Világraszóló sportdiplomáciai sikerek – Schmidt Ádám a Sportrádióban járt

A megszokott hétfőből ezúttal (is) kedd lett, ám a változás mögött egy hatalmas sportdiplomáciai siker áll: Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) elnöke és Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár hétfőn délelőtt együtt jelentette be, hogy 2026. szeptember 11. és 13. között Budapest rendezi meg az első atlétikai világdöntőt.

A Sportrádióba emiatt a hónap első keddjén érkezett Schmidt Ádám, és természetesen a hétfői történésről kérdezte őt először a két műsorvezető, Risztov Éva és Harsányi Levente: 

„Atlétikában kétévente rendeznek világbajnokságot, a vébé és az olimpia mellé szerettek volna még egy »durranást« a sportág vezérei, nem degradálva ezzel a kontinensbajnokságokat. A hazai rendezésű világbajnokság előtt megtörtént az első egyeztetés a témában, s akkor hangzott el, hogy valami olyan eseményt terveznek az elöljárók, amely tematikájában eltér az olimpiától és a világbajnokságtól. A világdöntő egy három napon keresztül tartó esemény, ahová a legjobbak kapnak meghívást a világranglista alapján. A sportágban korábban sohasem látott pénzdíjat társítottak a verseny mellé – ezzel egyébként ösztönzik arra a sportolókat, hogy a ranglistán minél előrébb végezzenek, hiszen csak akkor indulhatnak a döntőn, utána pedig az motiválja őket, hogy ezen a csúcseseményen minél előrébb végezzenek.”

Schmidt Ádám elárulta, az egyeztetések novemberben kezdődtek el, a folyamat pedig a tavasz elején jutott el odáig, hogy a Kormány támogatását kérjék a rendezéshez – utóbbi április végén megérkezett, így hétfőn bejelenthették, hogy első ízben a magyar főváros rendezi a sportág egyik csúcseseményét. 

Hogy mindebből milyen hozadéka lehet a magyar sportnak, a magyar atlétikának, Schmidt Ádám úgy vélekedett, általánosságban is fellendülést hozhat, hiszen már a tavalyi budapesti vb-n is korábban sohasem látott létszámú csapat képviselte a magyar színeket. 

„Atlétáinknak ösztönző erő lehet az újabb esemény, s elárulhatom, hogy már folynak a tárgyalások annak kapcsán, hogy ha már Budapest ad otthont a döntőnek, kapjon a magyar atlétika némi kedvezményt – szabadkártya, vagy éppen számbővítés formájában. Bízom abban, hogy ez a viadal segíti azt is, hogy a jövőben még több fiatal választja az atlétikát” – nyilatkozta az államtitkár. 

Mérlegelni, összehasonlítani persze nem lehet, de a hétfőinél talán még nagyobb jelentőségű bejelentés hangzott el a múlt héten, nevezetesen az, hogy Rapport Richárd és Lékó Péter együtt, egymás mellett, a magyar színeket képviselve ül asztalhoz a szeptemberi budapesti sakkolimpián. 

„Személy szerint is fontos ügy volt ez számomra. Lehetetlen küldetésnek tűnt, de az ilyeneket szeretem igazán – mondta Schmidt Ádám, és felelevenítette az elmúlt hónapok, hetek történéseit: – Lékó Péter az egyetlen olyan férfi sakkozónk, aki korábban világbajnoki döntőt játszott, természetes, hogy igyekeztük őt meggyőzni arról, vállalja az indulást. Ő többek között azt a feltételt szabta ehhez, hogy ha Rapport Richárd hazajön, vállalja a játékot. Mindez februárban történt, s aztán hosszas előkészítő munka után Rapport Richárddal is leültünk tárgyalni. Szeretném hangsúlyozni, hogy Ricsi sohasem vette fel a román állampolgárságot – vannak nemzetközi szövetségek, amelyek engedik, hogy az állampolgárság megléte nélkül is játszhass más ország zászlója alatt. Rapport Richárd egyszer játszott román zászló alatt. Ricsi azért döntött úgy, hogy asztalhoz ül magyar színekben, mert úgy érezte, végre újra fontos az országnak. Hogy ez így volt, abban kiemelt szerepet játszott a honi szövetség elnöke és alelnöke, Polyánszky Zoltán és Flumbort András. A törekvésünk pedig egyértelmű volt: ha már mi rendezzük ezt a világversenyt, csak az lehet a célunk, hogy a lehető legerősebb válogatott képviselje hazánkat. Azzal, hogy az egyes és kettes táblánál Rapport Richárd és Lékó Péter ül majd, aranyesélyessé lépett elő a csapatunk – ezt nem én mondom, Rapport Ricsi fogalmazott így.” 

