Tizenhét nap, 200 magyar élsportoló: nekik drukkolhatnak a nyáron

EGYÁLTALÁN, MI EZ AZ ESEMÉNY?

Kísérlet egy nagy európai multisportesemény, egyfajta európai olimpia (eurolimpia?) létrehozására. A rendezvényt négyévente tartják meg a tervek szerint, olimpia előtti évben, így az ötkarikás kvalifikáció szempontjából kulcsszerepet kaphat a jövőben. Az öreg kontinensnek egyedüliként nem volt hasonló rendezvénye: a Pánamerikai Játékok, az Ázsiai Játékok, az Afrikai Játékok és a kisebb, térségen belüli sportesemények sorába illeszkedik be az első alkalommal megrendezett Európai Játékok. Európa volt az egyetlen kontinens, melynek nem volt hasonló rendezvénye.

MINEK KELL EGY ILYEN SPORTESEMÉNY?

A hosszú távú cél egy „szuper Eb” megteremtése: a különböző sportágak összehangolnák versenynaptárukat, hogy egyszerre rendezhessenek kontinenstornát az Európai Játékok keretében. Tulajdonképpen centralizálnák az (adott esetben olimpiai kvalifikációs) Európa-bajnokságokat az ötkarikás játékok előtti évben.

„Az Európai Olimpiai Bizottság mindig is integrálni szerette volna az Eb-ket az Európai Játékokba. Elkezdtünk tárgyalni a sportági szakszövetségekkel arról, hogy a 2019-es kontinenstornájukat az EJ keretein belül rendezzék meg. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben egyre több sportág csatlakozik, az Európai Játékok pedig az olimpiai kvalifikáció egyik legfontosabb állomása lesz” – vélekedett a kérdésről Patrick Hickey, az Európai Olimpiai Bizottság első embere.

ÉS EZ JÓ?

Nyitott kérdés. Egyrészt felvetődik az a probléma, hogy a sportági szakszövetségek előszeretettel visznek olyan országokba kontinenstornát, amelyekben (minő meglepetés) népszerű az adott sportág. Egy multisporteseménynél nyilván ez nem jöhet létre, ugyanakkor a drukkereknek megvan a lehetőségük rá, hogy más sportokra is kilátogassanak kedvencükön kívül, és szurkoljanak honfitársaiknak.

Ha ekkora multisporteseményben gondolkodunk, akkor az infrastrukturális követelmények miatt csak a nagyvárosok jöhetnek szóba – társrendezés lehet alternatív megoldás –, kisebbek, amelyek egy sportági Eb-t esetleg elvihettek volna, nem.

Az Európai Játékok főpróbaként szolgálhat egy későbbi olimpiarendezéshez – a rendező kiválóan le tudja mérni, mennyire felkészült az ötkarikás játékokra –, és nagyszabású infrastruktúrafejlesztést is lehetővé tesz, akár csak a helyszínekre, akár a kiszolgáló infrastruktúrára gondolunk. Az azerieknek bevallottan ez az egyik fő céljuk – Baki már kétszer pályázott olimpiai rendezésre, és meglepő lenne, ha sosem látnánk itt ötkarikás játékokat, de erről később.

„Még nincs értéke a brandnek, de ezt Bakiban megteremtjük. Úgy léptünk ki a piacra, hogy csak tiszta lapunk, ígéreteink és koncepciónk volt. 2019-re ez megváltozik. Az üzenet a második Európai Játékok házigazdáinak: nézzétek, mekkora rendezvényt hoztunk tető alá harminc hónap alatt, mire lesztek képesek, ha nektek négy évetek van rá?” – vélekedett Simon Clegg, a játékok egyik főszervezője.

BELEMENNEK A SPORTÁGI SZÖVETSÉGEK AZ EGYSÉGESÍTÉSBE?

A szervező Európai Olimpiai Bizottságnak alapérdeke a megegyezés. A baki Európai Játékok megrendezésének kihirdetése olyan későn jött, hogy már nem lehetett egységesíteni a sportnaptárat, de a jövőben nyilván ez lenne a cél. Az Eb-helyszínek már mind ki voltak hirdetve, így az EJ összes versenye közül egyedül cselgáncsban számít az azerbajdzsáni verseny kontinensviadalnak.

