Öttusa: Titán Ladyként készül Földházi Zsófia

– Ha valakinek, önnek biztosan jól jött az olimpiai halasztás. Ugye, nem tévedünk?
– Egyáltalán nem – felelte a 26 éves korára csapatban háromszoros világ- és egyszeres Európa-bajnok, egyéniben ugyancsak Eb-győztes Földházi Zsófia (Újpest). – Az elmúlt két-három év sikereket és hullámvölgyeket egyaránt hozott, a 2019-es idényt sérülésekkel küzdöttem végig, és ezt pszichésen elég nehéz volt megélni. A mélyről kellett visszatornáznom magam, s az idény első versenyén még nem voltam százszázalékos állapotban, csavarokkal a bokámban kellett felkészülnöm és úgymond ledarálnom a hátrányt a többiekkel szemben. Elég stresszes időszak volt, vékony jégen táncoltam, ezért óriási megkönnyebbülést hozott nekem a halasztás. Az elmúlt két hónapban nem tudtak teljes értékű munkát végezni. De időt nyertem. Azóta rengeteg munkát fektettem abba, hogy a többieket utolérjem. Mivel mindenki az olimpiára készült az idén, és azt éreztem, hogy hatalmasat ugrott a mezőny, olyannyira, hogy a jó forma önmagában nem elegendő. Most újra húzhatok lapot, hihetek abban, hogy sikerül olimpiai kvalifikációt szereznem, és én is megmutathatom majd Tokióban, mire vagyok képes. Sokan vagyunk úgy, hogy nem ártott nekünk ez a hosszabb pihenő, ami valamennyire még most is tart, hiszen még mindig nem látjuk, mikor kezdődik el igazából az idény. És azt sem, hogy melyik…

– Az elmúlt hetek egyéni felkészülését hogyan bírta?
– Teljes lelki nyugalommal. Ezt a két hónapot fejben kellett átvészelnie mindenkinek, az edzésmunkában a többség szinten tartásra törekedett, nekem a felzárkózást is szem előtt kellett tartanom. Kicsit úgy kellett koncentrálnom, mintha versenyre készülnék.

– A jövő évi versenynaptárat már ismerjük, az olimpiai kvalifikációs versenyeket csak 2021-ben rendezik meg. Van remény arra, hogy még idén rajtolni tudnak?
– Próbálok nagy ívben gondolkodni, és elsősorban úgy alakítani a dolgaimat, a felkészülésemet, hogy az olimpiai kvótát adó versenyeken tudjam hozni a formát. Nem látom értelmét annak, hogy összevissza induljak versenyeken – csak akkor, ha a lelkemnek kell, jót tesz. Bár egyelőre semmilyen cél sincs előttünk, szóval, nem is kell összevissza indulnom.

– A lába tökéletes már?
– Szépen, békében eléldegéltünk a csavarjaimmal, az idegen test nem okozott akkora gondot. Igaz, futásban és úszásban azért nem voltam tökéletes… A Magyar Olimpiai Bizottságnak köszönhetően két héttel ezelőtt sikerült elvégezni a műtétet, amely során Tállay András eltávolította a csavarokat. Illetve az egyik bent maradt, mert rácsontosodtam, de Tállay doktor azt mondta, ezzel a lábbal még vagy ötven évig tudok sportolni, készülhetek az olimpiára – bármelyikre… Az elmúlt időszakban sokat erősödtem lelkileg és testileg is, és azt mondhatom, nem csak a titáncsavar miatt.