UFC egy magánszigeten? Inkább a krikett a bányában!

Sportesemény szinte mutatóba sem maradt, viszont Dana White, a vegyes harcművészeti (MMA) topszervezet, a UFC elnöke mindenképpen szeretné megszervezni következő mérkőzéseit – bármennyire is megkötik (elvileg) a kezét a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt szigorú korlátozások.

Az első belengetett ötlet – egy magántulajdonban levő sziget használata – tényleg erősen Mortal Kombat-utánérzésnek tűnik. Azért a megígért szűrés és a nézők kizárása sem feltétlenül teszi megvalósíthatóvá az ideát… A Behind the Paywall MMA-podcast házigazdája, Jeff Sherwood szerint egy másik opció törzsi ellenőrzés alá tartozó földterület használata – ilyen lenne a kaliforniai Lemoore közelében levő Tachi Palace Casino Resort.

A kaszinókomplexum – amely március 20. óta zárva tart a járvány miatt – a jokut indiánok (Tachi-Yokut Tribe) törzsi területén található, így más szabályozások érvényesek rá, mint az államra. Ezzel el lehetne kerülni azt az „aprócska akadályt”, hogy Kaliforniában május 31-ig töröltek minden MMA-eseményt (is), és nem engedélyeznek újakat. Sem a UFC, sem a kaszinó üzemeltetője nem reagált elsőre a hírekre. A különböző egészségügyi és etikai problémákat persze a „kaszinózás” sem oldaná meg.

Akár törzsi kaszinó, akár magánsziget, ha megrendezik a UFC 249-et, az mindenképpen különleges helyszínen lesz. De hogy voltak-e a sporttörténelemben ennél is különlegesebb helyszínek? Hát hogyne lettek volna!

HULLÁMOK HÁTÁN – BUNYÓK ÉS MECCSEK HADIHAJÓKON

A hadihajók jókora fedélzetén megrendezett sporteseményeknek bő évszázados hagyománya van. Theodore Roosevelt amerikai elnök a huszadik század első évtizedében bátorította is a haditengerészetet, hogy rendezzenek „morálnövelő” – és pénzdíjas – ökölvívó-mérkőzéseket („smoker”) a hajókon, ám 1908. július 8-án a USS Yankee fedélzetén megrendezett Jordan B. Johnson–Raphael Cohen harc áldozatot követelt. A 8. menetben kiütött Cohen egy agyi vérömleny kialakulása miatt két órával a mérkőzés után elhunyt. A bokszmérkőzésről fennmaradt egy részletes beszámoló.

A tragikus kimenetelű mérkőzés ellenére a hadihajókon továbbra is rendeztek bokszcsatákat – fellelhetők képek amerikai, francia és brit forrásokból is. A legtöbb esetben a ring és a lebonyolítás ugyancsak hevenyészettnek tűnik, de egy első világháború alatt, valószínűleg a skóciai Scapa Flow közelében készített felvételen van minden, ami egy profi bokszmérkőzéshez kell: rendesen felállított ring, bírók, a játékvezető meg épp instruálja a harcosokat. Sőt, volt, hogy két haditengerészet képviselői mérték össze tudásukat – akad kép brit–amerikai vetélkedésről is.

Természetesen nem csak az ökölvívók próbálhatták ki, milyen sportolni egy hajó fedélzetén: 2011–2012-ben amerikai repülőgép-anyahajókon játszották a Carrier Classic névre keresztelt egyetemi kosárlabda-mérkőzéseket. Az első ilyenen a North Carolina Tar Heels 67–55-re legyőzte a Michigan State Spartanst több mint nyolcezer néző előtt (díszvendég: Barack Obama elnök és családja) a USS Carl Vinson fedélzetén.

Egy évvel később már közbeszóltak a körülmények: a Notre Dame–Ohio State női mérkőzés még rendben végigment a USS Yorktown fedélzetén, ám az Ohio State–Marquette és a Georgetown–Florida találkozót törölni kellett, mivel a pálya folyamatosan nedves maradt, és képtelenség volt felszárítani. Az utolsó Carrier Classic-mérkőzésnek a USS Midway adott otthont 2012. november 11-én, ezt végigjátszották, a Syracuse 62–49-re győzött a San Diego State Aztecs ellen.

A FIÚK A BÁNYÁBAN KRIKETTEZNEK

Ha lehet a víz hátán sportmérkőzéseket rendezni, miért ne lehetne a föld alatt? Ez jutott eszébe a Caldbeck és a Threlkeld krikettcsapatának 2013-ban. A honisteri palabányában (Tóvidék, Északnyugat-Anglia) megrendezett találkozó jótékonysági célt szolgált: a Threlkeld pályáját súlyosan megrongálta egy árvíz, s ennek helyreállítására gyűjtöttek. A Threlkeld Cricket Club már egy évvel korábban megpróbálta összehozni a találkozót, ellenfél még lett is volna, viszont egy havazás miatt a játékosok el sem tudtak jutni a bányáig… A találkozót egyébként a föld alatti körülményekhez jobban alkalmazkodó Caldbeck nyerte meg.

