Öt karika, nyolc csatornán – Papp Dániel tizenkét magyar aranyéremre számít

– Vezérigazgató úr, hány magyar aranyéremre számít Tokióban?
– Optimista vagyok, így megkockáztatom, hogy tizenkétszer halljuk majd a nemzeti himnuszt.

– S ebből hány olimpiai bajnoki címet érő győzelmünk kerül képernyőre?
– Nálunk magyar aranyról nem maradhatnak le a tévénézők! Magyarországon most először követhetik az ötkarikás játékokat párhuzamosan összesen nyolc szerkesztett csatornán az érdeklődők. Az M4 Sport mellett a Duna Televízión, a hallgatók a Kossuth Rádión, valamint az öt online csatornánkon. A játékok előtt készült el a legújabb technikai fejlesztésünk, amelyre nagyon büszkék vagyunk: öt csatornából álló OTT-platformot hoztunk létre az m4sport.hu oldalon. A néző maga választhatja ki, mire kíváncsi a kínálatból; e szolgáltatást ingyen kínáljuk. Információnk szerint Európában, néhány piaci médiaszolgáltatón kívül csupán a német és angol közszolgálati csatornának van ilyen webes fejlesztése.

– Mi juthat el az M4 Sport közvetítéseiből a külhoni magyarokhoz?
– Sikerült megegyeznünk a jogtulajdonossal arról, hogy a környező országok magyarlakta területein is nézhetik az olimpiai közvetítéseinket, így ők sem maradnak le a magyar sportolók szerepléséről és remélt sikereiről.

– A pandémia miatt sohasem volt olimpia zajlik Tokióban. Milyen pluszfeladatokat ró ez az MTVA stábjára?
– Nehéz a dolguk a kollégáinknak, hiszen mint közismert, nem lehetnek szurkolók a lelátókon. Igaz, 2020 óta a magyar közönség is megtapasztalhatta, milyen zárt kapus eseményeket nézni, amelyeken hiányzik a megszokott nézőtéri hangulat. Kommentátorainknak még több energiát kell fektetniük abba, hogy ne csak közvetítsék az adott eseményt, hanem próbálják átadni azt az érzést is, milyen üres lelátók előtt versenyezni a világ legrangosabb sportviadalán.

– Mekkora csapat dolgozik odakint, s mi a budapesti stúdió szerepe?
– A koncepciónk változatlan. A pandémia okozta nehézségek ellenére az M4 Sport és a közmédia pontosan akkora létszámú stábot küldött Tokióba, amekkorát már 2018-ban is tervezett: ötvenketten dolgoznak a helyszínen. Japánból jelentkeznek be a riportereink, vagyis az események jelentős részét a helyszínről kommentálják, a felvezető és az értékelő műsorokat pedig itthonról sugározzuk. A futball Európa-bajnokság előtt megújult stúdiónk világszínvonalú, itt három műsorvezető dolgozik három műszakos váltásban: Berkesi Judit, Bittmann Emil és Molnár Mátyás. A szokásoknak megfelelően ide várjuk szakkommentátorainkat is. Hogy egy példát említsek: a vízilabda-válogatott meccseit Madaras Norbert és Cseh Sándor elemzi.

– A hétórás időeltolódás miatt számos, nagy érdeklődésre számot tartó versenyre a késő éjszakai, hajnali órákban kerül sor. Akik ilyenkor alszanak, miként értesülhetnek az addig történtekről?
– Amikor 2013 szeptemberében Tokió elnyerte az akkor még 2020-ra tervezett nyári játékok rendezési jogát, tisztában voltunk vele, hogy az időzónák miatt a magyar nézőktől is nagy áldozatot kíván, ha élőben akarják végigszurkolni a versenyeket. Ezt nyilvánvalóan nem mindenki teheti meg, ezért úgy alakítottuk a műsorstruktúrát, hogy valamennyi magyar érdekeltségű eseményt megismételjük, az adott nap legfontosabb, legérdekesebb versenyeiről pedig összefoglaló készül. Mindemellett az online oldalaikon folyamatosan visszanézhetők az események.

– Nemcsak az időeltolódással, az eseménydömpinggel is meg kell küzdeni. Jövő hét végén rajtol például a Formula–1-es Magyar Nagydíj, egyúttal indul a labdarúgó OTP Bank Liga 2021–2022-es idénye is. Lesz mindenre kapacitásuk?
– A sport és a közmédia kapcsolata igazi sikertörténet, és folyamatos a fejlődés. 2015-ben indult el a köztévé sportcsatornája, tavaly – hétvégi sportadóként – az M4 Sport+, s most öt online csatornával bővült a kínálatunk. A magyar közszolgálati médiának missziója, hogy megmutassa a magyarországi és a magyar vonatkozású külföldi sporteseményeket. Mi e feladatnak szeretnénk maradéktalanul eleget tenni, s a folyamatos bővítéseknek, fejlesztéseknek köszönhetően immár felülettel is ki tudjuk szolgálni az igényeket. A nézettségi adatok visszaigazolják az önmagunkkal szemben támasztott elvárást, hiszen idén a négy legnézettebb televíziós műsor kivétel nélkül a futball Európa-bajnoksághoz kötődik, amelyet mi közvetítettünk. Közben emelkedett a Formula–1 nézettsége is; ez nagyon kevés televíziós műsorról mondható el.

