El: Minden tiszteletem a Chelsea-é, de… – Loic Nego

Vágólapra másolva!

2018.10.03. 14:20

Címkék

A Magyarországon otthonra lelő francia középpályás az elengedhetetlen motivációról, a Chelsea elleni esélyekről és világklasszis honfitársairól is beszélt a Nemzeti Sportnak.

– Nézte szombat este a Chelsea–Liverpoolt?
– Ha az egész meccset nem is, hosszabb összefoglalót láttam – mondta a Mol Vidi FC francia középpályása, a Nantes akadémiáján nevelkedő Loic Nego. – Remek mérkőzés lehetett, a helyzetek alapján az egy egyes végeredmény igazságosnak mondható. Nyilvánvaló, Európa egyik legjobb csapata lépett pályára.

Novemberi hazatérés
Közeledik a Sóstói Stadion átadása! Az utolsó szakaszához érkezett a létesítmény kivitelezése: a székesfehérvári önkormányzat arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a műszaki átadás után kedden elkezdődött a használatbavételi engedélyeztetési eljárás. Ha az illetékesek mindent rendben találnak, a 13.98 milliárd forintos beruházással felépülő, 14 200 néző befogadására alkalmas arénába még az idén visszaköltözhet a lassan három éve „albérletben” játszó Vidi. November 21. lehet a „hazatérés” napja: a hatodik fordulóból elhalasztott, Újpest elleni mérkőzés helyszíneként már a Sóstói Stadion van feltüntetve a Magyar Labdarúgó-szövetség adatbankjában.

– A Liverpoolra gondol?
– Éppenséggel a Chelsea-re céloztam, de tény, a Pool is a csúcskategóriához tartozik.

– Csütörtök este lemérhetik, mire képesek a londoni klasszisok ellen. Érdemes egyáltalán esélyekről beszélni?
– Egyfelől örülünk annak, hogy itt vagyunk, egyúttal a magyar labdarúgást képviselhetjük a nemzetközi porondon, másfelől nem azért kelünk útra, hogy turistákként minden percét élvezzük az angliai kirándulásnak. Minden tiszteletem a Chelsea-é, nehezebb riválist talán nem is kaphattunk volna nála, de... Sztárok gyülekezete ide, világhírnév oda, a Stamford Bridge-en is meg kell mutatnunk, hogy erős karakterek vagyunk! Senki sem ígérte, hogy ezen a szinten könnyű lesz, nem is várjuk, hogy az legyen, ám a lehetőség adva van: bizonyíthatjuk, nem véletlenül jutottunk idáig. Nem fülig érő szájjal futunk ki a gyepre, nem csodálkozunk rá, hol vagyunk, ellenkezőleg: mindent elkövetünk annak érdekében, hogy jó eredmény érjünk el.

– Boldog lenne, ha ugyanúgy egy ponttal távoznának Londonból, mint a Liverpool?
– Szerintem bárki azonnal aláírná ezt a Vidinél – természetesen én is.

– Kissé furán hangzik a kérdés, de mit gondol, akad gyenge pontja a Chelsea-nek?
– Erre nem mernék igennel válaszolni... Nekünk nem is az a dolgunk, hogy a vetélytárssal foglalkozzunk. Arra kell ügyelnünk, hogy a legtöbbet és a legjobbat hozzuk ki magunkból. Abba kapaszkodhatunk, hogy a Bajnokok Ligája-selejtezősorozatban a nálunk magasabban jegyzett klubok ellen is megálltuk a helyünket, sőt! Marko Nikolics a harcosok csapataként jellemzett minket, és bizony ennél pontosabb leírást nem adhatott volna. Vezetőedzőnk rendre azt kéri tőlünk, bárki is álljon velünk szemben, tegyük ki a szívünket a pályára. Előfordulhat, hogy ez nem elég a győzelemhez, de ha minden tőlünk telhetőt megtettünk, tiszta lelkiismerettel nézhetünk tükörbe. A motivációnál és a szenvedélynél nincs fontosabb, bármi előfordulhat, ha ezen a téren minden rendben van.

LONDONI JEGYVÁLTÁS
A Londonba utazó magyar szurkolóknak fontos információ, hogy a Stamford Bridge-en helyszíni jegyértékesítés nem lesz. A találkozóra előzetesen vouchert lehetett venni, ezeket a meccsnapon kell belépőre váltani helyi idő szerint 11 és 19 óra között, mégpedig a stadiontól 15-20 perc sétára lévő Ibis London Earl's Court Hotel konferenciatermében (47 Lillie Road, London, SW6 1UD). Szintén lényeges, hogy kizárólag az utalványon szereplő személy jogosult arra, hogy a belépőjegyet átvegye, az átvevő személyazonosságát és a voucher érvényességét is ellenőrzik.