A nagy jelentőségű bejelentések mellett Schmidt Ádám és csapata külföldön is megkezdte a munkát májusban, hiszen július elsejétől hazánk lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, s ennek kapcsán részt vettek Brüsszelben a Sport Tanács ülésén, ahol tanácskoztak a tagországok sportminisztereivel, illetve Schmidt Ádám bemutatta, a sportot illetően milyen tematikával készül hazánk a soros elnökségre. Ennek keretében beszélt a júliusi sportigazgatói ülésről, a szeptemberi Európai Sporthétről és sportminiszteri konferenciáról, valamint a novemberi végi, brüsszeli Sport Tanács ülésről. 

„A közösség ereje a sportban” – ez lesz a tavaly megújult Ezüstgerely művészeti pályázat idei hívószava. Mindezt már annak kapcsán jegyezte meg Schmidt Ádám, vajon mi az üzenete ennek a pályázatnak. 

„Tavaly megújítottuk ezt a több mint hatvanéves múlttal rendelkező programot – folytatta az államtitkár. – Fontosnak tartjuk, hogy a sport által kínált minden lehetőséget megragadjunk: a művészeti ágakon belül metszéspontokat kell találnunk, s ezáltal olyan korosztályt is képesek vagyunk megszólítani, amelyiket más úton nehezen érünk el. Tavaly az atlétika volt a pályázat fő tematikája, idén pedig a közösség a sportban a címszó, és ezúttal a fotó mellett már grafikával és installációval is lehet pályázni. A tavalyi díjátadón azt mondtam, a sport önmagában is képes műalkotások létrehozására: a pillanatot persze el kell kapni, ám ahhoz mást nem kell hozzátenni, hiszen érzelmet és sok minden mást is kifejez egyetlen momentum. A sport és a kultúra összefonódása segítséget nyújt nekünk és mindenki másnak ahhoz, hogy kapcsolódjon a sporthoz.”

A sportirányítás tevékenységéhez kapcsolódik a Héraklész Program is, amelyet a korábbi világbajnoki bronzérmes sprinter, Baji Balázs „fog össze”: már tavaly is a program részeként szakmai napot szerveztek a héraklészosoknak, akikkel együtt nézték meg az atlétikai világbajnokság aznapi küzdelmeit, idén pedig az utcai sportok olimpiai selejtezőjének első napján lesz a szakmai nap, június 20-án előbb előadások és beszélgetések várják a szakembereket és sportolókat, aztán pedig a torna eseményeit követik együtt figyelemmel a résztvevők. 

„Minden olyan program fontos a számunkra, amelyik segíti a kettős életpályamodellt. Szeretnénk elérni, hogy a fiatalok ne gondolják azt, hogy dönteniük kell a sport és a továbbtanulás között, amikor pályaválasztásra kerül a sor. Fontos számunkra az is, hogy segítsük a sportolókat a nehéz pillanatokban, például civil életük megkezdésekor. Ehhez azonban szükséges, hogy időben tervezzenek és tudják, mivel szeretnének foglalkozni sportpályafutásuk után. A sportirányításban több ilyen céltudatos, korábbi élsportoló is dolgozik. Büszke vagyok rá, hogy Sors Tamás, Märcz Tamás, Baji Balázs és Szalai Ádám is a csapatunkat erősíti.”

A sportállamtitkárság másik kiemelt programja a Sportoló Nemzet Program, amely „országjárásra indult: „Mélyről indultunk. Kell, hogy néha megálljunk, s végiggondoljuk, mi is történt az elmúlt tizennégy évben. Akkor sok-sok egyesület állt a szakadék szélén, és meggyőződésem, ha nem indul el a TAO-rendszer, közülük jó néhány már meg is szűnt volna. Tizennégy évvel ezelőtt a sportköltségvetés 17.6 milliárd forint volt, 2024-ben ez 172.4 milliárd, és ezen felül van még a 124.9 milliárd forintos TAO-támogatás. Érdemes végiggondolni, hány létesítmény épült fel és újult meg 2010 óta, s hogy nem rendezhettünk volna atlétikai világbajnokságot, ha nincs erre alkalmas stadionunk, hogy nem lenne Úszó Nemzet Program, ha nem lenne ennyi tanuszoda. Az országjárás során az előadásokban azt is nyomatékosítjuk, miért is érdemes kapcsolatba kerülni a sporttal.”

Az egyórás beszélgetés végén természetesen a közelgő olimpia is szóba került, leginkább az, hogy a Wizzair egy, a magyar ötkarikás csapat lógójával ellátott gépet állított forgalomba – az egyébként nemcsak a Team Hungary tagjait szállítja majd a francia fővárosba, hanem bárkit, aki jegyet vált a Budapest–Párizs útra. 

A TELJES BESZÉLGETÉST ITT HALLGATHATJA VISSZA!