– Melyik meccs a listavezető?
– A legnézettebb műsor egymillió 751 ezer nézővel a német–magyar Eb-csoportmérkőzés, amelynek kilencven percéből az M4 Sportra kapcsolók hetvennyolc percet végig is néztek. Ez egyedülállóan magas időtartam, ebben az esztendőben a nyomába sem ér egyetlen más televíziós produkció sem. Az érdem természetesen a magyar labdarúgó-válogatotté, mi annak örülünk, hogy közvetíthettük a meccset, s igyekeztünk a lehető legprofibban tenni a dolgunkat.

– Előzetesen számíthattak ilyen magas nézettségre?
– Kellő szerénységgel mondhatom, hogy igen, ez benne volt a pakliban. Egyrészről a magyar futball iránt eleve nagy az érdeklődés, s mi, magyarok kiéheztünk a nemzetközi sikerekre. A 2016-os Európa-bajnokság fényében, amely lázba hozta az országot, várható volt, ha a csapat kijut a következő Eb-re is, sokan nézik majd a meccseket a tévében. Még akkor is, ha Budapest a házigazdák között lesz, s a magyar válogatott a három csoportmérkőzéséből kettőt a Puskás Arénában játszhat le.

– Ön is nézte a mérkőzéseket?
– Figyelemmel kísértem, bár éppen a portugálokkal vívott találkozó másnapján született meg a negyedik gyerekem, emiatt az azt követő napokat a kórházban töltöttem. Szerencsére ott is volt tv-készülék, így bele-bele lehetett nézni a meccsekbe. A világért sem szeretném én megítélni Marco Rossi szövetségi kapitány munkáját, de úgy érzem, az elmúlt időszakban hatalmasat léptünk előre. Volt egy kompakt válogatottunk, igen jó stratégiával és remekül eltalált összeállítással. Nagyon sajnáltam, hogy Németország ellen nem jött össze a bravúr, noha a nyolcvannegyedik percben még továbbjutásra álltunk. Nem lehet a véletlen műve, hogy a magyar együttes két egymást követő kontinensbajnokságra is kvalifikált, és mindkétszer kifejezetten jól szerepelt, másodjára ráadásul az aktuális világ- és Európa-bajnokot is felvonultató csoportban. Ez a teljesítmény igenis megsüvegelendő!

– Az olimpián melyik versenyekre kíváncsi a leginkább?
– Minden sportág érdekel, amelyben a magyarok meghatározóak, s jó eséllyel állnak rajthoz. Családi érintettség okán, mivel a két kisebb fiam vízilabdázik, a pólósokra külön is odafigyelünk, és nagyon szurkolunk Märcz Tamás és Bíró Attila együttesének – amikor csak lehet, élőben. Van kötődésünk a kajakhoz is, a középső fiam ugyanis, mielőtt pólóra váltott volna, kajakozott a KSI-ben, így a kajak-kenu versenyeket is biztosan nézzük majd, és mivel szeretjük a vizet, az úszókról sem akarunk lemaradni.

– S melyik az ön sportága?
– Amikor van szabadidőm, elmegyek futni, de az igazat megvallva jobban kedvelem, ha van kéznél labda is. A legidősebb fiam a Honvédban kosarazott, nekem pedig zalaegerszegiként a kosárlabda eleve közel áll a szívemhez. Van egy palánk a kertünkben, arra szoktunk dobni, de persze nézni is szeretem a kosárlabdát. A sportág rajongóinak többségével ellentétben, akiket elsősorban az NBA vonz, engem az Euroliga mérkőzései is érdekelnek. A két bajnoksághoz kétféle játékstílus tartozik. A tengerentúlon az egyéni képességekre alapoznak, itt, Európában a kőkemény védekezésen alapuló csapatjáték jellemző.

– Ha már a topsorozatokat említette: az MTVA „történelminek” minősítette az Európai Labdarúgó-szövetséggel kötött, s a minap bejelentett megállapodást.
– A magyar futballklubok egyre tovább versenyben vannak az európai porondon – az előző három idényben rendre volt magyar szereplő valamelyik nemzetközi kupasorozat főtábláján –, s a sikereikkel a közmédiának is illik lépést tartania. A Bajnokok Ligája és az Európa-liga esetében most jártak le a közvetítési jogok, ezeket az újonnan induló Európa-konferencialigával együtt versenyeztette meg az UEFA. A célunk az volt, hogy az első választás jogát megszerezzük. Ez sikerült, s így kedd és szerda után immár csütörtök esténként is lesz európai futball az M4 Sport műsorán. Nagyon értékes jogról van szó, hiszen a három év alatt – ennyi időre szól a mostani megállapodás – társul hozzá összesen tizenkét döntő, a BL, az El és az Ekl fináléjának, valamint az európai Szuperkupának a közvetítési joga is. Ma már azt is tudjuk, hogy e kínálat része a 2023-as budapesti Európa-liga-döntő is. Emellett a BL összes elődöntőjét nálunk láthatják majd a nézők.

– E jogok megvásárlása mennyiben presztízskérdés, és mennyiben a piaci verseny része?
– Az ország méretéhez képest meglehetősen sok a sportcsatorna, s köztük valóban éles a versengés. Az M4 Sport 2021-ben megerősítette hazai piacvezető szerepét, s folyamatosan erősödik a jelenléte. Nő a követőtábora a Facebook és Instagram mellett a YouTube-on, és egyre népszerűbbek a podcastjai is. Nekünk ugyanakkor a piaci verseny közepette is az a credónk, hogy a magyar vonatkozású sporteseményekre fókuszáljunk. Vannak sportágak, amelyek köztudottan kevesebb szurkolót ültetnek le a készülékek elé, ám nekünk missziónk, hogy ezek is képernyőre kerüljenek.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. július 24-i lapszámában jelent meg.)