Az atlétikai nagyhatalomnak számító országot hosszú ideje komoly kritika éri átláthatatlan és elégtelen doppingellenes tevékenységéért, és a WADA többször is felszólította, hogy alkossa meg azt a törvényt, amellyel a helyzetet rendezni tudja. Az ügynökség háromszor adott haladékot a kenyaiaknak, a helyi parlament pedig végül április közepén elfogadta az új szabályozást.
Az atlétikai nagyhatalomnak számító országot hosszú ideje komoly kritika éri átláthatatlan és elégtelen doppingellenes tevékenységéért, és a WADA többször is felszólította, hogy alkossa meg azt a törvényt, amellyel a helyzetet rendezni tudja. Az ügynökség háromszor adott haladékot a kenyaiaknak, a helyi parlament pedig végül április közepén elfogadta az új szabályozást.
„Nagy nap ez a mai, elfogadtuk a doppingellenes törvényt. Olimpia, jövünk!” – nyilatkozta akkor Hassan Wario sportminiszter.
Csütörtökön kiderült, hogy a politikus túlságosan derűlátónak bizonyult, ugyanis a WADA csütörtöki montreali ülésén egyhangú szavazással helyezte a „nem megfelelő” minősítésű országok közé Kenyát. René Bouchard, a doppingellenes rendszerek megfelelőségét ellenőrző bizottság elnöke azzal indokolta a határozatot, hogy az új kenyai törvény nem felel meg a WADA által támasztott valamennyi feltételnek.
A WADA állásfoglalása után a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek (IAAF) kell határoznia arról, hogy a kenyai atléták ott lehetnek-e a riói játékokon. Az mindenesetre nem jó jel az afrikai ország számára, hogy az orosz atlétikai szövetséget novemberben felfüggesztette az IAAF, és ezzel versenyzőit minden nemzetközi versenytől eltiltotta, miután a WADA a helyi doppingellenes rendszert „nem megfelelőnek” nyilvánította.
Sebastian Coe, az IAAF elnöke ugyanakkor még márciusban úgy nyilatkozott, hogy a kenyaiakat vélhetően nem tiltják el.
Sífutó olimpiai bajnok bukott meg a doppingteszten
A WADA elnöke bírálta a „doppingolimpia” szervezőit
