F1: itt a tuti megoldás az időmérőre – mindjárt négy is!

A 2016-os szisztéma totális melbourne-i csődjének ellenére a Bahreini Nagydíjon is ugyanez lesz a rajthelyek eldöntésének módja, mert a McLaren és a Red Bull nem fogadta el az apróbb változtatásokat.

Ecclestone már rég rájött, hogy a csapatok a saját érdekeiket tartják szem előtt, viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az istállófőnökök beleszóljanak a szabályalkotásba. A megoldás? Ötleteljenek régi csapatfőnökök, akik már nincsenek az F1-ben, így objektíven tudnak érvelni a sportág előremozdításáért.

Ecclestone négy korábbi istállóvezetőt kért meg, hogy engedjék el a fantáziájukat, és az F1 show jellegét szem előtt tartva adjanak ötleteket a rajthelyek eldöntéséhez. Ross Brawn, Alain Prost, Eddie Jordan és Flavio Briatore elfogadta a felkérést, és figyelembe vette Ecclestone fő célját: keveredjen meg a rajtsorrend!

Íme, a négy legenda ötlete!

ROSS BRAWN szombati miniversenyeket rendezne. A pilóták párban állnának fel a rajtvonalra, egymás mellé, és a piros fény kialvása után egykörös versenyt vívnának egymással és az órával. Ez 22 pilóta esetében 11 pár, 11 egykörös verseny. A legfontosabb adat a két autó közötti távolság a célban. A pole pozíciót az szerezné meg, aki a legnagyobb különbséggel győzné le riválisát – aki így az utolsó rajtkockába szorulna. A legszorosabb verseny győztese a 11., vesztese a 12. rajtkockát foglalná el. Az izgalmakat fokozná, hogy az előző futam végeredménye alapján jelölnék ki a párokat, az első párban az utolsó két helyezett (vagy az első két kieső), az utolsóban pedig a futam győztese és másodikja csapna össze.
Előnyök: végig megmaradó izgalom, a helyszínre kilátogató és a tévé elé ülő nézősereg is folyamatos akciót kap F1-es autókkal, és a párok kialakítása garantálná a rajtrács felkavarását.
Hátrányok: balesetveszélyes, emellett a pilóták lepaktálhatnak egymással – már, ha megbíznak a másikban.

ALAIN PROST törölné az időmérő edzést, és az előző futam leggyorsabb körei alapján határozná meg a rajtsorrendet. Ehhez a nagydíjhétvégék háromról kétnaposra zsugorodnának, a szombat tesztnap, a vasárnap a versenyé.
Előnyök: felkavarodhatna a rajtsorrend, mert amíg a legjobbak a győzelemért és a pontokért csatáznak, a többiek a verseny vége felé friss gumikon igyekeznek gyors kört futni.
Hátrányok: gátlástalan trükközésbe torkollhat egy-egy futam. Ezt elkerülendő korlátozni kell a nagydíj utolsó harmadában végrehajtható kerékcserék számát, illetve az autókban kieséskor annyi üzemanyagnak kell lennie, amennyivel egyébként eljutnának a célig (azaz ilyenformán nem áldozhatja be a futamát a következőért). Három helyett kétnapos lenne egy versenyhétvége.

EDDIE JORDAN sem tartana hagyományos időmérő edzést. Az ír aukciós börzén árulná a rajthelyeket. Az idény elején minden versenyző kapna egy képzeletbeli keretet, mondjuk 200 zsetont, amellyel az idény 21 viadalán rajtpozíciókat vásárolhat. Így minden pilóta egyenlő eséllyel indulna csatába a rajthelyekért. Az izgalmat azzal garantálnák, hogy a legjobb három pozíciót hagynák a végére, és a három hoppon maradó maradna az utolsó három rajtkockában. A versenyzőknek előre kell tervezniük, nem költekezhetnek ki az idény elején.
Előnyök: mindenki egyenlő eséllyel indul. Környezetbarát. Hatalmas esély egy kiváló show-műsor megszervezésére: közelebb hozná a pilótákat a közönséghez, nagy taktikai csatákban, mintegy pókerjátszmákban láthatnánk az arckifejezéseiket, reakcióikat.
Hátrányok: nem látnánk F1-es autókat a pályán szombatonként.

FLAVIO BRIATORE a középutat választotta, nem hazudtolta meg magát: egy mini autós valóságshow-ban, amolyan Nagy Ő alapon osztanák ki a rajthelyeket. Mindenki menne egy-egy kört a pályán egy bekamerázott, mikrofonokkal felszerelt sportkocsival. Mindenki mellett ott ülne egy világsztár, aki lehet helyi vagy nemzetközi színész, modell, énekes, politikus, sportoló. Ő a személyes benyomása vagy élménye alapján pontozná a versenyzőket és alakítaná ki a vasárnapi rajtsorrendet.
Előnyök: élethelyzetben ismernénk meg a pilótákat, akikről kiderülne, nem robotok, maguk is igazi celebbé válnának. Egy-egy helyi híresség garantálhatná, hogy a hazai pilóták induljanak az élről (Mexikóban Pérez, Gutiérrez első sor), amivel ki lehet csalogatni a közönséget a verseny napjára. Ízlések és pofonok – mindenkinek más jön be (féktelen száguldás vagy egy jó beszélgetés), változatos lenne a rajtsorrend.
Hátrányok: nem látnánk az F1-es autókat az időmérőn.

Nem tudjuk, ezek közül melyiket fogadná el az F1-es közösség, de a közönség egyes esetekben biztosan jobban szórakozna, mint a jelenlegi állapotban. Mert az, hogy a Bahreini GP-n is az új időmérő rendszer harmadik szakasza várt ránk, még áprilisi tréfának is rossz.