A Threlkeld valódi extrémkrikett-csapatnak számít, rendre különleges helyszínekre viszi karácsony előtti mérkőzését – 2010-ben a Braithwaite ellen például a Latrigg 398 méteres, kopár csúcsán játszottak mérkőzést. A játékosok pályájuk megrongálódása után mindent bevetettek, hogy összegyűjtsék a helyreállításhoz kellő pénzt – az egy dolog, hogy még bányában is kriketteztek, de naptárhoz is pózoltak, igaz, aktképeket nem vállaltak (állításuk szerint ez a közönség nagy szerencséje)…

SQUASH A GÍZAI PIRAMISOKNÁL

Bárki találta ki, hogy a gízai piramisok „viszonylag” jó hátteret biztosítanának egy sporteseménynek, jól kalkulált: bizonyítják ezt a profi fallabdázók, akik az elmúlt bő két évtizedben több világeseményt szerveztek a három nagy piramis előtt felállított mobil arénába. Ehhez képest a manhattani Grand Central pályaudvar vagy a bostoni Symphony Hall szinte mindennapi helyszínnek számít, pedig mindkettőben volt már fallabdamérkőzés…

BIRKÓZÁS A TIMES SQUARE-EN

A New York-i Times Square szinte mindent látott már, sporteseményt is: az évente megrendezett Beat the Streets birkózógálán válogatott sztárversenyzőknek szurkolhat a közönség, volt itt már amerikai–kubai vagy amerikai–japán „csúcstalálkozó” is többek között. Bátran nevezhető szürreálisnak a fölülről elénk táruló látvány: középen a birkózószőnyeg, körülötte a tömeg, a tömegen kívül a sárga New York-i taxik, no meg a Times Square híres reklámtáblái. A rendezvényen közreműködött már magyar bíró az aranysípos Péteri László személyében.

GOLFOZNI A JÉGEN IS LEHET

A golf a zöld mezők és az elegáns pólók sportja – na, a grönlandi Uummannaq pályára egyik sem igaz, mivel itt jéggolfot lehet játszani, pólóban meg megfagy a versenyző… Itt rendezik meg 1999 óta minden évben – már ha az időjárás és az annak következtében rendszeresen átalakuló pálya megengedi – a jéggolf-világbajnokságot. Sál, sapka és színes labda kötelező!

KOSÁRLABDA A LEGENDÁS ZENECSARNOKBAN

A New York Liberty női kosárlabdacsapata a Madison Square Gardenben játszotta mérkőzéseit, csakhogy 2004-ben a Republikánus Nemzeti Konvenció is a legendás rendezvénycsarnokot foglalta le. Egyszerre nyilván képtelenség volt mindkét igényt kielégíteni, de az MSG vezetőségének volt egy jó ötlete: mi lenne, ha a kosarasok az ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz (Cablevision) tartozó Radio City Music Hallba költöznének ideiglenesen?!

A Garden kosárlabdapályáját átszállították a Radio City Music Hallba, aztán „összelegózták” több mint kétszáz darabból, csatasorba állítottak pár hotdogárust, aztán már pattoghatott is a labda. Az 1932-ben átadott csarnok a kosárlabda-mérkőzések előtt csak egyetlen sporteseményt (a Roy Jones Jr.–David Telesco profi ökölvívómeccset) fogadott be – utána pedig más kosárlabda-találkozókat is, ha már így bejött a kísérlet.

TÉRISZONYOSOKNAK NEM AJÁNLOTT

Promóciós célra persze a legvadabb dolgokat is kitalálják, alighanem az első, ami a sport és az őrült helyszínválasztás kézfogójáról eszébe jut, az Roger Federer és Andre Agassi „bemutató ütögetése” a dubai Burdzs al-Arab helikopterleszállóján. Persze a fentiekkel ellentétben ez nem éles mérkőzés volt. Azt alighanem épeszű ember nem vállalta volna be... Federernek nem ez volt az egyetlen extrém bemutatója, Rafael Nadallal a dohai öböl vizén (hol máshol?) kiépített pici pályán játszottak.

STADION A TETŐN

Az e cikkben szóba kerülő helyszínekből a legkönnyebben alighanem ezt látogathatjuk meg (majd ha a járvány engedi...), a Vozsdovac Stadion ugyanis Belgrádban található. Pontosítsunk: Belgrádban, méghozzá egy bevásárlóközpont tetején van az 5175 fő befogadására alkalmas, 2013 nyarán megnyitott stadion. Futsalozni Tokiótól Los Angelesig több épület tetején is lehet.

Ha valaki esetleg hiányolná kedvenc extrém stadionját (a belgrádin kívül), akkor az megtalálhatja két, a világ legkülönlegesebb futballpályáival foglalkozó cikkünkben: összeomló jéghegy a háttérben, fa a pályán, futball Bhutánban és egy arab műerődben, no meg egy igazi erőd (Trogir) szomszédságában. És akkor még szóba sem került az ókori római amfiteátrum, a Hudson folyóra épített Pier 40 és számos más extrém sporthelyszín – néhány ismerős lehet innen is. A „kis pálya a hatalmas stadionban” koncepció meg már oly megszokottá vált – legyen az kézilabda a futballstadionban, jégkorong bármilyen stadionban vagy kosárlabda a teniszarénában –, hogy lassan nem is minősül extrémnek.