Háborús albérlet: a Dinamo Kijev Hamburgban játszik a Ferencvárossal

Érthető okokból nem története legjobb Dinamo Kijevével találkozik csütörtökön a Ferencváros az Európa-ligában – Hamburgban. Az immár több mint ezer napja háború sújtotta Ukrajna korábbi kirakatcsapatának sokkal szűkösebbek a lehetőségei, mint korábban bármikor – mind az anyagiak, mind egyéb téren. Külföldi játékosokat szinte lehetetlen szerződtetnie, jobb híján fiatal ukrán labdarúgókra támaszkodik, és a nemzetközi mérkőzéseit nem játszhatja otthonában, általában valamelyik lengyel vagy német stadiont jelöli meg hazai pályaként, a magyar bajnokot tehát csütörtökön Hamburgban fogadja. Az ukrán bajnokságban egyébként zajlanak a mérkőzések, a nemzetközi porondon viszont az ukrán klubok kénytelenek valahol „albérletet” keresni. Az idei Bajnokok Ligája selejtezőit a Dinamo Kijev a lengyelországi Lublinban vívta meg, majd az El-alapszakaszban már Hamburg­ban fogadta a Laziót. A Sahtar Doneck a BL-meccseit Gelsenkirchenben, a Schalke stadionjában rendezi meg, az El-selejtezőben a Krivbasz Krivij Rih Kassán fogadta a Viktoria Plzent és a Real Betist, a Konferencialiga selejtezőjében pedig a Zsitomir a lengyelországi Gliwicében az Olimpija Ljub­ljanát. A Puskás Akadémiának sorsolt SZK Dnipro-1 pedig ugyebár nem sokkal a párharc előtt megszűnt.

Az ukrán bajnokságban egyébként jól szerepel a Dinamo, tizenegy forduló után kilenc győzelmével és két döntetlenjével vezeti a tabellát, de a rendkívüli állapot miatt az erőviszonyokat számtalan külső tényező befolyásolja, különösen az ország keleti, a frontvonalhoz közeli területein található városok csapatainál, így például a kijeviek korábbi legnagyobb riválisa, a Sahtar Doneck életét is nagyban megnehezíti az áldatlan állapot.

Hatodszor találkozik nemzetközi tétmeccsen magyar klubcsapat a szovjet, illetve az ukrán futball büszkeségével, az előző öt találkozón nem sok babér termett...

1975. május 14., Bázel KEK-döntő Dinamo Kijev–Ferencváros 3–0 Az akkor még a Szovjetuniót képviselő Dinamo Kijev első találkozása magyar klubcsapattal rögtön európai kupadöntő volt. A bá­zeli fináléig nagyszerűen menetelt a Dalnoki Jenő vezetőedző által irányított magyar együttes, kiverte a Cardiff Cityt, a Liverpoolt, a Malmőt és a Crvena zvezdát is, ám a döntőben az év végén a France Football Aranylabdájával is kitüntetett Oleg Blohin fémjelezte, Valerij Lobanovszkij által irányított Dinamo ellen már nem volt esélye, Vladimir Oniscsenko duplázott, majd Oleg Blohin állította be a végeredményt.

1989. szeptember 13., Kijev, Köztársasági Stadion UEFA-kupa, 1. forduló, 1. mérkőzés Dinamo Kijev–MTK-VM 4–0 Az 1975-ös KEK-döntő után tizennégy és Irapuato után három évvel Valerij Lobanovszkij ismét elkeserítette a magyar futballszurkolókat: az 1988-as Európa-bajnoki ezüstérmes szovjet válogatott több tagját is felvonultató Dinamo átgázolt a Verebes József edzette csapaton. Bár az MTK-ban olyan magyar kiválóságok is játszottak, mint Zsiborás Gábor, Híres Gábor vagy Vadász Imre, a túloldalon Rácz Lászlóé, Oleh Luzsnijé, Olekszij Mihajlicsenkóé vagy Oleh Protaszové sokkal jobban hangzó név volt. „A kijeviek három találatában a szerencse is szerepet játszott, de tagadhatatlan, hogy a szovjet együttes a világ legjobb tíz csapata közé tartozik” – értékelt a lefújás után Verebes József.

1989. szeptember 27., Hungária körút UEFA-kupa, 1. forduló, visszavágó MTK-VM–Dinamo Kijev 1–2 A 4–0-s első meccs után formalitásnak tetszett a budapesti visszavágó a harmadik számú európai kupasorozatban – és az is lett. A vendégeknek még az is belefért, hogy világsztárjukat, Oleh Protaszovot a 64. percben kiállítsák. Verebes József ezúttal sem tagadta meg önmagát, így nyilatkozott lapunknak: „Jól játszottunk, s helyzeteink alapján nem túlzás, hogy akár a négy nullás hátrányunkat is behozhattuk volna. De az eredménytől függetlenül élvezetes volt a mérkőzés, kitűnően játszottunk és úgy érzem, bebizonyítottuk, hogy nem olyan rossz a magyar futball, mint azt sokan hirdetik.”