– S ha nincs?
– Akkor annak az a vége, hogy hazai pályán kettő nullára kikapsz a BATE Boriszovtól. El kell ismerni, az első csoportmeccsünkön szenvedtünk, nem azt nyújtottuk, ami immár elvárható tőlünk. Nagyon sajnálom azt a vereséget, de hiszem, hogy okultunk belőle.

– Az Angliában eltöltött fél évéből mit tanult?
– Mindenekelőtt azt, hogy minden rosszban van valami jó. Amikor kétezertizennégy januárjában Újpestről a Charltonhoz igazoltam, nem arra számítottam, hogy augusztusban újra a Megyeri úton futballozom, de mindössze egy mérkőzés jutott nekem, muszáj volt váltanom.

– Mivel indokolták a mellőzését?
– Semmivel. Meglehet, az edző úgy vélte, nem ütöm meg az elvárt szintet. Napokkal azután, hogy csatlakoztam a Charltonhoz, a Wigan elleni meccset végigjátszottam, aztán hol a kispadon ültem, hol a lelátón. Magyarázatot nem kaptam, jóllehet nem is tartoztak vele. A profi világ ilyen. Ha nem is játszhattam, keményen edzettem, és utólag azt mondom, az a fél év is a hasznomra vált. És akkor még nem szóltam arról, hogy a futball őshazájában, Angliában szerepelhettem. Tekintve, hogy volt szerencsém belekóstolni az ottani légkörbe, állítom, a világ legjobb bajnoksága az angol.

– A világbajnok mégis szülőhazája, Franciaország.
– Ez igaz, de a klubfutballt nem érdemes összehasonlítani a válogatottak versengésével. Mi több, a Ligue 1-et sem szabad a Premier League-hez mérni. Nem csoda, hogy a francia válogatott jó néhány tagja angol topcsapatok kötelékébe tartozik.

ELLENFÉLNÉZŐ – Mit tervez a Chelsea?
Egyelőre csak találgatni lehet, hogy a legerősebb csapatával várja-e a magyar bajnok Mol Vidi FC-t a Chelsea a Stamford Bridge-en csütörtök este az Európa-liga csoportmeccsén. A sokéves tapasztalatok azt mutatják, a topligás csapatok leginkább akkor veszik komolyan a második számú európai kupasorozatot, ha hazájuk bajnokságában nem jól áll a szénájuk, nincsenek Bajnokok Ligája-indulást jelentő helyen, és az El megnyerésében látják a lehetőséget a BL-be jutásra. A Chelsea esetében erről most szó sincs, a londoni együttes a nyáron kinevezett új, olasz vezetőedzőjével, Maurizio Sarrival kiválóan rajtolt a Premier League-be, hét forduló után veretlen, a legutóbbi játéknapon egy perc híján a BL-döntős Liverpoolt is legyőzte. Gyaníthatóan a bajnokság most jóval nagyobb hangsúlyt kap a „kékek” idénybeli terveiben, mint az Európa-liga. Erről árulkodnak az olasz szakvezető tettei és szavai. Az első csoportmeccsen, a szaloniki PAOK otthonában játszott találkozóra a csapat legnagyobb sztárja, a belga Eden Hazard el sem utazott az együttessel Görögországba. A fél gőzzel 1–0-ra megnyert találkozó után Sarri mester pedig úgy fogalmazott: „Egy angol klubnak nagy nehézséget jelent ez a kupasorozat. Olaszországban ha például csütörtökön egy görög alakulattal játszottunk, kérhettük, hogy utána csak hétfő este legyen a bajnokink, de itt hatvanhárom órán belül kell újra pályára kell lépnünk. A jövőben ez, hát, nem is tudom... Most még nem gond, hiszen csak hat meccsen vagyunk túl, de kicsit később nagy problémát okozhat. Remélem, a gárda már a csoportkör vége előtt egy vagy két találkozóval továbbjut.” Nem lehet tehát biztosra venni, hogy a Chelsea minden követ megmozgat a Vidi ellen a három pont megszerzése érdekében, a leginkább valószínű mégis az, hogy hazai közönség előtt a legjobb vagy azt megközelítő felállásban lép pályára. Leginkább az a forgatókönyv valószínűsíthető, hogy a Chelsea igyekszik három-négy gyors győzelemmel minél előbb biztossá tenni a továbbjutását, utána pedig már tartalékos csapattal játszik. Tekintve, hogy az utolsó csoportkörben rendezik a Vidi–Chelsea-t, ezt a verziót aligha bánnák a magyar szurkolók – kivéve persze azokat, akik kimondottan a Chelsea miatt mennének ki a meccsre a Groupama Arénába. *B. Z.*

