Magyar irodalom kategóriában Vámos Miklós író, műsorvezető; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. vezetője, producer, fesztiváligazgató; zeneművészet kategóriában Medveczky Ádám karmester, címzetes egyetemi tanár vehette át az elismerést. Vámos Miklós író, műsorvezető; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. vezetője, producer, fesztiváligazgató; zeneművészet kategóriában Medveczky Ádám karmester, címzetes egyetemi tanár vehette át az elismerést.
Magyar képzőművészet kategóriában Benkő Imre fotográfusnak; a magyar oktatás és köznevelés kategóriában a hátránykompenzáló pedagógiai módszert használó hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskolának; magyar sport kategóriában Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelőnek, edzőnek ítélték oda az elismerést. A másik két jelöltje a kategóriának Kőbán Rita kajakozó és Sákovicsné Dömölky Lídia vívó volt.
Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelő, edző, a Nemzet Sportolója. Az 1950-es évek közepén Tatabányán lett súlyemelő, a magyar válogatottban 1977-ig szerepelt, első magyar bajnoki címét 1957-ben, az utolsót 1976-ban nyerte.
Öt olimpián képviselte Magyarországot: 1960-ban Rómában 6. helyezést ért el, 1964-ben Tokióban és 1968-ban Mexikóban ezüstérmes lett. 1972-ben Münchenben olimpiai bajnoki címet szerzett, 1976-ban Montrealban 5. lett, a versenyzéstől 1978-ban vonult vissza. 2005-ben az elmúlt 100 év legjobb súlyemelőjévé választották, 2009-ben a felújított tatabányai sportcsarnokot róla nevezték el, és nevét viseli az önkormányzat által alapított, kiváló helyi tehetségeket támogató sportösztöndíj is..
Magyar építészet és építőművészet kategóriában Tima Zoltán építész; magyar tudomány kategóriában Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista; magyar sajtó kategóriában Oplatka András történész, újságíró, műfordító; magyar színház- és filmművészet kategóriában Marton László rendező érdemelte ki az egyenként 15 millió forinttal járó díjat.
Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat Olasz Ferenc fotográfus, filmrendező vehette át a Művészetek Palotájában rendezett gálaesten.
Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjak átadása előtt mondott köszöntőjében kiemelte, hogy azok munkáját ünnepelik, akik hosszú éveken át kiemelkedően alkottak, az ország, a világ és Európa-szerte ismert teljesítményt mutattak fel. Mindezt olyan területen, ahol nemcsak a munka, hanem az arra való felkészülés is hosszú tanulást, gyakorlást és lemondást igényel – mutatott rá.
Mint mondta, a világban zajló történések rámutatnak arra, hogy mennyire fontos kultúránk megőrzése, fejlesztése, az abban tevékenykedők munkája és a hagyomány továbbvitele. Hozzátette: ez a nap nemcsak ünneppé, hanem tradícióvá is vált, amely remélhetőleg fennmarad és folyamatosan fejlődik.
„Változásnak nézünk elébe a jövő évtől, amikor a potenciális díjazottak között már határon túl élő és dolgozó alkotókat, művészeket, tudósokat is megtalálunk majd függetlenül az állampolgárságuktól” – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve: az ő munkájuk, eredményeik is a magyar kultúrát gazdagítják, erősítik a nemzeti összetartozást.
Csányi Sándor kiemelte: amin nem terveznek és nem is kell változtatni, az az eredeti elhatározás, amely szerint a díj kizárólag a teljesítményen alapul és minden politikai befolyásolástól mentes. Az, hogy ezt a célt sikerült elérni, jól mutatja a díj növekvő elismertsége, s hogy ezt a kitüntetést a díjazottak büszkén viselik – fűzte hozzá
A gálaesten részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita; Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, valamint Pintér Sándor belügyminiszter.
Oplatka András a díjjal járó 15 millió forintot jótékony célra ajánlotta fel: az összeg egyik felét a hátrányos helyzetű gyerekek tehetséggondozásával, személyiségfejlesztésével foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány, másik felét az Erdélyben hasonló missziót folytató Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület kapja.