„Elég sokáig tartott, nem igaz?” – Hülkenberg 15 év és 239 nagydíj után először ünnepelt a dobogón

Hazai győzelmet hozott a 76. Brit Nagydíj, Lando Norris szelte át elsőként a célvonalat a változékony időjárást, számos balesetet és kiesést, valamint több  virtuális és valódi biztonsági autós szakaszt hozó versenyen. A harmadik rajtkockából elrugaszkodó brit az eseménydús futam nagy részét csapattársa, Oscar Piastri mögött töltötte, de az ausztrál 10 másodperces időbüntetése miatt az élre állhatott az utolsó kerékcserék után, és onnantól kezdve már nem engedte ki a kezei közül az első helyet.

A Silverstone-ban sorozatban harmadik alkalommal pódiumon végző Norris az idei negyedik, pályafutása nyolcadik győzelmét aratta, amivel a Jacky Ickx, Denny Hulme, Daniel Ricciardo és Charles Leclerc alkotta kvartettet érte utol az örökranglistán. „Ez gyönyörű! Minden, amiről álmodtam, minden, amit valaha el szerettem volna érni. A világbajnoki cím megszerzésén kívül szerintem ez a legjobb érzés, amit átélhet az ember, és amire a legbüszkébb lehet. Itt kezdődött számomra minden, és most szerencsére nekem is sikerült. Hihetetlen verseny volt, stresszes, mint mindig, de a szurkolók támogatása jelentette ma a különbséget, úgyhogy köszönettel tartozom nekik.”

„Az utolsó néhány körben csak a közönséget figyeltem. Csak próbáltam mindent magamba szívni, kiélvezni a pillanatot, mert talán sosem élhetem ezt át újra. Remélem, hogy meg tudom ismételni, de ezek olyan emlékek, amelyeket örökre magammal viszek. Ez egy hihetetlen eredmény! Ez volt a lehető legstresszesebb verseny. Oscar is remek futamot teljesített, el kell ismernem, végig gyors volt. Szóval jár a taps neki is. Jót küzdöttünk egymással, és és élvezem azokat a pillanatokat, amikor együtt harcolunk a pályán. Azt már nem annyira, amikor előttem van, de ilyen az élet. Minden elismerésem neki és a McLarennek is. Otthon nyerni a barátaim és a családom előtt, elég elképesztő, nagy köszönet nekik!”

Piastri a nyolcadik körben állt az élre, amit követően egészen az utolsó kerékcseréjig vezette a futamot, ám útközben összeszedett egy tíz másodperces büntetést, amiért súlyos árat fizetett, hiszen amellett, hogy elvesztette a győzelmet, előnye mindössze nyolc pontra csökkent az egyéni vb-összetettben. A második biztonsági autós szakasz végén Verstappen előtt keményen fékező ausztrál nem is volt elégedett az ítélettel, és már a futam közben megpróbálta elérni, hogy a csapat által semmissé váljon a büntetése, hiszen a rádión jelezte, örülne, ha pozíciót cserélhetne a csapattársával, és úgy küzdenének meg a sikerért.

A McLaren ezt a kérést később visszautasította, ami azt jelentette, hogy az időbüntetés mellet két büntetőpontot is összeszedő Piastrinak be kellett érnie a második hellyel. „Nem fogok erről sokat mondani, még bajba kerülök miatta... Gratulálok (Nico) Hülkenbergnek, szerintem ez a nap fénypontja, szóval maradjunk is ennyiben! Úgy tűnik, most már nem szabad fékezni a biztonsági autó mögött. Öt körrel korábban ugyanígy jártam el, és... De mint ahogyan mondtam már, nem fogok erről sokat beszélni, mert bajba fogom sodorni magam.”

„Köszönöm a szurkolóknak ezt a nagyszerű hangulatot, és hogy végig kitartottak az időjárás ellenére is. Még mindig szeretem Silvestone-t, még ha a mai nap nem is tetszik. Köszönöm, hogy eljöttetek – mondta, majd később megjegyezte, kissé összezavarodott a szabályok alkalmazásán. – Nem hiszem, hogy el kellett kerülnie engem. Szerintem elsőre is sikerült neki. Azt mondanám, hogy Kanadában sokkal inkább ki kellett térnie, hogy elkerülje, mint most, szóval kissé össze vagyok zavarodva” – utalt az ausztrál George Russell és Verstappen esetére, amit követően a Red Bull óvást nyújtott be a Mercedes-versenyző ellen, de végül a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) elutasította azt, és nem szabott ki büntetést a britnek a biztonsági autó mögötti vezetése okán.

