Tokió 2020: valóra vált a vívók álma, magyar remények kosárlabdában

ASZTALITENISZ

Az asztaliteniszezőknél, nem mellékesen a japánoknak kedvezve, az eddig négy versenyszám – férfi és női egyes, férfi- és női csapat – mellett vegyes párosban is osztanak aranyat Tokióban. S hogy miként jönnek ide a 2020-as játékok házigazdái? Nos, a másfél héttel ezelőtt befejeződött düsseldorfi egyéni világbajnokságon a japánok vb-címet nyertek, mégpedig ebben a számban 1969 óta először… Magyar szempontból azonban sajnos nem sok vizet zavar a döntés.

ATLÉTIKA

Atlétikában a sportolók, a szurkolók és a vezetők egyik szeme sír, a másik nevet, mert ugyan bekerült az olimpiai programba egy új szám, a 4×400 méteres vegyes váltó, de ez egyben azt is jelenti, hogy százöt fővel csökken a versenyzői létszám Tokióban. A versenyszámot, amelyben két férfi és két nő alkotja a csapatot, idén két versenyen tesztelték sikerrel. A váltó tagjait a jelenlegi tervek szerint a 4x400-as férfi és női váltóból válogatják majd össze. A kvótacsökkenés ugyanakkor az IAAF szerint nem szolgálja a sport egyetemességének eszméjét, hiszen tíz olyan nemzet volt a riói olimpián is, amely csak atlétikában versenyzett, ehhez ráadásul csatlakozott a menekültek csapatának nagy része is. Márpedig az említett tíz nemzet sportolói közül csak egynek sikerült teljesítenie a szintet, a többiek, ami több mint húsz versenyzőt jelent, szabadkártyával indulhattak.

BIRKÓZÁS

Szinte már megszokhattuk, hogy ha változásról van szó, abban a birkózás biztosan érintett lesz. A NOB ezúttal is szigorúan bánt a sportággal: csökkentette a létszámot, a kötött- és szabadfogásban összesen 192 versenyző indulhat majd Tokióban, ami a férfiak esetében 56-tal kevesebb, mint amennyien Rióban voltak. Ez az egyik szempontból jó, a másikból nem: sokkal nehezebb lesz kijutni a játékokra, akinek viszont sikerül, lényegesen nagyobb eséllyel lehet érmes a kevesebb ellenfél miatt. A súlycsoportok száma a jelenlegi állás szerint nem változik – azaz marad a hat-hat kategória fogásnemenként –, de a konkrét súlyhatárok egyelőre nem ismertek.

CSELGÁNCS

Az egyik legnagyobb változás a cselgáncsot érinti, amelyben 2020-tól új versenyszámot avatnak: az olimpiai program része lesz a csapatverseny is. Vegyes, azaz férfi-női csapatok lesznek majd – mindkét nem három-három versenyzőt ad a „közösbe” –, és azon nemzetek indulhatnak a csapatversenyben, amelyek a hat súlycsoportból legalább négyben kvalifikálták magukat a játékokra. Így eggyel nő a versenyszám, ezzel együtt néggyel a kiosztott érmek száma (azért néggyel, mert a vigaszágas rendszer miatt itt is két bronzérmes van kategóriánként); tehát az eddigi 14x4 érem helyett Tokióban már 15x4 érem talál gazdára. Ezen kívül a versenyzők létszáma is átalakul, de nem nő, hanem csak igyekeznek egyensúlyba hozni egymással a férfi és a női indulókat (eddig majdnem 2/3:1/3 volt a résztvevők aránya a férfiak javára).

ÍJÁSZAT

A nők és férfiak egyéni, valamint csapatversenye mellett 2020-tól megrendezik a vegyescsapat-versenyt, vagyis Tokióban már öt számban osztanak érmeket. Fájdalom, ez aligha befolyásolja a magyar íjászok esélyeit, akik 1996 óta egyszer sem jutottak ki az ötkarikás játékokra. Feltörekvő tehetségeink pedig még túl fiatalok ahhoz, hogy a tokiói olimpiáig beérjenek.

