Josioka Tokudzsin tervező (balra) és Nomura Tadahiro, a háromszoros olimpiai bajnok japán cselgáncsozó (Fotók: MTI) |
A 71 centiméter hosszú, 1.2 kilogrammos fáklya rózsaarany színe és formája a cseresznyevirágra emlékeztet, a tetején kialakított öt szirom az olimpiai öt karikát szimbolizálja. Alapvetően alumíniumból készült, az alapanyag egy része olyan ideiglenes lakóépületből került ki, melyben a 2011-es cunami és földrengés károsultjai laktak.
A tervező Josioka Tokudzsin elárulta, hogy a katasztrófa sújtotta területen élő gyerekek virágzó cseresznyefákat ábrázoló rajzai ihlették.
Az olimpiai láng pontosan egy év múlva érkezik meg Görögországból Japánba, ahol 121 napos hivatalos útját 2020. március 26-án kezdi meg Fukusimában. Előtte a földrengés sújtotta területeken állítják ki, két-két napig lesz látható a leginkább érintett három prefektúrában: március 20-án Mijagiba érkezik meg Görögországból, majd Ivatéba, onnan pedig Fukusimába viszik.
A hagyományos lángváltó az ország mind a 47 prefektúráját bejárva július 10-én érkezik meg a fővárosba. Az utolsó két hétben Tokióban halad, végül július 24-én lobban fel a láng az Olimpiai Stadionban.
A japán partok mentén 2011. március 11-én a 9-es erősségű földrengést követő szökőár elárasztotta a fukusimai atomerőművet, tönkretette a hűtőrendszerét, és a hat reaktor közül háromban megindult a fűtőanyag fúziója. Több tízezer lakosnak kellett elhagynia az otthonát a sugárzásveszély miatt. A cunamiban több mint 18 ezer ember halt meg vagy tűnt el, az 1986-os csernobili katasztrófa óta legsúlyosabb atomerőmű-baleset áldozatainak hivatalos számát azóta sem tették közzé.
A japán kormány az olimpiát az újjáépítés szimbólumának tekinti, olyan lehetőséget lát benne, mellyel megmutathatja a világnak, hogy az elpusztított területen az élet visszatért a normális kerékvágásba.