesszebbről (19 méterről) a góljaikat – azt a kettőt… Valami azt súgja, hogy ez a tény nem sok oranjehívőt vigasztal.
A lista másik végén az írek állnak, akik egyetlen góljukat négy méterről fejelték. A dánok (4.63 méter) és az ukránok (5.5 méter) sem „szárnyalták túl” őket sokkal, ami fényesen bizonyítja azt a tényt, hogy a fejes gólokat általában nem 35 méterről szokták szerezni.
| 5 méteren belülről | 5 és 16 méter között | Tizenhatoson kívülről | Összesen | |
| Anglia | 2 | 2 | 1 | 5 |
| Csehország | 1 | 3 | 4 | |
| Dánia | 1 | 3 | 4 | |
| Franciaország | 2 | 1 | 3 | |
| Görögország | 1 | 4 | 5 | |
| Hollandia | 2 | 2 | ||
| Horvátország | 1 | 3 | 4 | |
| Írország | 1 | 1 | ||
| Lengyelország | 2 | 2 | ||
| Németország | 9 | 1 | 10 | |
| Olaszország | 1 | 3 | 2 | 6 |
| Oroszország | 1 | 4 | 5 | |
| Portugália | 1 | 5 | 6 | |
| Spanyolország | 1 | 11 | 12 | |
| Svédország | 2 | 3 | 5 | |
| Ukrajna | 1 | 1 | 2 | |
| ÖSSZESEN | 14 | 55 | 7 | 76 |
Rögzített szituációból az olaszok voltak a legeredményesebbek, egy bal oldali szögletből, egy jobb oldali szögletből és szabadrúgásból (közvetlenül) is jegyeztek gólt. Az ilyen játékhelyzetek közül a legtöbb találatot a bal oldali szögletek hozták az Eb-n, konkrétan négyet, míg jobb oldali sarokrúgásból és a pálya bal oldaláról elvégzett szabadrúgás után három-három gól született.
Nézzük a gólok időbeli eloszlását! A legtermékenyebbek a második félidő első negyedórájában voltak a csapatok, ekkor 16-szor zördültek meg a hálók, a meccsek első fertályórájában viszont csak hétszer. A döntőig menetelő olaszok hat góljuk felét az első játékrész utolsó 15 percében jegyezték, a németek pedig a 61. és a 75. perc között voltak a legveszélyesebbek (4 gól).
| 0–15.p. | 16–30 | 31–45 | 45+ | 46–60 | 61–75 | 76–90 | 90+ | Összesen | |
| Anglia | 2 | 1 | 1 | 1 | 5 | ||||
| Csehország | 2 | 1 | 1 | 4 | |||||
| Dánia | 2 | 1 | 1 | 4 | |||||
| Franciaország | 1 | 2 | 3 | ||||||
| Görögország | 1 | 3 | 1 | 5 | |||||
| Hollandia | 1 | 1 | 2 | ||||||
| Horvátország | 1 | 1 | 1 | 1 | 4 | ||||
| Írország | 1 | 1 | |||||||
| Lengyelország | 1 | 1 | 2 | ||||||
| Németország | 2 | 2 | 4 | 1 | 1 | 10 | |||
| Olaszország | 1 | 3 | 1 | 1 | 6 | ||||
| Oroszország | 1 | 1 | 1 | 2 | 5 | ||||
| Portugália | 2 | 1 | 1 | 2 | 6 | ||||
| Spanyolország | 2 | 1 | 1 | 1 | 2 | 4 | 1 | 12 | |
| Svédország | 4 | 1 | 5 | ||||||
| Ukrajna | 1 | 1 | 2 | ||||||
| ÖSSZESEN | 7 | 13 | 11 | 1 | 16 | 12 | 13 | 3 | 76 |
| 0–15 | 16–30 | 31–45 | 45+ | 46–60 | 61–75 | 76–90 | 90+ | Összesen | |
| Anglia | 1 | 2 | 3 | ||||||
| Csehország | 1 | 1 | 1 | 3 | 6 | ||||
| Dánia | 2 | 1 | 2 | 5 | |||||
| Franciaország | 2 | 1 | 2 | 5 | |||||
| Görögország | 2 | 1 | 1 | 3 | 7 | ||||
| Hollandia | 3 | 1 | 1 | 5 | |||||
| Horvátország | 1 | 1 | 1 | 3 | |||||
| Írország | 2 | 2 | 2 | 1 | 2 | 9 | |||
| Lengyelország | 1 | 1 | 1 | 3 | |||||
| Németország | 2 | 1 | 1 | 1 | 1 | 6 | |||
| Olaszország | 1 | 1 | 2 | 2 | 1 | 7 | |||
| Oroszország | 1 | 2 | 3 | ||||||
| Portugália | 1 | 1 | 1 | 1 | 4 | ||||
| Spanyolország | 1 | 1 | |||||||
| Svédország | 1 | 1 | 2 | 1 | 5 | ||||
| Ukrajna | 4 | 4 | |||||||
| ÖSSZESEN | 7 | 13 | 11 | 1 | 16 | 12 | 13 | 3 | 76 |
Nyilván több okot is fel lehetne sorolni, ami Ukrajna kieséséhez vezetett, a statisztikát böngészve egy dolog azonnal szemet szúr: Oleh Blohin fiai négy gólt kaptak három mérkőzésükön, mindegyiket a második félidő első negyedórájában (sorrendben az 52., az 53., az 56. és a 48. percben). Talán ha a szünetek után jobban figyelnek Timoscsukék, továbbjutottak volna a csoportjukból.
A fenti táblázatból az is kitűnik, hogy az Eb-n három gól született a 90. perc után, ebből kettőt a franciák kaptak.
A leggyorsabb gól a cseh Petr Jirácek nevéhez fűződik, aki 2 perc és 14 másodperc után vette be a görögök kapuját, míg a „legkésőbb”, 91 perc, 35 másodperc után Mesut Özil talált be az olaszok ellen.
A 31 mérkőzésen egy öngólt könyvelhettünk el, mégpedig Glen Johnsonnak és az UEFA illetékeseinek köszönhetően, akik elvették Olof Mellbergtől az első gólját, így az angolok ellen hivatalosan csak egy találattal zárt a rutinos svéd hátvéd.
A négy büntetőből (nem számítva persze a tizenegyespárbajokat) hármat értékesítettek (Dimitrisz Szalpingidisz, Xabi Alonso, Özil), az elsőt rögtön a nyitó találkozón Jorgosz Karagunisz kihagyta.
Kilenc meccsen volt duplázó (Dzagojev, Mandzukic, Sevcsenko, Bendtner, Mario Gomez, Fernando Torres, Cristiano Ronaldo, Xabi Alonso, Mario Balotelli), triplázni senki sem tudott, Torres a gólkirályi címet is ugyebár mindössze három találattal hozta össze.