2020. október 28., Groupama Aréna Bajnokok Ligája, csoportkör Ferencváros–Dinamo Kijev 2–2 Hosszú szünet, 31 év után találkozott újra magyar csapat a nemzetközi porondon a kijevi Dinamóval, Valerij Lobanovszkij már tizennyolc éve elhunyt, de volt játékosa, Szerhij Rebrov ült – a magyar csapat kispadján. A koronavírus-járvány miatt a 6444 néző akkor telt házat jelentett az Üllői úton. A vendégek az első félidőben elhúztak 2–0-ra Viktor Cihankov tizenegyesével és az uruguayi Carlos de Pena találatával, de Tokmac Nguen szépített, a 90. percben pedig Franck Boli egyenlíteni is tudott az utolsó perceket Szerhij Szidorcsuk kiállítása miatt már emberhátrányban játszó ukránok ellen.

2020. december 8., Kijev, Olimpiai Stadion Bajnokok Ligája, csoportkör Dinamo Kijev–Ferencváros 1–0 A Barcelona és a Juventus volt még a csoport másik két tagja, így a felek egymás ellen reménykedhettek csak reálisan a harmadik hely megszerzésében, ami az Európa-ligás folytatásra jogosított fel. Ehhez a Fradinak nyernie kellett volna, vagy legalább hatgólos döntetlent játszania Kijevben. Ez nem jött össze, Denisz Popov a 60. percben Dibusz Dénes kapujába fejelte a mérkőzés egyetlen gólját. Ennek ellenére emelt fővel búcsúzott története második, a magyar klubfutball harmadik BL-csoportkörös szereplése után a zöld-fehér együttes.

A nemzetközi porondon már sokkal inkább tetten érhető, hogy a Dinamo Kijev árnyéka korábbi önmagának: idei három Európa-liga-mérkőzését mind elveszítette, és még gólt sem szerzett (0–3 a Lazio, 0–2 a Hoffenheim és 0–1 a Roma ellen), így a 36 csapatos mezőnyben az utolsó előtti, 35. helyen áll. A bejutása a nyolcaddöntőért zajló playoffba valóságos csoda lenne.

A csapatnak mindössze két légiósa van, a 24 éves panamai csatár, Eduardo Guerrero és a 23 esztendős kolumbiai védő, Brayan Ceballos. A játékoskeret átlagéletkora 24.4 év, persze akad azért néhány rutinos futballista a csapatban, mint a 30 éves kapus, Heorhij Buscsan, a 35 éves középpályás, Andrij Jarmolenko, aki pályafutása csúcsán a Borussia Dortmundban és a West Ham Unitedben is játszott, vagy a 32 esztendős Olekszandr Karavajev, a korábbi Fenerbahce-középpályás. A csapat spílere ebben az idényben a 22 éves süvölvény, Vladiszlav Vanat, aki vezeti a Dinamo házi góllövőlistáját, öt gólt szerzett a bajnokságban.

A kispadon pedig az egyik kijevi legenda ül, az ezredforduló körüli, Andrij Sevcsenko és Szerhij Rebrov nevével fémjelzett csapat kapusa, Olekszandr Sovkovszkij, aki 2023 decemberében vette át a szakmai munka irányítását, miután évek óta dolgozott a klubban különböző feladatkörökben.

„Nincs könnyű dolga, nincsenek sztárjai, és fiatal, rutintalan játékosokból kell csapatot építenie, de azért egyre javul vele az együttes teljesítménye – mondta lapunk megkeresésére Varga Sándor, kárpátaljai származású FIFA-licences játékosügynök, aki igen közeli kapcsolatban van a Dinamo Kijevvel, számos játékos szerződtetésében vagy eladásában működött közre az elmúlt évtizedekben. – S nemcsak a klub sínyli meg a háborús helyzetet, hanem az egész ukrán labdarúgás és a válogatott is. Nemrégiben beszéltem Szerhij Rebrovval, aki az ügyfelem, és ugyebár most ukrán szövetségi kapitány, ő is azt mondta, hogy nagyon feszült a helyzet, érzik a társadalmi nyomást, hogy miközben a férfiakat viszik a frontra, ők futballozhatnak.”

A Dinamo Kijev korábban a kelet-európai csapatok között ragyogó anyagi helyzetben volt a Szurkisz testvérek, Hrihorij és Ihor irányítása alatt, akiknek a keze messzire elért. Hrihorij lett a rendszerváltás után a klub tulajdonosa és elnöke, de 2000-től 2012-ig az Ukrán Labdarúgó-szövetség elnökeként az ukrán futball teljhatalmú ura is volt. Politikai szerepvállalása miatt 1998-ban a Dinamo Kijev elnöki posztját átengedte öccsének, Ihornak, 2002-ben pedig a tulajdonos is a fiatalabb testvér lett, de nem vitás, hogy Hrihorij befolyása továbbra is érvényesült. Utóbbi aztán 2004-től az UEFA végrehajtó bizottsági tagja, 2013 és 2019 között pedig az európai szövetség alelnöke is volt. A háború 2022. februári kitörése után néhány nappal azonban mindketten elhagyták az országot, Magyarországon keresztül Nyugat-Európába menekültek, az ukrán Pravda akkori cikke szerint 17.6 millió dollárnak (csaknem hatmilliárd forintnak) megfelelő összeg volt náluk készpénzben az autójuk csomagtartójában – a pletyka szerint részben a Dinamo Kijev vagyonát is igyekeztek kimenekíteni a háború sújtotta országból.

