Hosszabbítás: az F1 varázsa örök – Dávid Sándor

Ott volt, amikor elkezdték a tárgyalásokat. Ott volt, amikor aláírták a szerződést, és ott volt, amikor a mogyoródi dombokról lenézve először mutatták meg a magyar Formula–1-es pálya leendő helyét. Akkoriban – televíziósként – ő tudta a legtöbbet erről a sorozatról. Hatalmas sikerekről közvetített, legendás versenyzőkkel hozta össze a sors, s bár a száguldó cirkusz ma már egész más, mint régen – a varázsát nem veszítette el. Dávid Sándorral a 30. Magyar Nagydíj előtt az első mogyoródi futamról beszélgettünk.

– Mesélne arról a telexről?
Rohonyi Tamás küldte még nyolcvanháromban, és azt írta benne, hogy Bernie Ecclestone szeretne Formula–1-es futamot rendezni Magyarországon. A külügybe érkezett, ahol se köpni, se nyelni nem tudtak – fogalmuk sem volt, mi ez, de azt látták, hogy sportról van szó benne és egy üzleti ajánlatról. Így azután továbbküldték a belkereskedelmi minisztériumba és az OTSH-ba, majd felhívtak engem a Magyar Televízióban. Azért engem, mert akkor már majdnem nyolc éve közvetítettem az F1-et, úgyhogy ha valaki valamit tudott erről a sportágról, azt tőlem tudta. No meg Knézy Jenőtől, akinek minden évben adtam egy futamot – általában a németet, mert az ő precíz agyával csak azt tudta elviselni –, mert ő is nagyon szerette a sportágat...

– A telex...
Igen, a telex. Kérlek szépen az volt a helyzet, hogy Bernie-nek kellett egy „vörös" futam. A nyugati világot akkorra bekebelezte, a fontos országokban már volt verseny, de a vasfüggönyön túlra még nem jutott el. Amikor az első vacsoránkat ettük az Intercontinentalban, a desszerthez érve elvett a gyümölcsöstálról egy almát, és azt mondta, „aki a világot nem tudja annak tekinteni, mint én ezt az almát, kerek egésznek, az ne kezdjen üzletbe". Mindig terjeszkedni akart, az egész világot akarta megnyerni az F1-nek. A sorozatnak egyébként az volt az ereje, hogy nem a világ ment el valahová bajnokot választani, hanem a bajnokság utazott el az egyes helyszínekre, és szerte a világban lehetett bajnokokat ünnepelni.

– Kivéve a vasfüggönyön túl, igaz?
Igaz. Akkoriban keleten még nem rendeztek versenyt. Volt esély rá, hogy a Szovjetunióban legyen, mert az autóklub elnöke – még a cári időkből – nagyon szerette az autósportot, nem beszélve Brezsnyevről, akinek saját, harminc kilométeres autópályája volt, amelyen egyedül autózgatott. De meghalt Brezsnyev, és meghalt az autóklubos öregúr, s velük halt a Lenin-hegyre tervezett futam ötlete is. Aztán felvetődött, hogy legyen a verseny Jugoszláviában – mert Ecclestone felesége jugoszláviai származású volt –, de az meg nem találtatott eléggé vörösnek, nem tartozott a blokkhoz. Aztán Rohonyi Tamás, aki itt született, de akkor már évek óta Sao Paulóban élt és rendezte a brazil futamot, bogarat ültetett Ecclestone fülébe, hogy hozza hozzánk a versenyt.

– Ecclestone úr könnyen beadta a derekát?
Bernie mindig is zseniális volt, ezúttal is ráérzett az üzletre, és felmérte, hogy néhány éven belül vége a szocializmusnak. Tudta azt is, ha elhozza hozzánk a világbajnokságot, az egyúttal azt is jelenti, hogy az NDK-sok, a csehek, a szovjetek is láthatják majd a tévében a Formula–1-et – rajtunk keresztül érte el a keleti világot. Hiszen amit az Intervíziónak átadtak, azt ingyen közvetíthették a szocialista televíziók. Úgyhogy eljött Magyarországra a saját gépével. Nagy cécó volt, de mi a reptérre nem mentünk ki, az Interben vártuk.

– Ön szerint mikor döntötte el Bernie Ecclestone, hogy „kell neki" a magyar futam?
Szerintem akkor, amikor kinézett az Intercontinental ablakán. Liz Taylor lakosztályát kapta meg, ami azért volt híres, mert a világhírű színésznő ott rendezte az ötvenedik születésnapi buliját a havernőjével, meg Richard Burtonnel, akitől egy hatalmas gyűrűt kapott ajándékba. A lényeg, hogy a Dunára nézett a lakosztály, az ablakból remek kilátás nyílt a Halászbástyára és a Várra. Amikor Bernie megpillantotta a várost, azt mondta, hogy ide kell hoznunk a versenyt. Így: „Ide kell hoznunk a versenyt." Ez volt az első lényeges lépés. Megjegyzem, ő már akkor hozott magával egy szerződést.

Mi lett az első szerződéssel? Miért nyitottak aktát? Hogyan alakult a szocializmusban gazdasági társaság? Miként viselkedtek Budapesten a sztárpilóták? Miért hiányoznak az egyéniségek? Minderről bővebben olvashat a Nemzeti Sport szombati számában, a Hosszabbítás mellékletben megjelenő Dávid Sándor-interjúban.