F1: Senna, Ratzenberger – 25 évvel ezelőtt volt a legsötétebb hétvége

nemzetisport.hu nemzetisport.hunemzetisport.hu nemzetisport.hu
Vágólapra másolva!
2019.05.01. 15:27
null
Az utolsó képek egyike Sennáról: a végzetes futam rajta előtt a bokszban állítja be autója tükrét (Fotó: AFP)
Ma 25 éve, hogy a modern kori Formula–1 egyik legnagyobb alakja, a háromszoros világbajnok Ayrton Senna halálos balesetet szenvedett az 1994-es San Marinó-i Nagydíjon – egy nappal az osztrák újonc, Roland Ratzenberger szintén tragikus balesete után. A sportág történetének egyik legsötétebb hétvégéjére emlékezünk.

San Marinóban 25 évvel ezelőtt kisebb jubileumra készültek, hiszen az imolai Autodromo Enzo e Dino Ferrari versenypálya 15. alkalommal adott otthont Formula–1-es versenynek: először 1980-ban még Olasz Nagydíjként, majd 1981-től 13 alkalommal San Marinó-i Nagydíjként szerepelt a pálya a versenynaptárban.

Barrichello még megúszta (Fotó: AFP)
Barrichello még megúszta (Fotó: AFP)

Rubens Barrichello viszonylag hamar gondoskodott róla, hogy ne a múltidézéssel legyen elfoglalva a publikum és a média: a pénteki első időmérőn – az akkori szabályok értelmében a pénteki és a szombati egyórás időmérő után mindenki a jobb idejével kvalifikált a rajtrácsra – a Variante Bassa kanyarban a rázókövekre hajtva Jordanjével a levegőbe emelkedett és a gumifal fölött a falnak csapódott.

A fiatal brazil nagyon olcsón megúszta az ijesztő balesetet, amelynek során 95 G erővel vágódott a falba, mindössze az orra törött el, s már másnap ott volt a pályán, ám a versenyt kihagyta.

A szombati időmérő aztán ennél sokkal súlyosabb következményekkel járó balesetet hozott: a csupán a harmadik versenyhétvégéjén szereplő 33 éves osztrák pilóta, Roland Ratzenberger a mezőny leggyengébb autójának tartó Simtek-Forddal csapódott a falnak a Villeneuve-kanyarban – a későbbi vizsgálatok alapján mintegy 315 kilométeres sebességgel, miután néhány pillanattal korábban, még nagyobb sebességnél az első szárnya letört.

Roland Ratzenberger az F1 első áldozata 12 év után (Fotó: AFP)
Roland Ratzenberger az F1 első áldozata 12 év után (Fotó: AFP)

Az osztrák versenyző az ütközés pillanatában elszenvedett koponyaalapi törése miatt vesztette életét. Már a pályán megkezdte az újjáélesztését dr. Sid Watkins, az F1 orvosa, amit az egész világ láthatott az élő televíziós közvetítésnek „hála”.

A balesetet követően kiadott hivatalos közlemény szerint az osztrák pilóta a kórházba szállítás során vesztette életet, s ezzel ő lett az első áldozata a Formula–1-nek 1982 óta.

S a következőre nemhogy 12 évet – csupán egy napot kellett várni…

Ratzenberger halála mélyen megrázta a korszak egyik legkiemelkedőbb pilótáját, a háromszoros világbajnok Ayrton Sennát. A 34 éves brazilt már honfitársa, Barrichello pénteki balesete is megviselte, ám Ratzenberger szombati halála után fontolgatta, hogy nem áll rajthoz – dacára annak, hogy a szezon harmadik versenyén is ő indulhatott az első helyről. A már említett Watkins professzor próbálta is lebeszélni a startról, miközben a fiatal trónkövetelővel, Michael Schumacherrel és testi-lelki jó barátjával, Gerhard Bergerrel együtt a fentebb részletezett két baleset miatt tíz év után újfent életre hívni tervezett GDPA-nak – a pilóták érdekvédelmi szervezetének, így a biztonságukat is szem előtt tartó tömörülésnek – a vezetőjévé választották vasárnap a verseny rajtja előtt néhány órával.

Ennyi baljós előjel után Senna a futam előtt maga is úgy nyilatkozott, hogy a balesetek miatt nem nyugodt, mert autóját nehéz vezetni – ahogy az összes többit is.

S ha mindez még nem lett volna elég: a rajtnál újabb baleset borzolta a kedélyeket: a portugál Pedro Lamy rongyolt bele hátulról a rajtrácson lefulladtan álló finn JJ Lehto Benettonjába, s a szétszóródó törmelék több nézőt megsebesített, összesen kilenc embert kellett könnyebb sérülésekkel kórházba vinni.

