EURÓPA-LIGA-SELEJTEZŐ
4. FORDULÓ (PLAYOFFKÖR), ELSŐ MÉRKŐZÉS
FK Suduva (litván)–Ferencváros 0–0
Marijampole, ARVI labdarúgó-aréna, 6741 néző. V: Schüttengruber (osztrák)
FK Suduva: Kardum – Svrljuga, Kerla, Jankauskas, Hladík, Zsivanovics – Renan (E. Jankauskas, 78.), Matulevicius, Verbickas – Topcagic (Vezevicius, 92.), Tadic (Gotal, 70.). Vezetőedző: Vlagyimir Cseburin
Ferencváros: Dibusz – Lovrencsics, Blazic, Dvali, Heister – Sigér, Haratin – Zubkov, Skvarka (Varga R., 76.), Nguen (Bőle, 87.) – F. Boli (Priskin, 67.). Vezetőedző: Szerhij Rebrov.
ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!
A Suduva igazolta hírnevét, olykor nyolc-kilenc emberrel védekeztek, amolyan élő falat húzva a tizenhatosuk elé. A ferencvárosi játékosok lábról lábra adogatták a labdát, próbáltak rést keresni a pajzson, ám nemigen sikerült... A litván együttes pontosan azt nyújtotta, amit várni lehetett tőle, kemények, harciasak (de nem durvák) voltak, és olyan játékstílust választottak, amely ellen nagyon nehéz futballozni.
„Tényleg nagyon nehéz volt...– mondta Lovrencsics Gergő, a Ferencváros csapatkapitánya. –Magas, erős csapat volt az ellenfelünk, a taktikájukat arra építették, hogy a két ugyancsak jó felépítésű csatárukra próbálták felrugdosni, felívelgetni a labdákat. A lepattanókat szerették volna felszedni, a találkozó elején volt is két veszélyes lehetőségük. Utána magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést.”
A rutinos hátvéd elismerte, az ilyen ötvédős rendszer ellen nagyon nehéz futballozni. Csatárként, középpályásként, de még hátvédként is.
„Nagyon nehéz megbontani ezt az ötvédős rendszert. Sőt, olykor igazából nyolcan-tízen védekeztek a kapujuk előterében, még az első félidőben jártunk, amikor meglepve láttam, hogy a csatáruk fejvesztve rohan vissza védekezni, és felvette a pozíciót a saját térfelük közepénél. A visszavágón türelmesnek kell lennünk, biztos vagyok benne, hogy Szerhij Rebrov kitalálja azt a taktikát, amellyel megnyerhetjük a második összecsapást. A litvániai találkozó után maradt bennem némi hiányérzet, jó lett volna idegenben gólt szerezni, olykor közel is álltunk hozzá, de ezúttal nem jött össze... Hazai pályán még többször kell próbálkoznunk, hátul pedig meg kell maradnia a stabilitásnak. Nehéz megmondani, hogy a Suduva változtat-e a felfogásán a budapesti mérkőzésre, a magam részéről nem hinném. A Maccabi Tel-Aviv ellen sem tették, mind a két mérkőzést végigvédekezték. Ez a stílusuk. Ki kell találjuk, hogyan tudjuk feltörni ezt a reteszt."
Veszélyes eredmény a nulla nulla, hiszen első hallásra jónak tűnik idegenben, ám ha a Suduva netalántán gólt találna a Groupama Arénában, el lehet képzelni, mennyire nehéz lenne nekik kettőt lőni. Ihor Haratin, a zöld-fehérek ukrán középpályása éppen ezért kicsit dühös is volt, hogy nem jött össze az idegenbeli gól.
„Mi irányítottuk a mérkőzést, zömében nálunk volt a labda, de el kell ismerni, nehéz mérkőzés volt– mondta a fiatal védekező középpályás. –Nagy álmom, hogy összejöjjön az Európa-liga csoportkörében való szereplés, nagyon nem lenne jó, ha az utolsó lépésnél buknánk el. Nem maradt más hátra, mint egy hét múlva odahaza le kell győzzük a Suduvát. Ott sem lesz könnyű nekik gólt lőni, hiszen korábban láthattuk, a Maccabi Tel-Aviv, vagy éppen a Crvena zvezda baja is meggyűlt velük. Sajátos stílusuk van a litvánoknak, kétségtelen, finoman fogalmazva sem élvezet ellenük játszani.”
A ferencvárosi játékosok közül – az utóbbi időben nem először – ismét Tokmac Nguen volt a legveszélyesebb. Noha az első félidőben sok labdát eladott, a végén mégis ő lehetett volna a nyerő ember – két veszélyes lövése is volt.
„Az elsőnél centik hiányoztak, a másodiknál a kapus védett nagyot– emlékezett vissza a kenyai-norvég támadó. –Jó lett volna, ha az egyik beakad, fogtam is a fejem, hiszen az idegenbeli gól nagyon sokat jelentett volna. Nagyon elfáradtam, hiszen alig volt területem lendületbe jönni, folyamatosan keresni kellett a helyet, ráadásul a pálya talaja sem volt túlzottan jó, nagyon fellocsolták, így olykor ide-oda csúszkáltunk rajta. A budapesti visszavágón a Suduva még inkább próbálja majd a területet lezárni, ebből a szempontból észnél kell lennünk. Nem szabad fejjel rohannunk a falnak, türelmesnek kell maradnunk. A helyzeteink meglesznek, sőt a magam részéről biztos vagyok benne, hogy odahaza gólt is lövünk nekik.
A csatársorban Mikalaj Szihnyevics kiesése után a közelmúltban szerződtetett Franck Boli kezdett, akin érződött, némi időre van még szüksége, hogy megszokja a zöld-fehérek játékát, hogy megfelelő önbizalomra tegyen szert.
„Nem olyan régen vagyok a csapatnál, el kell telnie néhány mérkőzésnek, hogy megismerjék a társak a mozgásomat, mikor merre szeretek beindulni, hová kérem a labdát– mondta lapunknak a korábban norvég gólkirályi címet szerző csatár. – A csütörtöki Európa-liga-meccsen nehéz dolgom volt, olykor két-három magas védő állt a nyakamon, nem leányálom így futballozni, de előfordul az ilyesmi. Mégis kialakítottunk néhány helyzetet, meg is lettek volna a lehetőségeink a gólszerzésre, ám a befejezésbe rendre hiba csúszott.”
A robusztus felépítésű labdarúgó csupán rövid ideje van Budapesten, azonban már most megszerette a várost, és nagyon örül, hogy a Ferencvárosba igazolt.
„Egyelőre egyedül költöztem, de ha kialakul az életem, a családom is jön utánam– mesélte Franck Boli. –Jó érzés ilyen klubban futballozni, mindenki barátságosan fogadott. Nagyon jó lenne bejutni az Európa-liga csoportkörébe, nincs más dolgunk, mint egy hét múlva odahaza legyőzni a litván együttest. Nehéz lesz, de nem lehetetlen...”