Egyre többen bojkottálják az ukrajnai Eb-mérkőzéseket

A kelet-európai rendezés a kezdetektől fogva több kívánnivalót is hagyott maga után, Michel Platini UEFA elnök azonban a kétkedőkkel ellentétben bizalmat szavazott Varsónak és Kijevnek. A rendezés jogát 2007 tavaszán nyerte el a két ország, azóta az előkészületekkel kapcsolatban többször is elmaradásokról számolt be a nemzetközi sajtó, kiváltképp az ukrán oldalról. Michel Platini számtalanszor tiszteletét tette Ukrajnában, hogy figyelmeztesse a szervezőket: elvehetik tőlük a rendezést, ha nem készülnek el időre.

Azóta az ukránok viszonylag gyors ütemben haladtak a készüléssel, a donyecki Donbass Aréna minden igényt kielégítő, európai normáknak megfelelő stadion, a lembergi stadion is kész van, de a másik két helyszínnel sincsen gond (Kijev, Harkiv).

A következő botrányt nem is a stadionok állapota, hanem a szállás-probléma szülte: az ukrán hotel-, illetve más szállástulajdonosok elképesztően magas árakat kérnek egy-egy éjszakáért a rendező városokban, néhol akár 300 eurót is ki kell(ene) fizetnie annak, aki a helyszínen aludna. A még nyugat-európai viszonylatban is elképesztő árviszonyok mellett nem meglepő, hogy sok meccsre még mindig nem keltek el a jegyek: az angol, a német és a holland szurkolók egyszerűen nem akarnak elutazni Ukrajnába ennyi pénzért. Kijevi látogatása során nemrég ezt is szóvá tette Platini, aki szerint megengedhetetlen, hogy „rablók miatt ne jöjjenek el a nyugati szurkolók Ukrajnába". Az ukrán szállások iránti kedvetlenség meglátszik a válogatottak oldalán is: a 14 vendégcsapatból mindössze ketten (Svédország és Franciaország) választották lakhelyül, illetve az edzések helyszínéül valamelyik ukrán várost.

Kijev és az UEFA amúgy sem rózsás viszonyát tovább rontotta a két hete, Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök körül kialakult botrány, amelyben a bebörtönzött ellenzéki politikus belpolitikai ügyéből gyakorlatilag nemzetközi perpatvart gyártott a nyugati sajtó (Timosenko két hete éhségsztrájkba kezdett, amiért állítása szerint börtönőrei bántalmazták a kórházba való átszállítása során – Timosenko egészségi állapota az orvosok szerint napról napra romlik). A hét év börtönre ítélt volt kormányfőt ugyanis egyre több nyugat-európai politikus támogatja, akik Viktor Janukovics elnökségében az ukrajnai demokrácia elnyomását látják.

A Timosenko-botrány körül kialakult helyzet miatt egyre többen bojkottálják az Európa-bajnokságon való megjelenést: legutóbb José Barroso, az Európai Bizottság elnöke szólított fel a kontinenstorna ukrajnai részének bojkottálására, amelyhez rögtön csatlakoztak is az EU biztosok. Lemondták a tornán való megjelenést az osztrák, a belga, a svéd és a holland kormány tagjai, de még többen jelezték szándékukat a bojkottra, amennyiben nem történik változás Timosenko ügyében. Egyes német parlamenti politikusok a jegyek visszaadására és a szállások lemondására szólították fel a szurkolókat.

Az UEFA érthetően a bojkottálások ellen van, nyilatkozataiban megerősíti, hogy nem veszi el a rendezés jogát Ukrajnától, de nemrég Joseph Blatter, a FIFA elnöke is megszólalt az ügyben, aki bírálta a bojkottáló politikusokat: „a labdarúgásnak össze kellene hoznia az embereket, nem pedig megosztania őket".

Az UEFA szóvivője, Rob Faulkner tagadta az információkat arra vonatkozóan, hogy elhalaszthatják a tornát, vagy az ukrajnai meccseket esetleg Németországban vagy Ausztriában tartanák. A szóvivő hozzátette: „nem szerencsés keverni a politikát és a sportot".

A június 8-án kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság ukrajnai helyszínei a döntőnek is helyt adó Kijev mellett Lemberg, Donyeck, illetve Harkiv lesznek.