– Három esztendeje erősíti a Vidit, és ha ehhez hozzávesszük az újpesti időszakot, az ötödik évét tölti Magyarországon. Ahhoz képest, hogy először nem is akart idejönni...
– Ahhoz képest ma már azt mondom, életem egyik legjobb döntése volt, hogy Magyarországra szerződtem. Amikor vívódtam, az édesanyám, a baráti köröm és a menedzserem egyaránt azzal győzködött, hogy itt – mivel előzőleg keveset játszottam – felépíthetem magam. Hálás vagyok nekik, hogy ebbe az irányba tereltek. Újpesten nagy múltú csapat mezét viselhettem, Fehérváron pedig amellett, hogy szép sikereket érünk el, visszatért a gyerekkori érzés: úgy élvezem a focit, mint amikor az utcán kergettük a labdát a haverokkal.

– Nem fáradt?
– Miért lennék az?

– A Vidinek tizennyolc tétmeccse volt a szezonban, és a csapatból egyedüliként ön játszotta végig az összest.
– Addig jó, amíg játszom. Egyszer úgyis eljön az ideje, amikor már nem futballozhatok, de addig minden pillanatot szeretnék kihasználni. Hogy az említett tizennyolc mérkőzésen az első perctől az utolsóig pályán lehettem, arról árulkodik, hogy a szakmai stáb bízik bennem. Ezt csak a gyepem viszonozhatom, méghozzá úgy, hogy minden egyes alkalommal apait-anyait beleadok. Mivel az életem a futball, ez nem is okoz nehézséget. Jól érzem magam a pályán és azon kívül is, a családom hatalmas erőt ad nekem. Nyugodt szívvel kijelenthetem, minden szempontból otthon érzem magam Magyarországon.

– Sokak szerint a magyar válogatott mezét is viselhetné.
– Egyszer talán annak is eljön a napja... A szeretteim büszkék lennének rám, mindent értük teszek. Két gyermek édesapja vagyok, a velük töltött idő mindennél több energiát ad. A nyolcéves kisfiam ráadásul már focizik, a mozdulataiból arra következtetek, több tehetség szorult belé, mint belém.

– Annak a francia válogatottnak a tagjai sem voltak híján talentumnak, amely kétezertízben megnyerte az U19-es Európa-bajnokságot...
– Antoine Griezmann, Alexandre Lacazette, Gaël Kakuta, Francis Coquelin, Cédric Bakambu és a többiek, te jó ég, milyen csapat volt az! És igen, én is tagja voltam. Nagyon örülök, hogy többen fantasztikus karriert futottak be, ezúton is a legjobbakat kívánom nekik. Az a siker egy életre összeköt minket, bármerre is vet minket a sors, tartjuk a kapcsolatot, Antoine-t ugyanúgy a barátomnak vallhatom, mint Alexendre-t vagy bárki mást.

– A spanyolok ellen kettő egyre megnyert döntőben éppenséggel Alexandre Lacazette szerezte az aranyat érő gólt, akivel összefuthatna Londonban, ha az Arsenalnak nem éppen Azerbajdzsánban lenne meccse...
– Jó lett volna vele személyesen beszélgetni, de így nem maradt más, mint hogy telefonon kívántunk sok szerencsét egymásnak. Ami azt illeti, némi szerencse alighanem ránk fér majd.

– Azért lesz kivel társalognia az anyanyelvén: várja már, hogy a pályán találkozzon N'Golo Kantéval és Olivier Giroud-val?
– Előbb azt kellene megtudnunk, hogy hármunk közül kire számít az edzője csütörtökön, és kire nem. Kanté és Giroud oldalán vagy ellen még nem volt módom játszani, persze egyiküket sem kell bemutatni nekem, mindketten elképesztően jó labdarúgók. Csakúgy, mint a hosszú éveket Lille-ben töltő Eden Hazard, aki ellen viszont futballoztam már egyszer. Habár abban nem vagyok biztos, hogy ő emlékszik rám...