Thomas Bach a Testnevelési Egyetem díszdoktora lett

Délelőtt tíz órakor már egy gombostűt sem lehetett leejteni a Testnevelési Egyetem Athén nagyelőadójában, pedig a ceremónia csak fél órával később kezdődött. Amellett, hogy tucatnyi olimpiai bajnokunk is tiszteletét tette az eseményen, a világ minden részéről érkeztek vendégek, még egy kínai egyetemi röplabdacsapat is kíváncsi volt a NOB örökös elnökének díszdoktorrá avatására.

Néhány perccel fél 11 után érkezett meg aztán a népes küldöttség, a Testnevelési Egyetem és a Magyar Olimpiai Bizottság vezetőivel (Gyulay Zsolt elnök, Fábián László főtitkár, Schmitt Pál tiszteletbeli elnök), a NOB számos tagjával – köztük természetesen Thomas Bach, akit felesége, Claudia is elkísért –, de ekkor érkezett meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.

Elsőként Mocsai Lajos, a vendéglátó TF korábbi rektora, az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a német sportvezetőt, aki a NOB elnökeként méltó módon képviselte a nemzetközi együttműködés eszméjét.

„Thomas Bach életútja sugározza a sport szeretetét, sportolóként és sportvezetőként is a nemzetközi sportélet meghatározó alakja” – emelte ki beszédében, majd röviden ismertette a NOB-ot 2013-tól 2025 júniusáig irányító Thomas Bach pályafutását, aki vívóként az 1976-os montreali olimpián aranyérmet nyert a nyugatnémet tőrcsapat tagjaként – így a NOB elnökei közül ő az első, aki egyben olimpiai bajnok volt –, egy évvel később pedig világbajnok lett. „Kivételes életútja méltóvá teszi, hogy a TF díszdoktora legyen” – emelte ki Mocsai, majd emlékeztetett rá, hogy NOB-elnöksége idején Bach számos nehézséggel nézett szembe, például a Covid-világjárvánnyal, és ezeket a sport érdekeit figyelembe véve kezelte. „A díszdoktori cím nem egyszerű kitüntetés, hanem a legnagyobb tisztelet és elismerés az intézményünk részéről.”

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy jelenleg a veszélyek korában élünk: súlyos biztonsági, gazdasági és egészségügyi válságokkal kellett szembenézni, s ebben az időszakban Thomas Bach elhivatottságával irányt mutatott.

„Az elmúlt viharos évtized, ami mögöttünk van, sajnos nyugodtan nevezhető a hidegháború óta eltelt időszak legfeszültebb évtizedének. Minden egyes nehézség, amivel szembesültünk, szembesülünk, abba az irányba mutat, hogy a világot újra mesterségesen, erőszakosan, veszélyesen blokkokra akarják osztani. A világ újrablokkosodása totálisan ellentétes Magyarország érdekével és az olimpiai eszméjével is. A sportnak és a geopolitikának semmi köze nem lehet egymáshoz, ezen a sportnak felül kell emelkednie és példát mutatnia a nemzetközi együttműködés terén.”

Emlékeztetett arra, hogy a világpolitikai fejlemények miatt 1984-ben a magyar sportolók sem vehettek részt az ötkarikás játékokon. „Pedig a sportolók közül sokan az életüket tették arra, hogy a hazájuknak dicsőséget szerezzenek. Éveken, évtizedeken keresztül keltek kora hajnalban, alapoztak a téli reggeleken, ugrottak bele a jéghideg medencébe, vagy edzettek éppen a salakon a legnagyobb melegben azért, hogy a hazájuknak dicsőséget szerezhessenek. És azért, mert a világpolitika úgy alakult, ezt a lehetőséget elveszítették” – éppen ezért Magyarország továbbra is amellett száll síkra, hogy mindenki, aki kvalifikál, részt vehessen az olimpián.

„Mi kifejezetten nagyra becsültük azt, hogy elnök úr igyekezett megmenteni azt az alapelvet, hogy az olimpiáról senkit sem lehet kirekeszteni az útlevele vagy a nemzeti hovatartozása alapján. Tudjuk, hogy a mai világban bátorság kell ahhoz, hogy valaki szembe menjen a mainstream politikával. És ezért biztatjuk a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot arra, hogy legyen bátor a jövőben is, valósítsa meg a teljes olimpiát, és érjük el azt, hogy mindenki, aki az eredményei alapján ott lehet, az legyen is ott, legyen szó egyéni vagy csapatsportágakról.”

Mondandóját pedig azzal zárta, hogy reméli, hogy a tiszteletbeli NOB-elnök segít abban, hogy Budapest egyszer „igazi” olimpiai város legyen, hiszen „részletekben” már rendezett ötkarikás eseményt – emlékeztetett a több tucat világversenyre, amelyet az elmúlt években a fővárosban rendeztek –, mert ugyan Magyarország csak a 95. a világon a népességet tekintve, de a kilencedik legeredményesebb nemzet az olimpiák történetében, de eddig még nem rendezhetett ötkarikás játékokat.

Végezetül Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem rektora lépett a mikrofonhoz, beszédében kiemelte, hogy az intézmény fennállásának 100. évében kerül sor a nemzetközi sportélet kiemelkedő alakja, Thomas Bach díszdoktorrá avatására. A díszdoktori cím a legnagyobb elismerések egyike, amelyet egy egyetem adományozhat olyan személyeknek, akik kiemelkedő érdemeket szereztek saját szakterületükön, vagy jelentős hatást gyakoroltak az intézmény értékrendjével összhangban álló területekre. „Thomas Bach díszdoktorrá avatása nemcsak a TF nemzetközi elismertségét erősíti, hanem azt is jelzi, hogy az egyetem elkötelezett az olimpiai eszme, a sportszakmai kiválóság és a globális sportdiplomácia iránt.”

„Az önök egyeteme, illetve a mi egyetemünk igazi pillére a magyar sportnak, sok sportolót és edzőt adott nemcsak Magyarországnak, hanem a világnak is. A TF a sport, a tudomány és az oktatás hármasát egyesíti” – emelte ki az új díszdoktor, majd azzal folytatta, hogy „az újkori olimpiák atyja, Pierre de Coubertin báró szándéka az volt, hogy a sport által jobbá tegye a világot, és ez a feladat ma is”.

Az esemény végén leleplezték a díszdoktorok nevét tartalmazó márványtáblát, amelyen már Thomas Bach neve is olvasható, többek között olyan társaságban, mint a spanyol Juan Antonio Samaranch, aki 1980 és 2001 közötti volt a NOB elnöke, a belga Jacques Rogge, aki 2001 és 2013 közötti irányította a szervezetet, illetve a brit Lord Sebastian Coe kétszeres olimpiai bajnok középtávfutó, a 2012-es londoni olimpia szervezőbizottságának elnöke, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség vezetője.