KAJAK-KENU

Kajak-kenuban, evezésben, lövészetben, súlyemelésben, vitorlázásban, cselgáncsban és ökölvívásban úgy módosulnak a versenyszámok, illetve a létszámok, hogy a női-férfi egyensúly jobban érvényesüljön. A kajak-kenu olimpiai programját jelentősen átalakítja NOB döntése, ugyan továbbra is tizenkét számban hirdetnek majd olimpiai bajnokot, a női és férfi versenyzők részvételi aránya azonban kiegyenlítődik. 2020-tól a hölgyek C–1 200 és C–2 500 méteren állhatnak majd rajthoz a játékokon, ami magyar részről egyfelől örvendetes, hiszen a szakág fiatal hazai tehetségei évek óta szállítják az érmeket a világversenyekről.

A férfiak ugyanakkor érzékeny veszteséget szenvedtek: a sprintereknél lekerült a programról a páros szám, a legrövidebb távon a folytatásban kizárólag K–1 200 méteren hirdetnek bajnokot. A döntés eredményeként több kajakos is otthagyta a távot. A férfi kenusok a következő olimpián már nem versenyezhetnek 200 méteren, mostantól csak a két 1000 méteres számot rendezik meg nekik – így férfi kajakban és kenuban a hangsúly az eddiginél is jobban átkerül az 1000 méteres számokra.

ÖKÖLVÍVÁS

Az ökölvívás, amely 1904 óta szerepel az olimpiai játékokon, továbbra is 13 súlycsoportban képviselteti magát, de a nők az eddigi három helyett 2020-ban már öt kategóriában léphetnek ringbe. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a tíz férfi súlycsoport nyolcra csökken. A Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (AIBA) hivatalos közleménye szerint a következő lépésben a szakmai bizottságok elkészítik javaslatukat az új súlycsoporthatárokra, a végleges döntést pedig az AIBA július végén esedékes végrehajtó bizottsági ülését követően hozzák nyilvánosságra. Az augusztus 25-én kezdődő hamburgi férfi világbajnokságot még az eddigi tíz kategóriában bonyolítják le.

ÚSZÁS, VÍZILABDA

A Nemzetközi Úszószövetség üdvözölte az úszóprogram bővülését, mely szerint bekerül a menübe a 800 férfi gyors, az 1500 női gyors és a 4x100-as vegyes váltó. „A vizes sportok hihetetlen vonzerejének köszönhetőek ezek a döntések – mondta Julio Maglione, a FINA elnöke. – Ezek az eredmények a 208 nemzeti tagszövetség, a sportolók, az edzők és a tisztviselők értékes munkájának köszönhetők.”

Bővül az olimpia női vízilabda-részlege is: 2020-tól kettővel több, 8 helyett 10 női válogatott indulhat majd, miközben a férfitorna mezőnye változatlanul 12-es lesz. Mindez azzal jár, hogy csökkennie kell a játékosok létszámának egy-egy válogatotton belül, ugyanakkor sokkal fontosabb, hogy a mi Európa-bajnok női pólóválogatottunk olimpiai kvalifikációja könnyebbé válhat, mert eddig gyakorlatilag nehezebb volt a játékokra kijutás, mint az ottani jó szereplés. „Örülök, ez Európának nagy előrelépés!” – nyilatkozta a női mezőny létszámbővítéséről Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke.

VÍVÁS

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntésének eredményeként vívásban a 2020-as tokiói olimpián az eddigi tíz helyett már tizenkét versenyszámban avatnak bajnokot, azaz a sportág valamennyi, a világbajnokság programján szereplő számában, egyéniben és csapatban is. A magyar vívósport csak nyertese lehet a programváltoztatásnak, amelynek értelmében megszűnik az a szabály, amely eddig – rotációs rendszert alkalmazva – két-két fegyvernem csapatversenyét kiszorította egy-egy olimpia programjából. Legutóbb, a tavalyi játékokon női tőrben és férfikardban nem rendeztek csapatviadalt – utóbbi újabb jelentős éremesélytől fosztotta meg az egyéniben aranyérmes Szilágyi Áron vezette kardválogatottat, ezáltal hazánkat. Ha minden maradt volna a régiben, Tokióban a férfi tőrözők és a női párbajtőrözők csak az egyéni viadalon indulhattak volna

Csampa Zsolt, a Magyar Vívószövetség elnöke hangsúlyozta: a programbővülés még nagyobb felelősséget jelent az olimpiai kvalifikációs, 2019-es világbajnokság magyarországi megrendezésével kapcsolatosan.