No de ki, honnan és miből finanszírozza azóta a kijevi csapat működését?

„Továbbra is Szurkiszék kezében van az egyesület, de már nem költenek annyit a csapatra, mint korábban – mondja a testvérekkel is jó kapcsolatot ápoló Varga Sándor. – Azóta is külföldön élnek, de az elmúlt két évben már többször haza­látogattak Ukrajnába, noha nem költöztek vissza. Arra már nincs lehetőségük, hogy a korábbi színvonalon tartsák a csapatot, egyébként is bizonyára támadások érnék őket, hogy a háború helyett miért a futballra költik a pénzüket, de például az, hogy a hazai nemzetközi mérkőzéseiket olyan drága német stadionokban tudják megrendezni, mint a hamburgi, természetesen nekik köszönhető.” 

A Cube adatelemző cég statisztikái alapján a Dinamo Kijev az idei három Európa-liga-meccsen nagyon sokat használja a széleket, és az átlagnál többször forgatja át a játékot a másik oldalra, az átlagnál többször jut el labdával az ellenfél támadóharmadába, és az átlagnál több szabálytalanságot követnek el ellene. Ezenkívül még agresszivitásban és a kapus játékba bevonásában átlag feletti az együttes, de ennyiben lényegében ki is merülnek a kedvezőnek értékelhető adatok. A támadások befejezésében például kifejezetten gyengének mondható, az El átlagának alsó 20 százalékában van ebben a mutatóban. A szögletei és a szabadrúgásai is igencsak gyengék, és a levegőben is veszélytelen a csapat. A passzháló azt mutatja, hogy elsősorban a pálya bal oldalán igyekszik támadásokat vezetni a Kijev, a kapus is leggyakrabban balra hozza játékba a labdát. A középcsatárhoz kifejezetten kevés labda jut el – nem is csoda, hogy nincs még góljuk a kijevieknek az idén az El-ben. Nem mondható kombinatívnak a csapat támadójátéka, inkább a direkt futballra törekszik. Feltűnő, hogy többet lő kapura a Dinamo a tizenhatoson kívülről, mint belülről – ez is azt bizonyítja, hogy a tizenhatos vonalánál „elfogy a tudomány”, nem sikerül ebben a zónában labdát birtokolni és megjátszani az előrébb játszókat, jobb híján megpróbálkoznak távoli kísérletekkel. A játékosok közül magasan a legtöbb földi párharcot Vladiszlav Kabajev vállalja (34), és kifejezetten jó arányban meg is nyeri őket (23 megnyert párharc). E téren a második legeredményesebbnek számító Eduardo Guerrero még a párharcok számában (14) sem tudja felvenni vele a versenyt, nemhogy a megnyertekkel (8). Feltűnést keltő viszont a fiatal, mindössze 19 éves Tarasz Mihavko mutatója, aki ugyan csak kilenc párharcban vett részt, de kivétel nélkül mind megnyerte őket. És ő kimagaslik a labdaszerzésekben is (27), ebben a rangsorban Denisz Popov (21) és Volodimir Brazsko (12) követi. Az előre irányuló passzjátékban viszont Mikola Saparenko magaslik ki a csapatból, és legtöbbször ő végzi el a szabadrúgásokat is. A szögletek balról jellemzően az ötös rövid sarkához érkeznek, a jobbról érkezők inkább a tizenegyespont környékére, és jobbról szívesen élnek a kis szöglet lehetőségével is – de a szögleteik kivétel nélkül veszélytelennek bizonyultak ezen a három mérkőzésen.

EURÓPA-LIGA, ALAPSZAKASZ
4. FORDULÓ
18.45: Eintracht Frankfurt (német)–Slavia Praha (cseh)
18.45: Olympiakosz (görög)–Rangers (skót)
18.45: Galatasaray (török)–Tottenham Hotspur (angol)
18.45: Bodö/Glimt (norvég)–Qarabag (azeri)
18.45: Union Saint-Gilloise (belga)–Roma (olasz)
18.45: Ludogorec (bolgár)–Athletic Bilbao (spanyol)
18.45: Nice (francia)–Twente (holland)
18.45: FCSB (román)–Midtjylland (dán)
18.45: Elfsborg (svéd)–Braga (portugál)
21.00: Manchester United (angol)–PAOK (görög)
21.00: Ajax (holland)–Maccabi Tel-Aviv (izraeli)
21.00: Lazio (olasz)–Porto (portugál)
21.00: AZ Alkmaar (holland)–Fenerbahce (török)
21.00: Viktoria Plzen (cseh)–Real Sociedad (spanyol)
21.00: Dinamo Kijev (ukrán)–Ferencvárosi TC, Hamburg (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
21.00: Hoffenheim (német)–Olympique Lyon (francia)
21.00: RFS (lett)–Anderlecht (belga)