– Külföldi megméretések, nagyobb utazások után sincsenek szabadnapok?
– A hétfőm az utazással szabad volt, aztán kedden is csak délután edzettem, egyébként meg nemsokára jön a következő verseny, a világbajnokság (melyet június 9–16. között rendeznek Csengcsouban – a szerk.), nem tehetjük meg, hogy nagyon sok pihenőnapot adunk maguknak – ugyan van még három hét addig, de nem szabad megállnunk.
– A világbajnoki részvételhez a szófiai eredménye is hozzásegítette, itt érte el első döntőjét világkupaversenyeken, ez és az ötödik hely mekkora elégedettséggel tölti el?
– Nem számítottam arra, hogy a legjobb ötben lehetek, mindennek nagyon örültem, de azért van hiányérzetem is, a lovaglás nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, huszonegy pontot vesztettem, ez pedig elég sok. De összességében azt mondhatom, ezt az eredményt aláírtam volna a versenyt megelőzően.
– Sőt, még a dobogóért is harcolhatott a laser run végén. Beszélhetünk egyfajta áttörésről a felnőttversenyeket illetően? Érezte, hogy hamarosan elér egy hasonlóan jó eredményt, csak idő kérdése? Gondolok itt arra, hogy Budapesten a kvalifikáció nem sikerült, Ankarában elődöntőig jutott, Szófiában viszont szinte minden összeállt.
– Reméltem, hogy egyszer eljön az a pont, amikor a felnőttmezőnyben is jól teljesítek. Láttam a társaimat, a velem egy korosztályban lévőket, hogy nekik is sikerül erős eredményeket elérni, melyek ösztönzően hatottak rám, és tudtam, bennem is megvannak azok a képességek, amelyekkel hasonló szintre el lehet jutni. Nekem inkább mentális gátjaim voltak eddig, a korábbi világkupaversenyeken a vívásaim nem úgy alakultak, ahogy szerettem volna, Szófiában is kicsit tartottam a vívástól kezdetben, aztán valahogy sikerült elengednem magam, ahogy jobban belerázódtam, egyre jobban mentek az asszók. Ezt az érzést kell magamban erősíteni, hogy ne görcsöljek rá annyira erre a számra, mert az nem segít.
– A kombinált számban Guzi Blankához hasonlóan egészen héten erősen teljesített: a kvalifikációban egy csoportba kerültek, Guzi, Erdős sorrendben önöké volt a legjobb részidő, ahogy a döntőben is. Mennyire érzékelte, hogy a végén már a pódiumért küzd?
– Végig nem tudtam, hányadik helyen állok, csak az utolsó lövésem után, ahogy kijöttem a lőtérről, akkor tudatosult – ahogy szurkoltak nekem, hogy hoppá, már negyedik vagyok. Az utolsó körben felfutottam az egyiptomi lányra (a végül harmadik helyen befutó Malak Iszmailra – a szerk.), de nem számítottam arra, hogy akkora hajrát indít háromszáz méterrel a cél előtt, mint amekkorát indított. Én addig is elég erős tempót diktáltam, és nem tudtam váltani, míg ő igen, sőt, jött mögöttünk az angol lány is (Emma Whitaker – a szerk.), ráállt az én sebességemre. Mivel nekem volt még ponthátrányom, melyet utólag kellett hozzáadni, bár negyedikként értem célba, hivatalosan ötödik lettem (Erdős Rita az addigi tusák pontszámai alapján másfél percen kívüli hátrányban volt az élről induló Élodie Clouvellel szemben, a hasonló helyzetben lévő versenyzőket ilyenkor egyszerre engedik a laser runban elrajtolni 90 másodperc elteltét követően, a fennmaradó másodpercek pontértékét pedig a végelszámolásban adják hozzá a sportoló eredményéhez – a szerk.). Azonban ennek is nagyon örültem. Verseny közben nem követtem a pozíciómat, nem is foglalkoztam vele, igyekeztem csak magamra figyelni és ez sikerült is.
– A 2021-es felnőtt világbajnokságról, Kairóból már származott egy bronzérme, szófiai teljesítménye viszont hozzásegítette ahhoz, hogy egyéniben is bemutatkozhasson felnőtt vb-n. Mit jelent ez önnek?
– Igazán megtisztelő, nagyon várom már, bízom benne, hogy azon is jól teljesítek, de nem szeretném magamra tenni a terhet. Szófiából hiányoztak néhányan, nem is kell messzire menni: Gulyás Michelle is kihagyta, aki jelenleg az egyik, ha nem a legjobb öttusázó a világon, és rajta kívül még több nagy név sem indult. Úgyhogy a vébén még erősebb mezőny lesz, de tényleg igyekszem teher nélkül odaállni, és bízom abban, hogy a legtöbbet hozom majd ki magamból.