
– Meccslabdáról kikapni, pláne, ha három is van belőle, soha nem jó érzés, még akkor sem, ha a túloldalon az esélyesebbnek tartott svédek álltak. Sikerült már feldolgozni a történteket?
– A vereség mindig fáj, különösen, ha ilyen körülmények között kap ki az ember, de számomra fontos, hogy a mérkőzés bebizonyította, jó úton járunk, nincs miért szomorkodni – válaszolta Lakatos Tamás. – A tanulópénzt befizettük, legközelebb már nyerünk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy máris túl vagyok rajta, csak igyekszem pozitívan felfogni, s a srácokba is próbáltam lelket önteni.
– Az Európa-bajnokságon végig szenzációsan játszott, az összes meccsét megnyerte. Mi volt a titka?
– A nyári felkészülésem nem úgy zajlott, ahogy szerettem volna, de már augusztusban, a csehországi WTT-versenyen is elég jól ment a játék. Amellett, hogy erőnlétileg jó állapotban vagyok, mentálisan is rendben voltam, s megfelelő önbizalommal álltam asztalhoz.
– Nyilván ennek is köszönhető, hogy veretlenül zárta az Eb-t, a portugál Monteiro, a görög Sztamaturosz, az angol Jarvis és a svéd Källberg ellen is 3:1-re győzött. Van közülük kedvenc?
– Mindegyik ugyanolyan fontos, mert a csapatot segítette, de önmagában kevés lett volna ahhoz, hogy idáig jussunk, a többiek nélkül nem ment volna.
– Kívülről úgy tűnt, senki és semmi nem tudja kizökkenteni a nyugalmából. Hogy csinálja?
– Azért ez befelé nem ilyen egyértelmű. Nyilván én is izgulok, de próbálom nem mutatni. A svédek elleni meccsen láttam, Källbergnek remeg a keze, ezért elsősorban arra törekedtem, hogy visszategyem az asztalra a labdát, ami be is jött, mert az ellenfelem néha olyanokat is elrontott, amiket más szituációban biztosan beüt. Nem lehetett könnyű hazai közönség előtt, ekkora elvárások mellett játszania.
– Amikor Majoros Bence és Kristian Karlsson a mindent eldöntő utolsó szettre készült, mit gondolt? Nyernek?
– Ezen nem gondolkoztam, csak annyit tudtam, itt már felesleges arról beszélni, mit játsszon, a tenyerest vagy a fonákot erőltesse. Itt már nincs taktika, aki egy hajszálnyival jobb idegállapotban van, az nyer.
– A malmői szereplést hová helyezi el a pályafutásában?
– Nagyon előkelő helyre. Eredménytől függetlenül büszke vagyok rá, hogy tagja voltam az országot képviselő válogatottnak, mert együtt értük el, amit elértünk, a négy játékostól kezdve a gyúrón át a kapitányig mindenki a szívét-lelkét kitette, ebben az eredményben a teljes stáb munkája benne van. A mérkőzést követően este bárkivel találkoztunk a csarnokban, mindenki azt mondta, jobbak voltunk, megérdemeltük volna a győzelmet, ebből tudunk erőt meríteni. Ritka az olyan, hogy valami elsőre sikerül, most sem jött össze, de már vagyunk olyan szinten, hogy joggal bízhatunk benne, legközelebb ezt az akadályt is leküzdjük.
| Válogatottunk 28 éves jobbkezes játékosát Muskó Péter szövetségi kapitány minden találkozón a harmadik pozícióban szerepeltette, négy mérkőzésen állt asztalhoz, s mindannyiszor győzött – érdekesség, hogy mind a négyszer 3:1-re. A teljesítménye azért is bravúros, mert – miként azt a zárójelben lévő számok mutatják – háromszor a világranglistán jóval előrébb jegyzett asztaliteniszezőt győzött le, tehát a papírforma alapján csak a görögök elleni sikere volt „elvárható”, a többi a bravúr kategóriába tartozik. Csoportkör: Magyarország–Portugália 1:3 Lakatos Tamás (321.)–Joao Monteiro (129.) 3:1 (7, 7, –6, 8) Magyarország–Görögország 3:1 Lakatos Tamás (321.)–Jeorjosz Sztamaturosz (785.) 3:1 (11, 5, –6, 8) Nyolcaddöntő: Magyarország–Anglia 3:2 Lakatos Tamás (321.)–Tom Jarvis (159.) 3:1 (8, 9, –6, 9) Negyeddöntő: Magyarország–Svédország 2:3 Lakatos Tamás (321.)–Anton Källberg (21.) 3:1 (–5, 11, 11, 11) |







