NOB: alsó korhatár megállapítását javasolják a sportszövetségeknek

A NOB azt követően állt elő az indítvánnyal, hogy a februári, pekingi téli olimpián kitört doppingbotrány főszereplője, a 15 éves orosz műkorcsolyázó, Kamila Valijeva a csapatverseny után végül annak ellenére rajthoz állhatott női egyéniben is, ahol negyedik lett, hogy közben fény derült doppingvétségére.

Azonnali felfüggesztése és ideiglenes eltiltása az olimpiai részvételtől többek között azért sem valósult meg, mert kiskorúsága miatt a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) kódexe szerint védett személynek minősül, és diszkvalifikálását a CAS, a nemzetközi Sportdöntőbíróság sem támogatta. Ügyét azóta sem zárták le, a NOB viszont szeretne tiszta helyzetet teremteni a jövőbeli hasonló kínos szituációk elkerülése végett – tűnik ki az ötkarikás témákkal foglalkozó insidethegames.biz anyagából.

A NOB végrehajtó testülete a minimális korhatár megállapítására irányuló ajánlását annak nyomán tette közzé, hogy a múlt héten jóváhagyta a 2024-es párizsi ötkarikás játékok minősítési rendszerét. A szervezet azt tanácsolja a nemzetközi szövetségeknek, hogy szükség esetén hajtsák végre „szabályaik megfelelő kiigazítását”.

A portál tudomása szerint a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) azt fontolgatja, hogy 15-ről 17 évre emeli a felnőtt versenyeken indulásra jogosultak alsó korhatárát. A Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) viszont már korábban lépett: szabályai szerint a tornászoknak legalább 16 évesnek kell lenniük, vagy a naptári éven belül be kell tölteniük a 16. életévüket ahhoz, hogy részt vehessenek a jelentősebb felnőtt viadalokon, beleértve az olimpiát is.

(MTI)