1985 – Az első kapavágások a mogyoródi dombok között
Alig több mint két évvel azután, hogy Bernie Ecclestone-éktól megérkezett az első érdeklődő telefax az esetleges magyarországi F1-es versenyrendezést illetően, már el is kezdődött a Hungaroring építése a mogyoródi dombok között. Persze a munkálatokat rengeteg egyeztetés, papírmunka és ötletelés előzte meg – előtte például legalább négy másik lehetséges helyszín is felvetődött, végül azonban különböző okok miatt a többi projekt nem bizonyult kivitelezhetőnek. Ahogy minden illetékes szervezettől megérkezett a zöld jelzés, 1985 végén elindultak a munkálatok: hatalmas katonai sátrat húztak fel a terület közepén, ott tartották mindennap az értekezleteket, és a szorgos kezek megállás nélkül dolgoztak.
1986 – Pályaavatás és az első nagydíj
Valamivel több mint nyolc hónappal az építkezés megkezdése után már teljes pompájában állt a Hungaroring, amelyen 1986 júniusában tartották meg az első tesztversenyt. A motoros Drapál János-emlékverseny és az autós Béke és Barátság-kupa jól sikerült, több mint 40 ezer néző figyelte a helyszínen az F1-es főpróbát. A világbajnoki mezőny augusztusban érkezett meg hozzánk, és bár sokan az utolsó pillanatig kételkedtek abban, hogy a vasfüggöny mögött nagydíjat lehet rendezni, végül zökkenőmentesen és sikeresen zajlott le az első vb-futam a Hungaroringen.
1989 – A vonalvezetés első módosítása
Eredeti verziójában a 4014 méteres Hungaroringet 16 kanyar tagolta, ám az első három nagydíjon kiderült, ez a vonalvezetés túl kacskaringós és lassú, amelyen nagyon nehéz előzni, fizikailag pedig rendkívül megterhelő. Az 1989-es F1-es futamtól kezdve ezért kihagyták az akkori 4-es, 5-ös bal-jobb kanyarkombinációt, és a versenyzők a 3-as jobbkanyar után már végig egyenesen száguldottak fel a meredek részen. Ezáltal sokkal kellemesebb lett a pálya ritmusa, és az átlagtempó is nőtt rajta.
2003 – A vonalvezetés második módosítása
Miután 2001-ben a főépület megtoldásaként felépült a versenyirányításnak és a sajtószobának is helyt adó modern, vadonatúj Millenium Tower, két évre rá a pályához is jelentősen hozzányúltak. A Hungaroringet az első jó 15 évben gyakran érte az a kritika, hogy az egyre fejlődő F1-es autókkal nagyon nehéz rajta előzni, ezért a helyzet orvoslása érdekében két kanyaron is módosítottak. A célegyenest meghosszabbították, az 1-es kanyarnak pedig teljesen új profilt szabtak – megváltoztatták az ívét és a sugarát is. A 11-es kanyar utáni szakaszt szintén meghosszabbították, amely után beiktattak egy derékszögű jobbos fordulót. A módosítások sikeresek voltak, azóta is az 1-es kanyarban történik a legtöbb előzés.
2016 – A pálya egészének újraaszfaltozása
Az első három évtizedben nagyon elhasználódott a pálya aszfaltja – egyes nagyobb teljesítményű versenyautók helyenként már fel is törték. Az újraaszfaltozás így nem várhatott tovább, 2016-ban a teljes kopóréteget kicserélték, de új szegélyköveket is telepítettek, valamint optimalizálták az esővíz-elvezetést. A burkolat azóta is állja a sarat, kilenc F1-es nagydíj mellett számos más kategóriában rendeztek rajta versenyeket.
2023 – Az infrastruktúra teljes megújítása
Az F1-es versenyrendezést érintő szerződés 2032-ig tartó meghosszabbításának egyik alapfeltétele a Hungaroring elavult infrastruktúrájának teljes megújítása volt. A három ütemben zajló munkálatok 2023-ban kezdődtek és 2026-ig tartanak, amikor a mogyoródi létesítmény már vadonatúj köntösben várja a világbajnoki mezőnyt. De addig is látványos átalakuláson megy keresztül a pálya, hiszen a régi főépületet tavaly ledózerolták, az új építése pedig már el is kezdődött, hogy a 2025-ös futamra készen álljon. Kedden ennek alapjában helyeznek el időkapszulát a Hungaroring vezetői.