Érdekes kezdeményezés a 2018-as Európai sportbajnokság, mely szintén egyfajta szuper-Eb lesz, igaz, a szervezők állítása szerint nem konkurál az Európai Játékokkal. A 2018-as évben Berlinben és Glasgow-ban több sportág szervezte össze kontinensviadalát: atlétikai, vizes, kerékpáros, evezős és triatlon Eb lesz 12 nap alatt július-augusztusban. A több sportág, egy nagy esemény elve tehát ezek alapján vonzónak és működőképesnek tűnik.

NINCSENEK A PROGRAMBAN A LEGNÉPSZERŰBB CSAPATSPORTÁGAK. EZ MIÉRT VAN?

Mert semmi sem győzi meg arról a legnépszerűbb európai csapatsportágak képviselőit, hogy le kellene mondaniuk a külön Európa-bajnokságról, mely ráadásul több helyszínen rendezett, egész országot (esetleg országokat) bevonó esemény. A versenynaptár pedig olyan zsúfolt, hogy az Európai Játékok nem fér bele. Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) kongresszusán lemondta a részvételt, az indoklás a következő volt:

„Az EHF minden testülete megbeszélést folytatott a részvétel kérdéséről, és arra a konklúzióra jutott, hogy az Európai Játékokat képtelenség beilleszteni az amúgy is zsúfolt versenynaptárba. Az Európai Játékok részévé válni azt jelentené, hogy le kell mondanunk a saját Európa-bajnokságról, ez pedig akkora anyagi és imázsveszteséggel járhat, melynek kockázatát túl nagynak ítéltük meg (...) Az EHF megköszöni az Európai Olimpiai Bizottságnak a meghívást, támogatásról biztosítja az Európai Játékokat, ugyanakkor kijelenti, hogy a jelenlegi feltételek mellett nem tudja vállalni a részvételt.”

A kézilabdázók tehát nem vállalták, futballban és kosárlabdában pedig nem a hagyományos diszciplínákat rendezik meg – strandlabdarúgás és 3x3-as kosárlabda lesz a baki programban.

A NAGY TÖMEGET VONZÓ EGYÉNI SPORTOKKAL – ATLÉTIKA, TORNA, ÚSZÁS – MI A HELYZET?

Az olimpiai program három hatalmas népszerűségű sarokkövéből mindhármat megrendezik Bakiban, igaz, a vizes sportokban utánpótlás-esemény lesz (túl közel van a kazanyi vizes vb, beilleszthetetlen a naptárba az EJ), atlétikában pedig csak a kontinentális harmadik vonal vesz részt. Hogy miért? Mert pont az EJ alatt, június 20-21-én az oroszországi Csebokszariban rendezik meg az elit európai atlétikai csapatbajnokságot. Megint a zsúfolt versenynaptár problematikája kerül elő. A tornasportok mezőnye viszont igen erős lesz, igaz, itt az Európai Játékok jól beilleszthető a hagyományosan késő tavasszal megrendezett Európa-bajnokság és a kora őszi világbajnokság közé.

MELY SPORTÁGAKRA ÉRDEMES A LEGINKÁBB FIGYELNI?

Cselgáncsban itt lesz, aki él és mozog, mivel egyben olimpiai kvalifikációs Eb lesz az Európai Játékok. Nagyon erős a tornadiszciplínák, az asztalitenisz, a birkózás, a kajak-kenu, a karate, az ökölvívás, a strandlabdarúgás és a sportlövészet mezőnye is. Összesen tizenkét sportban lehet közvetlen olimpiai kvalifikációt vagy kvalifikációs pontokat szerezni, illetve ötkarikás szintet elérni: asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, íjászat, kerékpár, ökölvívás, röplabda, sportlövészet, tékvandó, triatlon és úszás.

