Vívás: Rédli András szolgálat után újra a párbajtőrre összpontosít

PIRCS ANIKÓPIRCS ANIKÓ
Vágólapra másolva!
2020.12.01. 07:34
null
Rédli András szolgálatból érkezett a szombati Magyar Kupa-fordulóra (Fotó: Földi Imre)
A járványügyi védekezésben vállalt feladatok után újra a vívás kerül előtérbe a hétvégén Magyar Kupa-ezüstérmet nyerő, olimpiai bronzérmes párbajtőrözőnknél, Rédli Andrásnál.

 

– Letelt a szolgálat – az évre?
– Később lehet még folytatása, de a decemberi országos bajnokságig újra a vívás kerül előtérbe, mert szeretném a viadalnak megadni a tiszteletet, és becsülettel felkészülni rá – válaszolta az olimpiai bronzérmes, világbajnok és Európa-bajnok párbajtőröző, Rédli András (BHSE), aki katonaként az elmúlt két hétben a III. kerületi rendőrkapitányság kötelékében a megerősített járványügyi védekezésben vett részt. – Jó lenne szilveszterkor szolgálatban lenni, és megnézni, mi történik az utcán.

– Miből állt pontosan a munkája?     
– Reggel fél héttől másnap reggel hat harmincig tartott a szolgálat, ellenőriztük a hatósági karantén betartását, a maszkviselést, valamint azt, hogy este héttől bezárnak-e az üzletek, és hogy nyolc óra után betartják-e az emberek a kijárási tilalmat. Emellett „beeső” napi ügyek is akadtak járőrözés közben, mint például baleset, csendháborítás vagy kábítószeresek elleni intézkedés.

– Mit tapasztalt: fegyelmezettek az emberek a szabályok betartásában?     
– Alapvetően igen, de jó magyar szokás szerint akadnak kiskapuk. Fogtunk éjjel háromnegyed tizenkettőkor egy embert kapucnis pulóverben, aki a munkáltatói igazolása szerint személyi bankár – éjjel lehetett találkozója az ügyfelével.

– A szombati Magyar Kupa-fordulóra is szolgálatból érkezett, sőt, szó szerint beesett a viadalra.     
– Rendszerint nyolc órakor már melegíteni szoktam egy kilenckor kezdődő versenyre, ezúttal nyolc negyvenre értem Tatára. A nevezésemet is Dancsházy-Nagy Tamás adta le, mert én nem értem oda a határidő lejártáig. Sokat ezúttal nem bíbelődtem a bemelegítéssel, szerencsére nem volt nehéz a csoportom, 6:0-t vívtam, jó tusaránnyal. A folytatásban egyre javult a vívásom minősége, és az is tetszett, hogy türelmes voltam a páston.

– Siklósi Gergely úgy nyilatkozott: túlzott magabiztossággal vívott ön ellen az elődöntőben, míg önön azt érezte, nagyon bizonyítani akar ellene. Egy versenynap meghatározó presztízsmeccse a világbajok elleni asszó?     
– Én a négybe kerüléssel már elégedett voltam, és arra számítottam, hogy Gergő le fog darálni, mert nagyon nehéz ágon jutottam az elődöntőbe. Örülök, hogy fel tudtam venni vele a versenyt technikailag és fizikailag is, úgy éreztem, az egész asszó során nem talált rajtam fogást. Ami a kérdést illeti: én egyetlen versenyzőt sem akarok jobban megverni, mint bárki mást a mezőnyben. Egyébiránt idén még nem kaptam ki hazai vívótól, a finn Niko Vuorinen vert meg mindkét válogatón – az elsőn a nyolc közé jutásért, a hétvégén a döntőben –, kíváncsi vagyok, ki lesz az a magyar, aki az országos bajnokságon le fog győzni.

– Szombaton úgy fogalmazott, az eredménye bizonyítja, milyen sokat jelent az aktuális lelkiállapot; az, ha az ember nem görcsöl rá egy versenyre. Rátalált a győztes receptre?     
– Az biztosan nem árt, ha az ember hasznosan tölti el a hétköznapjait, és nem csak azt várja, hogy az egyik edzésről a másikra menjen, hanem használja másfajta tudását és képességeit. Ez fejben frissen tarthatja, ugyanakkor az is megtörténhet, hogy nem tud kellően koncentrálni. Hogy mi a recept? Számtalanszor feltettem ezt a kérdést Kulcsár Győzőnek, de ő sem tudott rá válaszolni. Márpedig ha a mester nem ismerte a férfi párbajtőr receptjét, akkor az nem is létezik. Mindenesetre egy-egy eredményes, jó vívás önbizalommal kell, hogy felvértezzen, remélem, a hétvégi szereplésből fogok tudni meríteni az országos bajnokságra.

– És mikorra kell készen állniuk a sorsdöntő olimpiai kvalifikációs versenyre?     
– Noha továbbra is nagy a bizonytalanság, még mindig nincs nemzetközi versenynaptárunk, a munkát beletesszük a felkészülésbe. Ha jövőre meg kell méretni magunkat, tiszta lelkiismerettel fogunk pástra lépni. Jelen állás szerint kijutók vagyunk, izgulni, kapkodni nem nekünk kell, a mi jelszavunk a türelem kell legyen. A folytatást illetően vannak kétségeim, csak remélni tudom, hogy a fair play eszméje érvényesülni fog, és az olimpiához kapcsolódó valódi értékek dominálnak a pénz helyett – én ebben akarok hinni.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik