A MOB és az olimpiai bajnokok nem akarnak idő előtti népszavazást a budapesti játékokról

Megírtuk, hogy a Kúria november 12-én úgy megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) szeptemberi döntését, ennek értelmében mégis lehet budapesti népszavazást tartani az olimpiai rendezésről. Az FVB döntését azzal indokolta, hogy nem tud pályázatot benyújtani a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felé egy potenciális olimpiai rendezésről, mert az sokkal összetettebb folyamat. A Kúria ezt követően megváltoztatta a bizottság döntését és hitelesítette azt a kezdeményezést, hogy legyen népszavazás a fővárosban egy budapesti olimpia rendezéséről.

A fővárosi szintű helyi népszavazásra hitelesített kérdés így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”

A Magyar Olimpiai Bizottság most honlapján arról írt, az olimpiai család egyetért Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesteréve: megfelelő időben kell megkérdezni a budapestieket és biztosítani kell a népszavazás lehetőségét is. A NOB 2027 előtt nem jelöl ki új házigazdát, így bőven van idő a tervek előkészítésére és kibeszélésére.

„A MOB olyan olimpiai tervet javasol, amely nem jár stadionépítéssel, ellenben felgyorsítja a Diákváros megépülését és a budapesti lakhatási válság megoldását, a budapesti és országos közlekedésfejlesztések megvalósítását, előmozdítja az akadálymentesítést és a budapesti kórházak, rendelők felújítását” – olvasható a MOB honlapján, ahol kiemelték: elhamarkodottan és nem létező lehetőségről nem javasolt döntést hozni, ezért a MOB, három olimpiai bajnok, Nagy Tímea, Kovács Kokó István és Vaskuti István, valamint Kemény Dénes, háromszoros olimpiai bajnoki vízilabda szövetségi kapitány alkotmányos jogukkal élve az Alkotmánybírósághoz fordultak.

A beadvány célja: egyetértve a Fővárosi Választási Bizottság szeptemberi népszavazási döntésével, a magyar olimpiai család arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a Kúria november 12-i népszavazási döntését, és ne tegye lehetővé idő előtti, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan kérdés népszavazásra bocsátását.

Részletezték, a NOB radikálisan megváltoztatta a jövőbeni olimpiai házigazdák kiválasztásának rendjét. A pályázatot és a korábbi, költséges pályázati folyamatos teljes egészében eltörölték. Olimpia megrendezésére nem lehet pályázni, pályázatot benyújtani vagy jelentkezni. A NOB úgy választ helyszínt, hogy saját kizárólagos döntésével meghív egy lehetséges házigazdát: tárgyaljanak, és állapodjanak meg az olimpiarendezésről.

Tehát bármely ország vagy város csak akkor kerül döntési helyzetbe, ha a NOB-tól felkérést kap.

„A Magyar Olimpiai Bizottság és Budapest városa bekapcsolódtak a NOB tájékozódási folyamatába, ami egy szakmai párbeszédfolyamat. A folyamatban való részvétel nem jár semmiféle kötelezettségvállalással, nem vonatkozik semmilyen konkrét időpontra, nem irányul olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogának a megszerzésére, és nem is minősül olimpiarendezésre való jelentkezésnek. Nem kötelez, és nem is ad jogot semmire” – olvasható az olimpia.hu-n.

„A tájékozódási folyamat kizárólagos céljai az olimpia és paralimpia megrendezhetőségével kapcsolatos információk megismerése, illetve annak tárgyilagos vizsgálata, hogy Budapesten, Magyarországon, valamikor a 21. század második harmadában, a fenntarthatóság szempontjainak maximális érvényesítése mellett megrendezhetőek-e úgy az olimpiai és paralimpiai játékok, hogy az Budapest és Magyarország számára egyértelműen előnyös legyen, városfejlesztéssel járjon. A MOB és a Magyar Paralimpiai Bizottság azt javasolta Budapest Főváros Önkormányzatának, hogy a tájékozódás eredményeiről legkésőbb 2026. szeptember 30-ig készítsenek közös, bárki által megismerhető nyilvános jelentést” – közölte a MOB.