Miután a rajtbaleset miatt beküldött biztonsági autó a 4. körben kiállt, s a mezőny zöld jelzést kapott, az élen Senna és az őt üldöző Schumacher meglépett a mezőnytől. A 6. körben aztán jött a teljes döbbenet: Senna a pálya leggyorsabb pontján, a Tamburello-kanyarban egyenesen száguldott tovább, s csaknem 300 kilométeres óránkénti tempóval a betonfalnak csapódott.

S jött ismét az egy nappal korábban látott megrázó jelenetsor: Sid Watkins és orvoscsapata a hétvége során harmadszor emelt ki egy eszméletlen pilótát az autójából, s másodszor kellett szívmasszást alkalmaznia.

…ÉS AKKOR JÖTT COMAS…

Miközben a pályán állt a mentőhelikopter, és egy pilóta megmentéséért küzdött az orvoscsapat, egyszer csak feltűnt a pályán a padlógázzal érkező Larousse-ában Érik Comas. Hogy a francia hogy került oda és miként hajthatott ki a piros zászlós tiltás ellenére az aszfaltcsíkra, azt sokáig homály fedte, ám később maga árulta el: a rajtbaleset utáni biztonsági autós fázis során ütközött, ezért a bokszban szerelte a csapata az autóját Senna balesete pillanatában, és ezzel volt elfoglalva, nem pedig azzal, hogy mi történik a pályán. Vagyis a francia pilóta és stábja egyszerűen lemaradt Senna balesetéről, s a szerelés végeztével a bokszutca végén szolgálatot teljesítő pályabírók csak hosszas tanakodás után engedték útjára.
„Amikor a Tamburellóhoz értem, láttam a mentőket, a helikoptert, s akkor tudatosult benne, hogy mi történt; láttam a barátom a földön fekve, és szörnyű volt a tudat, hogy nem segíthettem neki, úgy, ahogy ő nekem két évvel korábban” – emlékezett vissza Comas, akinek életét két esztendővel azelőtt éppen Senna mentette meg, amikor balesetet szenvedett.

A brazil legendát a pályán várakozó helikopterből rögtön az egyik bolognai kórházba vitték, ahol aztán 18.40-kor bejelentették a halálhírét. A baleset után részletes nyomozás indult, hogy kiderítsék mi okozta, ám az okokat a mai napig nem sikerült megnyugtatóan kideríteni. Akadnak, akik szerint a biztonsági autó miatt túlságosan lehűltek Senna gumijai, ezért csúszhatott ki, mások szerint a Williams kormányoszlopa tervezési hiba miatt már a kanyar előtt eltört, s nem a becsapódás miatt – s ezért a Williams istálló akkori munkatársai közül többen évekig jártak a bíróságra. Az általánosan elfogadott nézet szerint a pilóta halálát a kormány felfüggesztés egy rúdja okozta, amely átfúródott sisak és rostély közötti néhány milliméteres résen.

A versenyt a baleset miatt nem szakították félbe, Schumacher nyerte meg az idény harmadik versenyét is a karrierje egyetlen dobogós helyét szerző Nicola Larini, valamint a másodszor dobogóra álló Mika Häkkinen előtt. A pilótákkal a leintést követően közölték Senna halálhírét, s a dobogós pezsgőzés is elmaradt – bár ez terv szerint történt, még Ratzenberger halála miatt. Az osztrák pilótára egyébként Senna is emlékezni szeretett volna a futam leintését követően: egy osztrák zászlót találtak az overalljában.

Rögtönzött emlékhely a Tamburello-kanyarnál (Fotó: AFP)
Rögtönzött emlékhely a Tamburello-kanyarnál (Fotó: AFP)

Ayrton Senna tíz éven keresztül szerepelt a Formula–1-ben, ez idő alatt 161 futamon indult, 65 rajtelsősége mellett 80-szor állhatott dobogóra, 41 alkalommal ünnepelhetett futamgyőzelmet, s háromszor szerzett világbajnoki címet.

Hatása napjaink F1-ére megkérdőjelezhetetlen, tragikus halála ráirányította a figyelmet a sportág biztonságosabbá tételének szükségességére.

Az F1 legsötétebb hétvégéje után a legtöbb pályát áttervezték, az autók biztonsági követelményein jelentős szigorításokat hajtottak végre, s többek között ezeknek is köszönhető, hogy húsz éven keresztül elkerülte a halál a Formula–1 versenyzőit, s máig ő az utolsó, aki F1-es versenypályán, futam közben vesztette életét.

(Megjegyzés: Jules Bianchi a 2014-es Japán Nagydíjon elszenvedett balesete következtében kilenc hónapnyi kórházi kezelés után hunyt el.)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik