– Emlékszik az első Magyar Nagydíjra?
– Nem én – felelte nevetve az első két Magyar Nagydíj győztese, a háromszoros világbajnok brazil, Nelson Piquet.
– Azt csak tudja, hogy az idei a harmincadik.
– Természetesen, és persze mindig jó új pályára utazni, mert akkor egyenlőek a feltételek, hiszen senki nem ismer semmit. Én örömmel jöttem, főleg, hogy azonnal nyertem, aztán utána megint. A legjobb autóban ültem, a vb-címért küzdöttem csapattársammal, Nigel Mansell-lel. Végül persze Alain Prost lett a világbajnok, mert mi annyira küzdöttünk egymással. Kilenc futamot nyertünk meg a tizenhatból, mégis elveszítettük a vb-t... De jó volt ismeretlen országba utazni, új kultúrát megismerni, a pálya meg fantasztikus. Fárasztó, mert állandóan kanyarodni kell jobbra-balra, rövid az egyenes, nehéz előzni is, de jókat versenyeztünk.
– Mi volt a legmeglepőbb Magyarországon?
– A gyönyörű lányok.
– És a szocialista autók?
– Nem, inkább a boldog emberek, amilyenek a brazilok is. Jókor voltunk itt. Mindig szerettünk idejönni. Vannak olyan pályák, amelyeket szívből gyűlöltünk, de Magyarország szép.
– Ma is boldognak látja itt az embereket?
– Az igazság az, hogy most nincs sok időm nézelődni, ráadásul a feleségemmel érkeztem, így azért nehezebb...
– A Hungaroringen legendásan nehéz előzni, Ayrton Sennát mégis megkerülte kívülről.
– Mert egy balfék pilóta volt, könnyen meg lehetett előzni.
– És még be is mutatott neki.
– Látták az előzést teljes egészében, mind a két kört? Ha alaposan megnézik, az első alkalommal belülről akartam előzni, mire ő a piszkos részre szorított. Másodjára ugyanazzal próbálkozott, én viszont balról kerültem, amire nem számított. Azért emeltem fel a középső ujjam, mert egész pályafutása során piszkosan versenyzett. Úgy nyerte meg az F3-as bajnokságot, hogy Martin Brundle-ra rácsapta az ajtót az utolsó futamon, és ugyanezt csinálta Prosttal is. Ezzel a stílussal nem tudok azonosulni. Világbajnok akarsz lenni? Oké, de akkor versenyezz tisztán! Ő nem volt tiszta. Ezért mutattam be neki, amikor megelőztem.
– Most is kiderült, hogy nem volt jóban Sennával, de miként jött ki Mansell-lel?
– Még nehezebben. Angol csapatban, angol pilóta mellett versenyeztem, én már kétszeres világbajnok voltam, ők pedig várták, hogy saját bajnokuk legyen... Nagyon okosnak kellett lennem.
– Igaz, hogy a felesége sem tetszett önnek különösebben?
– Mit is mondhatnék erre? Ugorjunk kicsit vissza az időben, és emlékezzünk! Amikor nagyjából tizenhárom éves fiúként először nyúlunk magunkhoz, az ugye elég jó érzés. Ezután mire is gondoltunk? Hogy szeretnénk jó csajokkal lefeküdni. Szóval ha ezek után elveszel egy borzalmasan ronda nőt, akivel le kell élned az egész életed, az egyszerűen nem helyes.
– Mi a különbség az akkori és mai F1 között?
– Az F1 mindig is a csúcs volt, és az is maradt. De ma már a technológia miatt a versenyzők másodlagosak. Nekünk a sebességváltókra is muszáj volt figyelnünk, állandóan váltanunk kellett, nem volt ilyen könnyen tekergethető kormányunk, és főleg nem volt folyamatos kapcsolatunk a mérnökkel, nem volt telemetria, nekünk kellett megmondanunk, miként reagál az autó. Manapság veszel egy tizenkilenc éves gyereket, berakod az autóba és vezethet, nem kell tudnia, hogy mit csinál az autó, csak vezetni – ennyi. Ez hatalmas különbség.
HA KÍVÁNCSI NELSON PIQUET TELJES INTERJÚJÁRA, ELOLVASHATJA A SZOMBATON MEGJELENT NEMZETI SPORTBAN – AKÁR DIGITÁLIS FORMÁBAN IS!
