F1 75: James Hunt és az egyik legnagyobb meglepetésgyőzelem

Az ötven évvel ezelőtti idény a mai napig rendkívülinek számít, mivel csupán az 1982-es év hozott több újonc győztest a mai napig – ötöt –, mint 1975, amely négyet, így adja magát, hogy az egyik újonc győztes diadalát hozó futamot válasszuk, mégpedig a sportág történelmének egyik legnagyobb meglepetés-győzelmét: James Hunt sikerét Hollandiából. Az idény egészen változatosan indult, az első öt versenyt öt különböző pilóta nyerte, ötödikként Lauda iratkozott fel a futamgyőztesek közé, s rögtön hozzácsapott még kettőt, így az idény második felének kezdetét jelentő Holland Nagydíjra már több mint egy győzelmet jelentő 10 pontos előnnyel érkezett Carlos Reutemann és 11-gyel Emerson Fittipaldi előtt. 

A pénteki első időmérőn a Ferrari domináns teljesítményt mutatott, Niki Laudáé volt a legjobb idő, Clay Regazzonié a második – s a szombati időjárás miatt egyértelmű volt, hogy az idők nem javulnak majd a második időmérőn, így az olasz istállóé lett az első sor. A harmadik helyre a privát csapatnál, a Hesketh Racingnél szereplő James Hunt fért oda – némi meglepetésre, hiszen az idény elején egy második és egy hatodik hely után a következő öt futamot egyaránt feladva érkezett Zandvoortba. 

Ahol aztán a vasárnapi verseny rajtját vihar miatt elhalasztották, ám a csapatok végül kiharcolták, hogy esőgumikon elrajtolhassanak. A start után ugyan Lauda az élen maradt, de nem tudott elhúzni, s a mezőnyön belül sem nagyon alakultak ki nagy különbségek az első körökön belül. Hunt és csapata, a Hesketh úgy döntött, mindenkit megelőzve vált elsőként száraz pályára való gumikra a hetedik körben, miközben az aszfalt még bőven nedves volt. A korai boxkiállást Hunték három-négy körrel a többiek előtt húzták meg, s piszok nagy mázlijuk is volt ezzel, mert másfél két kör után kezdett már megjelenni egy száraz nyomvonal a pályán, s így Hunt mindenki másnál gyorsabban tört előre. Végül a legtovább épp a két Ferrari maradt esőgumikon, előbb a 12. körben Lauda, majd két kör múlva Regazzoni állt ki az élről új száraz abroncsokért, s élre az ekkor már nagy fölénnyel vezető Hunt állt. A 28 éves angol versenyző pályafutása során harmadszor vezetett F1-es versenyen.

A következő majdnem harminc körön keresztül Lauda megragadt a harmadik helyen, s egyszerűen képtelen volt áthámozni magát Jean-Pierre Jarier-n,  aki viszont a 42. körben kicsúszott, s feladni kényszerült a versenyt, a hátralévő 30 körben pedig Huntot nem tudta az osztrák megelőzni, pedig a későbbi háromszoros világbajnok hatalmas nyomást helyezett rá. Argentínában az év elején Hunt még összeroppant a nyomás alatt az élen, s ott Emerson Fittipaldi megelőzte őt, s megnyerte a versenyt, ezúttal viszont sikerrel ellenállt Lauda minden próbálkozásának. 

„Az utolsó harminc kör nagyon kemény volt, mert egyre közelebb és közelebb kerültek a Ferrarik Jameshez. Azt gondolom, hogy a szárnybeállításainknak köszönhetően nyertünk. Az a plusz huszonöt lóerő, ami Laudának volt hozzánk képest, nem volt elég ahhoz, hogy elénk kerüljön, csak arra, hogy mögénk érjen az egyenesekben. A gyors kanyarokban aztán James mindig ellépett. Nem mondanám, hogy a kiváló stratégiánkkal győztük le a Ferrarit, sokkal inkább egy jó adag szerencse és egy észszerű kockázatvállalás kombinációjának köszönhetően nyertünk” – emlékezett vissza 2022-ben Lord Alexander Hesketh, a csapat alapítója és tulajdonosa az istálló első és egyetlen futamgyőzelmének megszületésére a Hesketh Racing alapításának 50. évfordulója alkalmából a Sky Sports által készített beszélgetésben, ahol egy másik korábbi brit világbajnok, Jenson Button volt a riporter. 

Hunt olyannyira ellenállt és sikeresen kivédekezte Lauda minden próbálkozását, hogy végül valamivel több mint egy másodperc előnnyel szelte át a célvonalat. Ezzel Hunt mindössze hét évig tartó F1-es pályafutása első futamgyőzelmét szerezte meg, s miután az idényben még két második helyet is begyűjtött, a McLaren örömmel ültette be a következő idényre a távozó Fittipaldi helyére. Főleg, miután Lord Hesketh közölte, a továbbiakban már nem tudja támogatni a csapatát abban, hogy „kinevelje és felépítse” a következő brit világbajnokot.

HOLLAND NAGYDÍJ
1975. június 22., Zandvoort
75 kör, 316.95 kilométer
1. James Hunt (brit, Hesketh-Ford) 1:46:57 
2. Niki Lauda (osztrák, Ferrari) 1.06 másodperc hátrány
3. Clay Regazzoni (svájci, Ferrari) 55.06 másodperc hátrány

AZ UTOLSÓ KÖRÖK