Bízzunk abban: ez még egy jókor jött pofon.
A hölgyek betlije után pénteken a szabadfogásúak versenye is megkezdődött a római birkózó Európa-bajnokságon. Magyar színekben Muszukajev Iszmail, Asarin Roman és Olejnik Pavlo lépett szőnyegre – hogy ez mennyire jó, és miért nem, abba most ne menjünk bele, feszegettük már többször a témakört, de tetszik vagy sem, amíg a magyar szabadfogás nem tud kinevelni nemzetközi szintű versenyzőket, addig marad ez a mérsékelten szimpatikus a honosítós vonal. (Halovány vigaszként hozhatjuk fel a már a középső csoportos óvodásoknál is gyengének számító „de mindenki más is ezt csinálja!” érvkészletet.)
A három említett versenyző közül az ukrán Asarin már évek óta magyarként birkózik, honfitársa, Olejnik a 2018-as budapesti vb-n debütált (és lett ötödik) piros, fehér, zöld színekben – amúgy még ukránként Európa-bajnok és vb-bronzérmes –, a kabardföldi származású, a birkózás mesterségét a szabadfogás paradicsomában, Dagesztánban kitanuló Muszukajev pedig tavaly lett rekordgyorsasággal lezavart honosítási procedúra után magyar, és szerzett a kazahsztáni vb-n kvótát hazánknak.
No meg sok rajongót és ellenséget egyszerre.
Mert az a stílus, amit ő képvisel, kétségkívül megosztó. A percekig csak „bemelegítünk” a szőnyegen, miközben elugrálunk és eltáncolunk a valóban birkózni akaró ellenfél elől, hogy a második menetben aztán két-három villámgyors akcióval megsemmisítsük, finoman szólva sem a sportszerűség tankönyvi mintapéldája – tipikusan az a történet, hogy ha ezt egy magyar ellen csinálják, mindenki kígyót-békát kiabál rá (valahol joggal).
Persze, a maga sajátos szépsége ennek is megvan, hiszen az tényleg egészen lenyűgöző, hogy amikor Muszukajev végre erőt vesz magán, és elindul, hogyan képes a másodperc törtrésze alatt kiszedni ellenfelei lábát, egyik pillanatról a másikra mögéjük pattanni és megpörgetni – ezek a nem tanítható részletek.
Nur-Szultanban egészen a vb-bronzéremig menetelt így – úgy, hogy közben a regnáló olimpiai és világbajnokot is legyőzte, riválisait pedig idegileg teljesen kikészítette e stílussal –, azonban Rómában a saját szemünkkel láthattuk az ellenszert, s hogy erre a kockázatos birkózásra bizony nagyon csúnyán rá is lehet faragni.
Első meccsét még gond nélkül hozta ezzel a módszerrel, utána azonban jött az orosz származású, fehérorosz színekben versenyző (mondtuk, mindenki ezt csinálja!) Niurgun Szkriabin, aki a saját fegyverével győzte le Muszukajevet. Persze, nem segített, hogy emberünk látványosan nem vette komolyan ellenfelét, azt hitte, ellene is elég lesz a végén néhány gyors akció. Csakhogy Szkriabin okosan nem engedte közel magához Muszukajevet, majd egy óvatlan pillanatban ő robbant be lábra, befogta az orsót és mire kettőt pislantottunk volna, abból ahogy kell, technikai tusig pörgette a magyar-oroszt, aki így már csak a vigaszágban bizakodhatott. (Miként Asarin is, aki egy sima siker után ugyanolyan simán kapott ki a negyeddöntőben, de az ő legyőzője legalább eljutott az elődöntőig, nem úgy, mint az első meccsén vereséget szenvedő Olejniké, végül azonban Asarin is kiesett). De még inkább most történjen meg ez, mint augusztusban az olimpián...
„Egyértelműen többet vártunk ettől a naptól – szögezte le Dvorák László szabadfogású szakágvezető. – Muszukajeven úgy láttam, félvállról vette a fehérorosz ellenfelét, ez nagy hiba volt, mert amikor meg menni kellett volna előre, már nem maradt elég idő, ráadásul a végén neki mentek be lábra. El fogok vele beszélgetni, az biztos... Asarin egy vébé-érmestől kapott ki, tehát nem egy nyeretlen kétévestől, de azért ennél tőle is nagyobb ellenállásra számítottam. Reméljük, szombaton több szerencsénk lesz!”
Legalább Muszukajev legyőzője döntőbe jutott, így honosított versenyzőnk folytathatja szereplését. Szombati ellenfele a moldovai Maxim Sacultan lesz a bronzmérkőzésért.
Az eseményről a Nemzeti Sportot tudósítja: Kohán Gergely