Ötkarikás történetek: bal kézzel is verhetetlen volt – még 93 nap a rajtig

Vágólapra másolva!
2024.04.24. 08:24
null
Az amszterdami olimpia megnyitóján a görögök vonultak be először, míg a házigazda delegációja utolsóként – azóta ez hagyomány.

A vérzivataros évek után sokatmondóan fogalmaz Gallov Rezső 2008-ban megjelent Olimpiák – kezdetei, botrányai, furcsaságai, terroristái, főurai és a kínaiak – Peking előtt című könyvében, nevezetesen, hogy az ökölvívóversenyeket kivéve minden bizonnyal az 1928-ban Amszterdamban rendezett volt az addigi legbékésebb hangulatú ötkarikás ünnep. A kilencedik olimpia megnyitóján a görögök vonultak be először, míg a házigazda delegációja utolsóként – azóta ez hagyomány a nyitó ceremónián. Az olimpiai láng is akkor lobbant fel először az újkori játékokon.

 

Ami a magyar szereplést illeti, a kardvívók ismét kitettek magukért, hiszen Tersztyánszky Ödön egyéniben és a csapat (Tersztyánszkyval a soraiban) is első lett. 1960-nal, Rómával bezárólag további hat ötkarikás aranyat nyert a magyar férfi kardválogatott ezután, sorozatban 46 győzelmet aratva. Az amszterdami csapatvetélkedésben Petschauer Attila húsz győzelemmel zárt – ennyiszer is lépett pástra –, az egyéni fináléban azonban a holtversenyt eldöntő asszóban Tersztyánszky 5:2-re legyőzte. A jó kedélyű ember hírében álló Petschauer már itthon, a sportági szövetség díszvacsoráján is szomorkodott az ezüstérem miatt. Az egyik barátja meg is tréfálta, asztalkendője alá száz darab névjegyet csúsztatott az alábbi felirattal: Petschauer Attila olimpiai bajnok-helyettes…

Az 1890. március 6-án Csákváron nemesi családban született Tersztyánszky megannyi hazai diadala mellett, illetve a két amszterdami arany előtt az 1924-es párizsi játékokon második lett a kardcsapattal, a tőrcsapattal pedig harmadik (’28-ban a tőrözőkkel ötödikként zárt). Viszontagságos úton jutott el a sportsikerekig, az első világháborúban kétszer is megsérült, orosz hadifogságba esett, de 1918 elején megszökött Szibériából, és hazajutott. Mivel a jobb karja súlyosan megsérült, megtanult ballal vívni, lőni és írni. Hivatásos katona, honvéd ezredes volt, egyik szolgálati útja során Solymár térségében súlyos motorkerékpár-balesetet szenvedett, és néhány nappal később, 1929. június 21-én Budapesten elhunyt. Ödön fia, a későbbi alkotmánybíró 1929. október 8-án látta meg a napvilágot.

A 96 évvel ezelőtti ötkarikás játékokon a magyar küldöttség egyébként öt-öt arany- és ezüstéremmel zárt, ezzel a kilencedik helyen végzett az összesített éremtáblázaton, amelyen az Egyesült Államok lett az első 22 arannyal, 18 ezüsttel és 16 bronzzal. Negyven évig fennálló csúccsal zárult a seregszemle: a legfényesebb medáliákon 28 nemzet legjobbjai osztoztak.

 

Legfrissebb hírek

Csodák csodája: a magyar olimpiatörténet legnagyobb pillanatai – 25. rész: Gulyás Michelle

Egyéb egyéni
2 órája

Csodák csodája: a magyar olimpiatörténet legnagyobb pillanatai – 24. rész: Szilágyi Áron

Egyéb egyéni
2025.10.06. 17:18

Csodák csodája: a magyar olimpiatörténet legnagyobb pillanatai – 22. rész: Kozák Danuta

Egyéb egyéni
2025.10.02. 17:47

Együtt ünnepeltek a sydney-i olimpia hősei

Egyéb egyéni
2025.10.01. 21:32

Csodák csodája: a magyar olimpiatörténet legnagyobb pillanatai – 21. rész: Hosszú Katinka

Úszás
2025.09.30. 17:11

Golovin Vlagyimir lezárta a Szöllösi-Schatzl-kérdést: „Én nem értettem félre semmit”

Kézilabda
2025.09.30. 13:41

Csodák csodája: a magyar olimpiatörténet legnagyobb pillanatai – 20. rész: Gyurta Dániel

Úszás
2025.09.28. 17:09

Madrid pályázna a 2040-es olimpia megrendezésére

Egyéb egyéni
2025.09.23. 19:31
Ezek is érdekelhetik