Az emberiség történetének egyik legnagyszerűbb vívmánya az űrutazás. A különleges kiváltság, hogy valaki elhagyhatja Földet, s a messzi távolból tekinthet rá éltető bolygónkra, eddig két magyarnak adatott meg: Farkas Bertalan 1980-ban egy magyar–szovjet misszió keretében bő egy hetet, a húszéves kora óta az Egyesült Államokban élő szoftverfejlesztő, Simonyi Károly (Charles Simonyi) pedig az első űrturisták egyikeként 2007-ben és 2009-ben, összesen több mint 26 napot töltött az űrben.
A magyar kormány 2021-ben jelentette be a HUNOR (Hungarian to Orbit)-program elindítását, amelynek keretében elhatározták, hogy néhány éven belül új kutatóűrhajós indulhat hazánkból a világűrbe. A 247 érvényes pályázatot beadó jelentkező közül tavaly májusban Kapu Tibor gépészmérnököt választották ki a program első számú magyar űrhajósának, tartalékosának pedig Cserényi Gyula villamosmérnököt.
Kapu Tibor az Axiom 4 nevű űrmisszió részeként indult el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) három társával, az amerikai Peggy Whitsonnal, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewskivel és az indiai Shubhanshu Shuklával.
A kilövést az elmúlt hetekben különböző technikai okokból kifolyólag többször is elhalasztották, szerdán azonban már nem kellett tovább várnia az űrkaranténban tartózkodó asztronautáknak: hajnali 2 óra 31 perckor (azaz magyar idő szerint 8 óra 31 perckor) a SpaceX űrvállalat Falcon 9-es típusú rakétája elstartolt a floridai Kennedy Űrközpont 39A jelű indítóállásáról, hogy a világűrbe juttassa a Crew Dragon nevű űrkapszulát, fedélzetén a négyfős legénységgel, amely várhatóan június 26-án, csütörtökön éri el a Nemzetközi Űrállomást.
A NASA tájékoztatása alapján az űrhajósok 14 napot töltenek az ISS-en, ahol különböző biológiai, fizikai, kémiai, pszichológiai, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kísérleteket végeznek el.
A magyar űrhajósok hosszú szellemi, lélektani és fizikai felkészítésen estek át. A Hunor-program sportszakmai tanácsadójaként dolgozó Gyurta Dániel a Kossuth Rádiónak arról mesélt, a felkészülésnek fontos része volt az úszás.
„Az úszás nagyon hasonló ahhoz a súlytalan közeghez, ami rá vár az űrben. Fontos a vázizomzat fejlesztésében, és speciális módon készíti fel a testet” – magyarázta olimpiai aranyérmes, háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok úszónk.
Kapu Tibor az űrkaranténba való beköltözést megelőző sajtótájékoztatón a felkészülés során szerzett élményeit illetően arról beszélt, sosem gondolta volna, hogy a kiképzés jelentős része vízben zajlik majd.
„Kimenekültünk egy elárasztott helikopterből, a tengerben kajakoztunk Mexikónál, Floridában pedig jeges vízbe ugrottunk” – mondta el az MTI tudósítása szerint, hozzátéve, asztronautatársaival megtanultak nyugodtnak és összeszedettnek maradni. – Látunk napfelkeltéket a Föld fölött, csodálatos pillanatoknak lehetünk majd részesei, és néhány kínosnak is, amikor azt sem tudjuk, merre van előre” – osztotta meg a várakozásait.
„Nagy nemzetközi figyelem kíséri a Kapu Tibor részvételével induló Axiom-4 küldetést, amelynek a tudományos portfóliója az egyik legnagyobb, a tervezett kísérlet mintegy felét a magyar program adja, és ez jelentős presztízst is jelent” – mondta a múlt héten egy szakmai rendezvényen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, aki koordinálja Kapu Tibor űrutazását.
Andó Károly, az Apáczai Csere János Általános Iskola igazgatója az M1 fellövést követő interjújában elmondta, hogy Kapu Tibor osztálytársa volt Fucsovics Mártonnak.
A legutóbbi munkahelyén űrbéli sugárzásvédelemmel foglalkozó Kapu Tibor néhány olyan tárgyat is magával vihetett a misszióra, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a rá váró feladatok ellátásához. Nála lesz az a TV Maci figura, amelyet annak idején Farkas Bertalan is magával vitt az űrbe. Ezenkívül egy Rubik-kockát, valamint a magyar konyhából nélkülözhetetlen Erős Pistát és Piros Aranyat is elhelyezett „űrpoggyászában”.
A küldetés sikeres elindításához Orbán Viktor miniszterelnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök is gratulált a közösségi oldalán.
Magyarországon Farkas Bertalan a leghitelesebb szakértő, ha űrrepülésről van szó. A 75 éves űrhajós a mai napig élénken emlékszik rá, hogyan élte meg az 1980-as expedíciót, ezért pontosan tudja, mekkora kihívás előtt áll Kapu Tibor.
„Tibi családja mellett én vagyok az, aki a legjobban szorít neki – mondta a szon.hu-nak adott interjújában Farkas Bertalan. – Gondolatban ott leszek vele, nagyon fogok örülni a sikerének. Minden egyes űrrepülés óriási stresszel jár, tisztában vagyok azzal, hogy mit él át. Külön örülök annak, hogy Tibi is szabolcsi. Úgy tudom, csaknem 240 jelentkezőből lett a kiválasztott. Én akkor találkoztam a jelöltekkel, amikor 26-ra szűkült a mezőny. Kisvárdán – ahova középiskolába jártam – ismerkedtem meg vele és édesapjával, és személyesen biztattam arra, hogy legyen végig kitartó és motivált. Azóta kiderült, hogy ő a legalkalmasabb személy. Szép feladat előtt áll, és biztos vagyok abban, hogy teljesíti a küldetését. Amikor Tibi visszatér, fokozatosan tudatosul benne, hogy nem olyan egyszerű űrhajósnak lenni a Földön. Minden egyes űrkutatásnak kell, hogy legyen eredménye, ez pedig hosszas, precíz elemzést igényel. Rengeteg közszereplés vár rá, az egész élete erről fog szólni.”
A Budapest Sportiroda Facebook-oldala külön cikket szentelt a szerdán a világűrbe repülő Kapu Tibornak, aki az elmúlt években a BSI több rendezvényén is rajthoz állt. A magyar űrhajós a hazai futóközösség számára is ismerős, hiszen 2018 óta rendszeres résztvevője a sportiroda által szervezett eseményeknek, különösen a félmaratoni versenyeket kedveli. A posztból kiderül, Kapu Tibor eddig tizennégy BSI-félmaratonit teljesített, legjobb ideje 1:40:06 óra volt. A 2024-es Félmaratonmánia keretében még az Egyesült Államokban is lefutotta a távot az űrhajós felkészítő központban, s az idei Virtuális Telekom Vivicittát is ott teljesítette. Ami még említést érdemel, hogy a magyar asztronauta 2024-ben átúszta a Balatont.