Dopping: újabb sportolókat buktatnának le a hekkerek

Olivier Niggli, a WADA főigazgatója csütörtökön megerősítette az újabb szivárogtatást, melyben nyolc ország – az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Csehország, Dánia, Lengyelország, Románia és Oroszország – összesen 25 sportolója érintett, a nevek egyelőre nem ismertek. Így már összesen 29 sportoló adatai kerültek illegális módon a nyilvánosság elé.

Az internetes kalózok a honlapjukon vállalták fel nyíltan a támadást, s azt írták, hogy többek között a teniszező Serena és Venus Williamsre, az olimpiai bajnok kosaras Elena Delle Donne-ra, illetve a tornász Simone Bilesra vonatkozóan is rendelkeznek terhelő bizonyítékokkal. Egyben tudatták, hogy „hamarosan szenzációs bizonyítékokat közölnek híres versenyzőkről, akik doppingszereket használnak”.
Olivier Niggli, a WADA főigazgatója csütörtökön megerősítette az újabb szivárogtatást, melyben nyolc ország – az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Csehország, Dánia, Lengyelország, Románia és Oroszország – összesen 25 sportolója érintett, a nevek egyelőre nem ismertek. Így már összesen 29 sportoló adatai kerültek illegális módon a nyilvánosság elé.

Az internetes kalózok a honlapjukon vállalták fel nyíltan a támadást, s azt írták, hogy többek között a teniszező Serena és Venus Williamsre, az olimpiai bajnok kosaras Elena Delle Donne-ra, illetve a tornász Simone Bilesra vonatkozóan is rendelkeznek terhelő bizonyítékokkal. Egyben tudatták, hogy „hamarosan szenzációs bizonyítékokat közölnek híres versenyzőkről, akik doppingszereket használnak”.

Az érintettek között található Robert Harting olimpiai bajnok német diszkoszvető, Christina Obergföll világbajnok német gerelyhajító, valamint Chris Froome és Bradley Wiggins brit kerekessztárok.

A 2012-es londoni játékokon győztes Harting közölte, derékbántalmai miatt bejelentés köteles gyógyszereket szedett a riói olimpia alatt, ezért a NOB és a WADA munkatársai rendszeresen ellenőrizték. A 31 éves atléta címvédő létére már a selejtezőben kiesett Brazíliában.

A szeptember elején visszavonult Obergföll állítása szerint 2008-ban engedélyeztetett magának fájdalomcsillapítókat, amelyeknek azonban nem volt teljesítményfokozó hatásuk.

„Ezek személyes adatok, senkinek semmi köze hozzájuk. Szerintem az oroszok kizárása miatti bosszúakcióról van szó" – tette hozzá a 35 éves versenyző, aki a héten tudta meg, hogy a 2008-as pekingi játékokon ezüstérmes orosz Marija Abakumovát utólag doppingvétség miatt kizárták, így ő mégsem bronz-, hanem ezüstéremre jogosult.

A háromszoros Tour de France-győztes Froome-t állítása szerint nem zavarja a kiszivárogtatás, mivel rendszeresen nyilvánosságra hozza adatait, és semmi takargatnivalója nincs. Hozzátette, kilencéves profi pályafutása alatt kétszer szedett különengedéllyel asztma elleni szereket.

A WADA, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, illetve az érintett amerikai versenyzők és sportszervezetek is határozottan tagadják a vádakat, míg az orosz kormány elhatárolódott az akciótól.

A WADA szerdán arról adott tájékoztatást, hogy a doppingellenes adminisztrációs és irányítási rendszert (ADAMS) törték fel, s a hekkerek hozzájutottak a gyógyászati okokból adott mentességi (TUE) listához is.

Niggli akkor úgy vélekedett, hogy az incidens „nagy mértékben megnehezíti” a nemzetközi bizalom visszaállítását Oroszországgal szemben, az elmúlt évek doppingbotrányai és a júniusban kiadott McLaren-jelentés után. A WADA által megbízott, Richard McLaren vezette független bizottság azt állapította meg, hogy Oroszországban 2011 és 2015 között 30 sportágban 643 esetben alkalmazták a pozitív teszteredmények elleplezését szolgáló rendszert. Orosz atléták ezért nem is vehettek részt a riói olimpián, és a többi sportágban sem engedték elindulni azokat, akiknek volt már korábban doppingügyük. A riói paralimpiáról pedig – csakúgy mint a 2018-as téli paralimpiáról – valamennyi orosz sportolót kizárták.