A MACS első embere az M4 Sport Sporthíradóban kedden beszélt arról, hogy jelenleg a minták tárolása és szállítása a doppingellenes harc legdrágább tétele, ezen költségek lefaragásán segítene sokat az új technológia bevezetése.
„Fontolgatják, hogy már a jövő nyári tokiói olimpián is alkalmazzák, de a 2022-es pekingi téli játékokra biztosan összeáll minden” – fogalmazott Tiszeker Ágnes. Elmondta, jelenleg a doppingvizsgálatra levett vért csak 2 és 8 fok közötti hőmérsékleten lehet tárolni, ami megnehezíti és megdrágítja 10 évig való tárolást.
Tiszeker kiemelte: a vércukorszint napi monitorozására az ujjbegyből levett vér is alkalmas, a kérdés most az, hogy ennek a pontossága elegendő-e a doppingvizsgálathoz.
„A zéró toleranciás szerek esetében jelzésértékű, ha azok akár csak minimálisan is kimutathatóak ezzel a módszerrel” – tette hozzá a vezető, aki szerint arról még zajlanak az egyeztetések, hogy ezek a mintavételek elegendőek-e például egy eltiltáshoz.
A magyarországi doppinghelyzettel kapcsolatban elmondta, idén szeptember 30-ig 14 pozitív eset volt itthon, ami „nem kevés”.
„Olimpia előtt vagyunk, ilyenkor nagyobb az izgalom és a bátorság” – jelentette ki ennek kapcsán Tiszeker, aki szerint minden olyannal megbuktak már itthon, ami a nemzetközi palettán megtalálható.
A géndoppinggal kapcsolatban kiemelte, „nagyon bízik” abban, hogy Magyarországon ez nincs jelen, ugyanakkor az esetleges meglétét nagyon nehéz bizonyítani, az egészségre pedig „óriási veszélyt jelent”.
„Meg lehet változtatni a genetikai parancsot, hogy például a szervezet több eritropoetint termeljen, de hogyan állítjuk ezt le, amikor a sportoló visszavonul?” – tette fel a kérdést Tiszeker Ágnes.
Az egyik legutóbbi magyar doppingesetről, a súlyemelő Magát Krisztina ügyéről azt mondta, bár a sportoló egyértelműen pozitív A-mintát adott, egyelőre óvatosan kezelik ők is a történteket, mert Magátot is megilleti a védekezés joga.
„Jelenleg a B-minta elvégzésére és eredményére várunk” – jelentette ki az igazgató, aki felhívta a figyelmet, hogy a WADA-kódex felülvizsgálata megtörtént, a változásokat 2021-ben vezetik be, mert „az olimpia évében nem illik új szabályt behozni”. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a 2020-as tiltólista már fent van a MACS honlapján, azzal már „lehet ismerkedni”.
„A cél, hogy érzékenyebb vizsgálatok legyenek, mert még a gazdag országok számára is drága a doppingellenőrzés. Jó lenne, ha az 1500 magyarországi mintavételt célzottan tudnánk felhasználni” – tette hozzá Tiszeker, aki jelezte, az új nemzetközi szabályok magyarországi beépítéséhez kormányrendelet-módosításra lesz szükség, amit az Országgyűlés várhatóan meg is szavaz majd.