Piastri a pódiumceremónia előtt Hülkenbergnek is beszélt az incidensről, és kifejezte az értetlenségét. „Tíz másodperces időbüntetést kaptam azért, mert fékeztem a biztonsági autó mögött. Gyakorlatilag akkor léptem rá a fékre, amikor kialudtak a fények a safety caron, nem gyorsítottam fel. Úgy fest, ez büntetést ér.”

A szankcióval a McLaren ügyvezető igazgatója, Zak Brown sem értett egyet. „Úgy tűnt, kissé későn hívták ki a biztonsági autót. Az élen álló irányít, Max gyorsított fel, Oscar fékezett, aminek okán rosszabbnak festett a helyzet, mint amilyen volt. A telemetria alapján egyáltalán nem úgy nézett ki, mint ahogy a televízióban. De ez van. Amikor ilyen büntetésekről van szó, akkor mindig van bennük szubjektivitás” – tette hozzá, majd újra megismételte, hogy későn érkezett a döntést a korlátozás megszüntetéséről, és hogy szoros volt az eset.

A csapatfőnök, Andrea Stella is arra hívta fel a figyelmet, hogy maga a versenyirányítás teremtette a kétes helyzetet. „Természetesen mi is megosztottuk a versenyirányítással a véleményüket, különösen azzal kapcsolatban, hogy túl későn hívta ki a biztonsági autót. Ez nem sok lehetőséget adott az élen álló pilótának arra, hogy ténylegesen átvegye az irányítást, és végigvigye az újraindítási procedúrát. Összességében úgy gondoljuk, szigorú volt a büntetés, de kielemezzük majd az adatokat.”

„Meglátjuk, mit tanulhatunk a mostani esetből. Jelenleg viszont nem sokat tehetünk. Egyszerűen csak le kell nyelnünk. Kemény volt Oscarnak, hiszen nagyon jól vezetett, de még mindig csak féltávnál tartunk. Sok lehetősége lesz még, és szerintem ez csak még motiváltabbá teszi.”

Hülkenberg a 19. rajtkockába parkolta le a Saubert a futam előtt, és akkor még ő sem gondolhatta, hogy pont most sikerül véget vetnie rekordhosszú dobogó nélküli sorozatának. A német versenyző már nemegyszer járt a siker közelében, de egyszer sem jött össze neki – egészen mostanáig! Hülkenberg pályafutása 239. nagydíján törte meg az átkot, és először ünnepelhetett a dobogón a Formula–1-ben. „Jó érzés! Elég sokáig tartott, nem igaz? Mindig tudtam, hogy valahol ott van bennem. Micsoda verseny! Gyakorlatilag az utolsó helyről rajtoltam, és újra megcsináltam, amit múlt héten.”

„Őszintén szólva, ez elég szürreális. Nem is igazán tudom, hogy történt ez az egész, de nyilván őrült, kaotikus körülmények voltak. A verseny nagy része igazi harc volt a túlélésért, de végig jó döntéseket hoztunk, jókor voltunk a jó gumikon, és nem követtünk el egyetlen hibát sem. Egészen hihetetlen! Ma tagadásban voltam egészen az utolsó bokszkiállásig, de amikor hallottam, hogy elég nagy az előnyünk Lewisszal (Hamilton) szemben, akkor azt mondtam, oké, ez remek, most kicsit fellélegezhetek. De aztán elég gyorsan kezdett közeledni, szóval nagy volt a nyomás. Intenzív futam volt, de nem roppantunk össze, és nem hibáztunk, aminek nyilván nagyon-nagyon örülök.”

„Tudtam, hogy mindent bele fog adni hazai pályán, de úgy voltam vele, hogy bocs, srácok, de ez az én napom is. Nem volt más választásom, oda kellett tennem magam. Rendkívül boldog vagyok! – mondta, majd a kapott LEGO-trófeával kapcsolatban megjegyezte, hogy a lányának tetszeni fog. – Imádom a LEGO-t. A kislányom is tud majd játszani vele!”