Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője azt mondta, a következő, februárban leadásra kerülő pályázati dokumentum jóval érdemibb lesz, a jövő június-júliusi időszakot pedig döntő jelentőségűnek nevezte a 2024-es rendezés elnyerése szempontjából.Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője azt mondta, a következő, februárban leadásra kerülő pályázati dokumentum jóval érdemibb lesz, a jövő június-júliusi időszakot pedig döntő jelentőségűnek nevezte a 2024-es rendezés elnyerése szempontjából.
„Magyarországon európai ifjúsági olimpiát és vizes világbajnokságot rendezünk ebben az időszakban, majd Lausanne-ban lesz egy úgynevezett technikai briefing, amelyen a NOB-tagok részletesen megismerik majd a pályázatokat” – hangsúlyozta Fürjes Balázs, aki szerint Magyarországnak nagyon fontos, hogy a NOB döntéshozói többet tudjanak az országról és a fővárosról, illetve a pályázatról.
Az olimpiai pályázat vezetője a riói értékelésében kijelentette, hogy erős jelenlétet tudtak biztosítani a 2024-es budapesti pályázatnak, valamint kiemelte a díjat is nyert Magyar Házat – amely először épült meg az olimpiák történetében –, és a kommunikációs jelenlétet.
Fürjes Balázs azt is hangsúlyozta, hogy Rióban csak olyan nemzetek végeztek Magyarország előtt az éremtáblázaton, amelyek korábban már rendezhettek olimpiát.
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke sikeresnek nevezte az idei nyári játékokat, s jelezte, hogy ez már a helyszínen érezhető volt. Emlékeztetett rá: a MOB céljai között előzetesen az szerepelt, hogy Magyarország az első 20 között végezzen az éremtáblázaton, 22-25 sportágban legyenek jelen a magyar sportolók, s doppingesettől mentes legyen magyar szempontból az olimpia. Kijelentette, hogy a közgyűlés jól döntött, amikor ezeket a célokat fogalmazta meg, mert mindegyiket maradéktalanul sikerült elérni.
„A magyar sportolók létszáma hosszú idő után először nem csökkent, hanem valamelyest nőtt az előző játékokhoz képest, s ha bizonyos csapatsportágakban sikerült volna kijutni, akkor jóval többen lettünk volna, mint 160” – mondta Borkai Zsolt, s hozzátette, a kvótát nem szerzett csapatsportágak, s a Rióban kevésbé jó eredményeket elért sportágak szereplését még meg kell vizsgálni.
A MOB-elnök kiemelte, hogy a környező országok Magyarország mögött végeztek az éremtáblázaton, s úgy vélekedett, hogy a magyar csapat teljesítménye önmagáért beszél.
Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnökének távollétében Szekeres Pál elnökségi tag tartotta meg a riói paralimpiáról szóló beszámolót, s hangsúlyozta, előzetesen 10 érem megszerzését tűzték ki célul, de inkább 13-at reméltek, így a hat sportágban megszerzett 18 érem nagyon jó eredmény. Hozzátette, az eredményességhez az is hozzájárult, hogy az orosz sportolók az országot érintő doppingbotrány miatt nem versenyezhettek Rio de Janeiróban.
„Azt tapasztaltam a helyszínen, hogy nagyon sok volt a szükségmegoldás, az összetákolások jellemeztek nagyon sok helyszínt, ugyanakkor a brazilok kiváló vendéglátóknak bizonyultak” – számolt be tapasztalatairól Szekeres Pál.
A 2024-es olimpia második pályázati szakaszában október 7-ig kell leadniuk a pályázóknak az anyagukat, amelyben döntően olyan technikai jellegű adatok szerepelnek, mint a szervezési felépítés, a jogi háttér, valamint a különböző garanciavállalások.
Róma várható visszalépése után Budapest mellett már csak Párizs és Los Angeles van versenyben a 2024-es játékok megrendezéséért.
A NOB jövő szeptemberben, Limában dönt a helyszínről.
A magyar atlétika első olimpiai bajnoka
Három év múlva kezdődik az olimpia Los Angelesben
Nehéz kérdések az olimpiák történetéből – 5. rész
