A politikus elmondta, nyitottak az álláspontjuk enyhítésére, bár egyelőre nem döntöttek róla. Hozzátette, megbeszéléseket folytatnak a sportági szövetségeik vezetőivel és a sportolóikkal a témában.
Az ukrán sportvezetés januárban közölte, hogy az országot sújtó háború miatt sportolói bojkottálhatják az olimpiát, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) úgy dönt, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország versenyzői visszatérhetnek a nemzetközi porondra, semleges színekben. Az egyik ilyen feltétel, hogy a két ország versenyzői ne támogassák aktívan az ukrajnai háborút, és ne álljanak kapcsolatban a fegyveres erőkkel, illetve nemzetbiztonsági szervekkel.
A NOB végrehajtó bizottsága végül március 28-án fogalmazta meg javaslatát, miszerint semlegesként engedjék vissza a két ország sportolóit a nemzetközi versenyekre. A semlegesség azt jelenti, hogy a sportolók nem használhatják nemzeti szimbólumaikat, és ha győznek, nem játsszák le nekik a himnuszukat.
Vadim Hutcajt szerdán kiadott rendelete egyértelműen megtiltja az ukrán állampolgároknak, hogy orosz és fehérorosz sportolókkal versenyezzenek, ha utóbbiak a nemzeti lobogójukat használják. Bár a rendelet nem szól arról, mi a teendő, ha az oroszok és a fehéroroszok semlegesként versenyeznek, az olimpiai bajnok birkózó, Zsan Belenyuk – aki a tokiói döntőben Lőrincz Viktort győzte le –, az ukrán parlament tagjaként elmondta, ezzel ismét megnyílt az út sportolóik előtt, hogy nemzetközi eseményeken induljanak, olimpiai kvótát szerezzenek, és felkészüljenek a párizsi játékokra.
A NOB már július 13-án bejelentette, hogy Oroszország és Fehéroroszország nem kapja meg a párizsi olimpiára szóló meghívót, és ezt szerdán – amikor 203 ország olimpiai bizottságának kiküldte az invitálást – megerősítette.
Thomas Bach NOB-elnök múlt szerdán azt mondta, nehéz elképzelni, hogy a szervezet októberi ülése előtt döntsenek az oroszok és a fehéroroszok semlegesként való részvételéről.
Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke csütörtöki reagálásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy az orosz sportolók az ország zászlaja és himnusza nélkül szerepeljenek az ötkarikás játékokon. A NOB-meghívás elmaradására is utalva a kardvívó olimpiai bajnokból lett sportvezető úgy fogalmazott, hogy napról napra csökken az oroszok esélye a jövő nyári olimpián való részvételre.
A párizsi ötkarikás játékokat 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik.
Három év múlva kezdődik az olimpia Los Angelesben
Nehéz kérdések az olimpiák történetéből – 5. rész
Vizes vb: az orosz és a fehérorosz érmeket is számolják
Nehéz kérdések az olimpiák történetéből – 4. rész
