Akit felőrölt a bajnoki győzelem – Nico Rosberg 40 éves

Az egyik legszerencsésebb világbajnok, aki megfutamodott a címvédés kihívása elől, vagy egy alulértékelt klasszis, aki Michael Schumachert és Lewis Hamiltont is legyőzte csapattársként?

Nico Rosberg megítélése kapcsán a mai napig megoszlanak a vélemények, ám hiába a fanyalgó és kritikus hangok, józanul ítélve a 40. életévét június 27-én betöltő expilóta karrierje összességében igenis kalapemelést érdemel. Bár eleinte sokan vádolták azzal, hogy híres és gazdag édesapjának köszönhetően minden az ölébe hullott, az F1-es sikereiért kőkeményen meg kellett küzdenie – és ki tudja, lehet, hogy végül Fortuna is ezért mosolygott rá bajnoki címe évében.

Nico Erik Rosberg 1985. június 27-én született a nyugat-németországi Wiesbadenben a német Gesine és a finn Keke fiaként. Édesapja három évvel korábban nyerte meg a Formula–1-es világbajnokságot, és mivel különböző kategóriákban 1995-ig folytatódott pályafutása, a fiú is testközelből tapasztalhatta a versenyzés varázslatos világát, valamint az apját övező tiszteletet és népszerűséget. A sikeres karrier egyúttal mesés anyagi körülményeket teremtett a családnak, amely kétlaki életet élt Monaco és Ibiza között ingázva.

Kekét természetesen érdekelte, vajon fia is örökölt-e valamennyit tehetségéből, így már négyéves korában gokartba ültette. Mivel Nico rögtön otthonosan mozgott a minijárgány volánjánál, két évvel később már a versenyzésbe is belekóstolt. A szülők ugyanakkor pontosan tudták, mennyire bizonytalan mindent a profi karrierre alapozni, így kikötötték, csak addig finanszírozzák a versenyeztetését, amíg az iskolában is magas szinten teljesít. Ennél erősebb motiváció nem is kellett, mert végig nagyon jó jegyeket szerzett a monacói nemzetközi iskolában – sőt később felvételt nyert többek között az Imperial College London repülőmérnöki szakára. Egy alternatív világban tehát lehet, hogy sikeres mérnökként találkoztunk volna vele a Formula–1-ben, ám közben versenyzői karrierje is olyan meredeken ívelt felfelé, hogy tanulmányait végül csak a középiskola befejezéséig folytatta.

A francia országos gokartbajnokságon elért kiemelkedő eredményei után a nemzetközi színtéren is helytállt – útjaik ekkor keresztezték egymást először Lewis Hamiltonéval. Csapattársakként éveken át együtt versenyeztek Európa különböző országaiban, és miközben rengeteg időt töltöttek együtt a pályán kívül is, jó barátok lettek. A belső rivalizálásnak köszönhetően pozitív hatással voltak egymás teljesítményére, így rövid időn belül mindketten a szűk elitbe jutottak, az Eb-n és a vb-n is kiemelkedő eredményeket elérve. Későbbi interjúiban Hamilton ugyanakkor elismerte, gyerekként negatív érzéseket szült benne, hogy miközben az ő karrierje teljes mértékben a McLaren-Mercedes támogatásán múlt, Rosbergre nem nehezedett anyagi nyomás, sőt a legmenőbb karórák díszítették a csuklóját, édesapja pedig olykor nagy feltűnést keltve magánrepülővel érkezett meg a versenyeire.

Az ezredforduló után már a formulaautózás világában bontogatták szárnyaikat, és bár sokatmondó, hogy a német színekben versenyző Nico a Team Rosberg színeiben lépegetett előre a ranglétrán, az eredményeiért egyedül kellett megküzdenie. Mert akik a gazdag hátterű pilótákat kritizálják, általában éppen annak a jelentőségét becsülik alá, hogy nekik igenis ez a nehezebb út – egy családi vállalkozásban simán lehet alibizni, a stopperóra viszont sohasem hazudik. Rosberg 2002-ben első próbálkozásra a Formula-BMW bajnoka lett, így került kapcsolatba az F1-es Williams-BMW csapattal, amelynek az autóját jutalomból tesztelhette. A jó viszony a folytatásban is megmaradt, és miután második évében negyedik lett az európai F3-ban, a brit istálló 2005-ben kinevezte tesztpilótának. Mivel újoncévében bajnoki címet ünnepelt az F1 előszobájának számító GP2-ben, a csapatvezetők úgy döntöttek, a következő idényben a topkategóriában adnak neki lehetőséget – 24 évvel azután, hogy édesapja éppen náluk lett világbajnok.

