Páirzs 2024: a súlyemelők elnöke három magyar olimpiai szereplésében bízik

„Az ólomsúlyú szegedi Nagy Péterben, aki az utóbbi olimpiákon egyedül képviselte a piros-fehér-zöld színeket súlyemelésben, még mindig benne van a lehetőség, 37 éve dacára– nyilatkozta az MSSZ első embere az MTI-nek.– Neki minimum 410 kilót kellene összegyűjtenie összetettben, és akkor sikeres lehet az olimpiai kvalifikációja. Erre változatlanul képesnek tartjuk őt, ennél ő már jóval többet is emelt.”

Az elnök szerint az utánpótlás legtehetségesebb képviselői közül az U23-asoknál tavaly Európa-bajnok békéscsabai Mitykó Veronikának és a tavalyelőtt korosztályos Eb-győztes, szombathelyi Boros Viktóriának van még reális esélye eljutni Párizsba, az ötkarikás játékokra.

„Eddigi jó eredményei alapján részt vesz a kvalifikációs sorozatban a kecskeméti Árva Cintia is, de nála a nemzetközi konkurencia olyan nagy, hogy kicsi az esélye a párizsi részvételre. Ugyanez vonatkozik a békési Fekécs Szilárdra, ő még nagyon fiatal, és még nem erősödött bele annyira a súlycsoportjába, holott a korosztályában nagyon szép eredményeket ér el, a juniorok közt ott van a világ tíz-tizenkét legjobb súlyemelője között”– tette hozzá.

Dobos Imre elmondta, hogy ők öten biztos szereplői az áprilisi Európa-bajnokságnak is, amelynek az örmény főváros ad otthont.

„Meglátjuk, hogy közülük ki hogyan szerepel itt és más viadalokon, ami nem jelenti azt, hogy mindegyikük végig ott lesz az összes kvalifikációs állomáson, mert aki időközben elveszíti az esélyét az olimpiai indulásra, az már csak korosztályos versenyeken fog szerepelni. Tehát takarékossági megfontolások miatt világkupákon és nagyon távoli célpontokon nagy valószínűséggel már nem fog rajthoz állni”–jelentette ki.

A francia fővárosban való indulás nehézségeit említve Dobos Imre emlékeztetett rá, hogy a jövő évi olimpiára összesen 120, súlycsoportonként tizenkét versenyző juthat ki az öt férfi és öt női kategóriában.

„A világranglistán az első tizenkettő között kell végezni, de úgy, hogy országonként csak egynek, a legjobbnak az eredményét veszik figyelembe a rangsornál. Vagyis lehet, hogy valaki tizenötödik, vagy akár még tizenhetedik hellyel is bekerülhet a Párizsba utazók közé. Több nemzet is várhatóan duplázik több súlycsoportban, arról nem beszélve, hogy mivel nemenként csak három versenyzőt lehet indítani az olimpián, így adott esetben akár mindkét emelőjét kiveszi az adott súlycsoportból, és másik kategóriában indítja, ott, ahol jobb esélyeket lát, és ez a "sakkozás" is segíthet nekünk a kvalifikációban”– fogalmazott.

A felvetésre, hogy éppenséggel a váratlan csereberék, a meglepő távolmaradások miatt mégiscsak érdemes lett volna az MSSZ-nek benevezni versenyzőket a decemberi, kolumbiai felnőtt-világbajnokságra– amely az első állomása volt a párizsi kvalifikációs versenysorozatnak, de ahol egyetlen magyar sem indult –, az elnök így reagált:

„Bogotában valóban elfogadhatóan szerepelhettek volna a mieink, mert - amint az utólag kiderült - sokan voltak, akiket beneveztek, ott voltak, végülpix azonban elálltak a fellépéstől. Ha mi is ott vagyunk, versenyzőink lényegesen előbbre kerültek volna, mint ahogyan az előtte feltételezhető volt. Ilyen tömeges távolmaradást nem lehetett előre kalkulálni...”

Az elnök kitért rá, hogy 2022 az utánpótlás szempontjából nagyon sikeres volt, és hasonlót remél 2023-tól is.

„Az új év alapozással indult, csak ezután lesznek a felmérők, utána az első negyedévben, márciusban jön az egyik legjelentősebb kiemelt versenyünk, a Savaria Kupa, majd pedig a felnőtt Eb-re készülnek legjobbjaink”– mondta Dobos Imre, aki az MSSZ anyagi lehetőségeiről, az állami támogatásról is beszélt.

„A súlyemelő-szövetség megőrizte az eddigi támogatását ebben a válságos időben, igaz, hogy a gazdálkodásunk feszítettebb lesz, mert az árak, a költségek közben jelentősen emelkedtek. Majd meglátjuk, mit hoz a jövő...”– mondta Dobos Imre.