– Meccslabdáról kikapni, pláne, ha három is van belőle, soha nem jó érzés, még akkor sem, ha a túloldalon az esélyesebbnek tartott svédek álltak. Sikerült már feldolgozni a történteket?
– A vereség mindig fáj, különösen, ha ilyen körülmények között kap ki az ember, de számomra fontos, hogy a mérkőzés bebizonyította, jó úton járunk, nincs miért szomorkodni – válaszolta Lakatos Tamás. – A tanulópénzt befizettük, legközelebb már nyerünk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy máris túl vagyok rajta, csak igyekszem pozitívan felfogni, s a srácokba is próbáltam lelket önteni.
– Az Európa-bajnokságon végig szenzációsan játszott, az összes meccsét megnyerte. Mi volt a titka?
– A nyári felkészülésem nem úgy zajlott, ahogy szerettem volna, de már augusztusban, a csehországi WTT-versenyen is elég jól ment a játék. Amellett, hogy erőnlétileg jó állapotban vagyok, mentálisan is rendben voltam, s megfelelő önbizalommal álltam asztalhoz.
– Nyilván ennek is köszönhető, hogy veretlenül zárta az Eb-t, a portugál Monteiro, a görög Sztamaturosz, az angol Jarvis és a svéd Källberg ellen is 3:1-re győzött. Van közülük kedvenc?
– Mindegyik ugyanolyan fontos, mert a csapatot segítette, de önmagában kevés lett volna ahhoz, hogy idáig jussunk, a többiek nélkül nem ment volna.
– Kívülről úgy tűnt, senki és semmi nem tudja kizökkenteni a nyugalmából. Hogy csinálja?
– Azért ez befelé nem ilyen egyértelmű. Nyilván én is izgulok, de próbálom nem mutatni. A svédek elleni meccsen láttam, Källbergnek remeg a keze, ezért elsősorban arra törekedtem, hogy visszategyem az asztalra a labdát, ami be is jött, mert az ellenfelem néha olyanokat is elrontott, amiket más szituációban biztosan beüt. Nem lehetett könnyű hazai közönség előtt, ekkora elvárások mellett játszania.
– Amikor Majoros Bence és Kristian Karlsson a mindent eldöntő utolsó szettre készült, mit gondolt? Nyernek?
– Ezen nem gondolkoztam, csak annyit tudtam, itt már felesleges arról beszélni, mit játsszon, a tenyerest vagy a fonákot erőltesse. Itt már nincs taktika, aki egy hajszálnyival jobb idegállapotban van, az nyer.
– A malmői szereplést hová helyezi el a pályafutásában?
– Nagyon előkelő helyre. Eredménytől függetlenül büszke vagyok rá, hogy tagja voltam az országot képviselő válogatottnak, mert együtt értük el, amit elértünk, a négy játékostól kezdve a gyúrón át a kapitányig mindenki a szívét-lelkét kitette, ebben az eredményben a teljes stáb munkája benne van. A mérkőzést követően este bárkivel találkoztunk a csarnokban, mindenki azt mondta, jobbak voltunk, megérdemeltük volna a győzelmet, ebből tudunk erőt meríteni. Ritka az olyan, hogy valami elsőre sikerül, most sem jött össze, de már vagyunk olyan szinten, hogy joggal bízhatunk benne, legközelebb ezt az akadályt is leküzdjük.
Válogatottunk 28 éves jobbkezes játékosát Muskó Péter szövetségi kapitány minden találkozón a harmadik pozícióban szerepeltette, négy mérkőzésen állt asztalhoz, s mindannyiszor győzött – érdekesség, hogy mind a négyszer 3:1-re. A teljesítménye azért is bravúros, mert – miként azt a zárójelben lévő számok mutatják – háromszor a világranglistán jóval előrébb jegyzett asztaliteniszezőt győzött le, tehát a papírforma alapján csak a görögök elleni sikere volt „elvárható”, a többi a bravúr kategóriába tartozik. Csoportkör: Magyarország–Portugália 1:3 Lakatos Tamás (321.)–Joao Monteiro (129.) 3:1 (7, 7, –6, 8) Magyarország–Görögország 3:1 Lakatos Tamás (321.)–Jeorjosz Sztamaturosz (785.) 3:1 (11, 5, –6, 8) Nyolcaddöntő: Magyarország–Anglia 3:2 Lakatos Tamás (321.)–Tom Jarvis (159.) 3:1 (8, 9, –6, 9) Negyeddöntő: Magyarország–Svédország 2:3 Lakatos Tamás (321.)–Anton Källberg (21.) 3:1 (–5, 11, 11, 11) |