Fájdalom, az évtizedeken át az elitbe tartozó Williams abban az időben indult el a lejtőn meredeken lefelé, így tehetségét Rosberg nem tudta kiemelkedő eredményekre váltani. Csapata középszerű teljesítményén kívül fájdalmát tovább fokozta, hogy 2007-ben már korábbi gokartos riválisa, Hamilton is eljutott az F1-be, aki a McLarennek köszönhetően rögtön első idényében a bajnoki címért harcolhatott, sőt a következőben el is hódította a vb-trófeát. A német pilótának az első négy évben viszont csak két dobogó került fel a sikerlistájára, ám képességeire így is felfigyelt a 2010-ben gyári csapatot indító Mercedes. A williamses szenvedés után Rosberg megváltásként tekintett az ajánlatra, azzal viszont nem számolhatott előre, hogy megkapja a nyakába csapattársként a történelem addigi legeredményesebb versenyzőjét, Michael Schumachert…

Bár a kihívás ijesztő volt és eleinte a mérnökök is csak a hétszeres világbajnok szavain csüngtek, idővel Rosberg a teljesítményének köszönhetően kivívta magának a kellő tekintélyt. A csapat szintje ugyanakkor messze elmaradt a várakozásoktól, így hiába tudta az idő nagy részében kordában tartani a nagy Schumachert, az első két évében ez pusztán három dobogós helyezésben csúcsosodott ki. Bár a 2012 eleji gumikáoszból Sanghajban a Mercedes is profitált, így a német pilóta végre megszerezte hőn áhított első F1-es győzelmét, az autó teljesítménye a folytatásban megint csapnivaló volt. A háttérben ugyanakkor már gőzerővel zajlott a felkészülés a 2014-es vadonatúj technikai érára, ami Rosberget is bizakodással töltötte el.

Ám még mielőtt a projektre rápillantva nagyon fellelkesülhetett volna, az ősszel jött az újabb feketeleves: a csapat a következő évekre leigazolta mellé Hamiltont… Újra felsejlettek előtte a gokartos évek, és hogy micsoda istenadta tehetség vezeti majd a másik autót, ám nem tehetett mást, megint nekiveselkedett az elképesztő kihívásnak. Első közös évükben nem is sokkal maradt alul, sőt futamgyőzelmek számában 2–1-re végzett, aztán amikor a reményeknek megfelelően 2014-ben beköszöntött a Mercedes-dominancia, öldöklő küzdelem vette kezdetét a bajnoki címért. Bár Rosberg még hat futammal a vége előtt vezette a tabellát, az ősszel Hamilton letaglózóan erős teljesítményt nyújtva felülkerekedett. A német pilóta aztán a következő idényt is csupán szorossá tudta tenni, az újabb vereség viszont annyira feltüzelte, hogy 2016-ra merőben új módszerekkel állt elő.

Minden korábbinál intenzívebben dolgozott sportpszichológussal, tudatosan bomlasztotta a csapategységet, pszichológiai hadviseléssel próbált meg Hamilton „fejébe mászni”, szigorúan megváltoztatta alvási és táplálkozási szokásait, valamint edzésformáin is módosított – felhagyott például a kerékpározással, hogy combizmából fogyva veszítsen testsúlyából. Mindemellett az is segítette, hogy a csapat a végletes rivalizálást elkerülve megcserélte a két versenyző szerelőbrigádját, ráadásul Hamiltont minden korábbinál több technikai probléma sújtotta. A leglátványosabb Malajziában, ahol az első helyről esett ki motorhiba miatt, és onnantól Rosbergnek a következő öt futamon már egy győzelem is elegendő volt, hogy végül gyerekkori álmát valóra váltva elhódítsa a világbajnoki címet.

Látszik tehát, hogy még áldozatok sorát meghozva, a legapróbb részletekre odafigyelve és az abszolút maximumot nyújtva is szüksége volt némi szerencsére, ami megerősítette benne: még egy ilyen idényt képtelen lesz teljesíteni. Bár még két év volt a busás fizetést garantáló szerződéséből, eldöntötte, hogy a csúcson fejezi be pályafutását, amit néhány nappal az idényzáró után a média általános megdöbbenésére az FIA díjátadó gáláján be is jelentett. A nagy horderejű döntés természetesen szélsőséges reakciókat váltott ki a közvéleményből, Rosberg viszont azóta is vallja, nem bánta meg a hirtelen visszavonulást. Boldog családi életet él feleségével és két lányával, vagyonát pedig számos különböző vállalkozásában igyekszik gyarapítani. Mindeközben az F1-től sem szakadt el, a Sky Sports szakértőjeként továbbra is rendszeres vendége a paddocknak, ahol a mai napig kiemelt tisztelet övezi. Mert aki közelről élte át a 2016-os idényt, tudja, hogy világbajnoki címe jóval több, mint a szerencse műve.