Sportlövészetben, triatlonban és asztaliteniszben közvetlen a kvótaszerzési esély. A lövészek tizenöt olimpiai kvótához juthatnak hozzá (minden versenyszám győztese kvalifikál), az asztaliteniszezők kettőhöz (férfi és női egyes), a triatlonosok szintén kettőhöz (férfi, női). A kvóta az utóbbi esetekben nem névre szól, hanem az adott olimpiai bizottság szerzi meg – tehát elképzelhető, hogy nem az indul Rióban, aki kivívta a kvalifikációt.

HÁNY MAGYAR LESZ OTT? MILYEN ERŐS CSAPATTAL INDULUNK?

A Magyar Olimpiai Bizottság erős és nagy létszámú, 200 fős küldöttséget indít Bakiban. Bomba erős a kajak-kenu csapat, de többek között a cselgáncs-, birkózó-, ökölvívó- és sportlövő-küldöttség is nagyon jó erőkből áll. A magyar csapat névsorát, az indulók adatlapjait itt tekinthetik meg!

KIK LESZNEK AZ ELSŐ MAGYAROK?

A szinkronúszó Fodor Adél és Harcsa Viktória már csütörtök reggel hatkor (helyi idő szerint kilenckor) elkezdi a versenyeket, és az U17-es vízilabdázó lányok is vízbe szállnak a megnyitó előtt,reggel kilenckor (helyi idő szerint tizenkettőkor) a németek ellen játszanak. A szinkronúszó csapat tagjai (Dimanopulosz Dorina, Fodor Adél, Harcsa Viktória, Kertai Lili, Kézdi Fanni, Lukovszky Sarolta, Riemer Alexandra, Szabó Veronika) 12.30-kor kezdenek.

MI LESZ A FOLYTATÁSSAL? KI A KÖVETKEZŐ HÁZIGAZDA?

A 2019-es Európai Játékok rendezési jogát Hollandia nyerte el, viszont június 10-én bejelentette, hogy visszalép. A holland kormány úgy ítéli meg, felelőtlenség lenne 57.5 millió eurót (megközelítőleg 18 milliárd forint) költeni a sporteseményre. Pedig a hollandok mindent bevetettek a költségcsökkentés érdekében, több városba „szétszórták” volna a viadalt, amelyet meglévő létesítményekben terveztek lebonyolítani. Így jelenleg nem ismert, hol lesznek a 2019-es versenyek – Minszk és Isztambul is érdeklődött korábban a rendezés iránt.

„Eredetileg hat várossal számoltunk lehetséges házigazdaként 2019-re, ketten már jelezték, hogy készek az újbóli tárgyalásokra. Ez a két város már a 2023-as rendezés iránt is érdeklődött, de újra egyeztetnének a 2019-es eseményről. A kontinensen belül annyi különböző adottságú város van, hogy az Európai Játékokat a házigazdához tudjuk szabni. Bakiban infrastrukturális fejlesztésekre volt szükség, valamint arra, hogy a rendezői gárda tapasztalatot szerezzen. Az Európai Játékok öröksége az, hogy a város később bármilyen nagy eseményt, így akár olimpiát is meg tud rendezni. Tudom, hogy rendkívül sikeres versenynek nézünk elébe, és ezért jönnek majd új jelentkezők a 2019-es rendezésre. Egyáltalán nem aggódunk” – nyilatkozta Hickey csütörtöki sajtótájékoztatóján.

KI KÖZVETÍTI AZ EURÓPAI JÁTÉKOKAT?

Európa országainak kilencven százalékában értékesítették a közvetítési jogokat, a kontinensen kívül további huszonegy országban sugározzák a multisporteseményt. Magyarországon a DIGI Sport a közvetítő csatorna. A DIGI a kettes csatornáján nonstop közvetítést ad az Európai Játékokról, egyes csatornáján pedig napi összefoglalókat sugároz. A Nemzeti Sport Online-on folyamatosan frissülő, élő hírfolyammal készülünk, benne helyszíni tudósításokkal.

VÉGEZETÜL: BAKI VAGY BAKU?

Baku a hagyományos és nemzetközi közhasználatban levő név, viszont az azeriek Bakinak hívják fővárosukat (amit így kellene kiejteni), mi is így teszünk.