„Eredményes volt a párizsi olimpia, de akkor nevezhetjük igazán sikeresnek, ha hosszú távon is lesz hatása a magyar társadalomra” – hangsúlyozta a Testnevelési Egyetem rektora, Sterbenz Tamás. Köszöntője amolyan vitaindító is volt a Nemzeti Kézilabda Akadémiával közösen megrendezett Sport és Innováció Konferenciára, amelyen olimpiai bajnokok, sportági vezetők és szakértők elemezték a párizsi történéseket. Három hónappal a játékok után már nem az érzelmek voltak előtérben, hanem a szakmai értékelés: az úszók, a vívók, az öttusázók, a kerékpározók és a küzdősportolók olimpiai szereplése is terítékre került.
Mivel a sport interdiszciplináris tudomány, egy-egy témáról több szemszögből is beszélgettek a résztvevők. A kölni sportegyetem rektora, Ansgar Thiel például a digitális világra és az influenszerek hatására vezette vissza, hogy a fiatal sportolók egyre nehezebben tűrik a monotonitást. Elmondása szerint az edzőknek úgy kell alkalmazkodniuk a változásokhoz, hogy közben ragaszkodnak az elveikhez, mert a tehetség szerepe a sikerben túlértékelt, csak szisztematikus munkával lehet eredményeket elérni.
Kiemelt téma volt a sport és a fenntarthatóság, amelyről többek között a kétszeres olimpiai bajnok Schmitt Pál is előadott. A Nemzet Sportolója hangsúlyozta a sport és az egészséges környezet kapcsolatát, ebből a szempontból követendő példaként hivatkozott az újonnan átadott sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémiára, ugyanakkor rámutatott, néhány létesítményünk kihasználtságán lehetne javítani.
A magyar élsport versenyképességéről és az állami finanszírozás kapcsolatáról készült kutatás eredményeit a Testnevelési Egyetem adjunktusa, Kendelényi-Gulyás Erika ismertette. Előadásában kiemelte, a makrogazdasági tényezők jelentősége csökkent az olimpiai eredményességben, miután egyre több ország tekint stratégiai ágazatként a sportra, ezért előtérbe került az erőforrások hatékony felhasználása.
Újságírók és kommentátorok is felszólaltak a konferencián, a kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Olimpiai Bizottság sajtófőnöke, a Nemzeti Sport korábbi rovatvezetője, Tóth Anita és publicistánk, a Magyar Úszószövetség sajtófőnöke, Csurka Gergely is részt vett. A megszólalók hangsúlyozták a sportriporterek felelősségét a közbeszéd formálásában, továbbá beszéltek az eredmények „tálalásáról” is. Lapunk főmunkatársa, Csisztu Zsuzsa a párizsi ökölvívóbotrány hátteréről adott elő, tudományos jelentésekre hivatkozva leszögezte, a női kategóriát tisztán meg kell őrizni a biológiai nőknek.