Olimpia: a lakosság többsége támogatná a rendezést

A megkérdezettek 54 százaléka képesnek is tartja a fővárost arra, hogy 20 éven belül megrendezze a világ legnagyobb sporteseményét.

A Magyar Olimpia Bizottság (MOB) pénteki határozatában kezdeményezte, hogy vizsgálják meg a 2024-es olimpia megrendezésének lehetőségét a hazai döntéshozók, és értékeljék újra a hat évvel ezelőtt elkészült megvalósíthatósági tanulmányt. A BOM szerint – teljes összhangban a MOB pénteki döntésével – elengedhetetlen, hogy konszenzus szülessen a kérdésben és már a pályázati szakaszban prioritás legyen, hogy Magyarország nemzetgazdasági szempontból is profitálhasson az esetleges rendezésből.

A megkérdezettek 60 százaléka például évi néhány ezer forinttal, illetve adója 1 százalékával is támogatná az ötkarikás rendezést, míg azok aránya, akik a pénzbeli hozzájárulást kizárták, de az 1 százalékot felajánlanák, 7 százalék volt.

Az olimpiai rendezés legnagyobb lehetséges előnyeire, pozitív hozadékára is rákérdezett a kutatás. Ebből a szempontból a négy legfontosabb lehetőség a megkérdezettek szerint az infrastruktúra fejlesztése (100 fokú skálán 71 pont), a történelmi siker ténye Magyarország számára (71 pont), a regionális vezető szerep átvétele a játékoknak köszönhetően (65 pont) és a nemzeti összetartozás erősítése (65 pont) voltak.

A lehetséges akadályok közül a kutatásban részt vevők 73 százaléka jelölte meg az ország gazdasági helyzetét.

Szalay-Berzeviczy hangsúlyozta, a kutatási eredményekkel és a MOB pénteki határozatával összhangban a BOM álláspontja szerint van reális esély és igény a hazai rendezésű olimpiára, ezért a kormánynak és a fővárosnak mihamarabb meg kellene tennie a pályázat előkészítéséhez szükséges lépéseket.

„Meggyőződésünk, hogy csak olyan pályázatnak van értelme, amely mögött jelentős társadalmi és politikai összefogás és egyetértés van, továbbá amely garanciát jelent arra, hogy az egész ország hosszú távon gazdaságilag profitáljon a világ legnagyobb sporteseményének szervezéséből” – fogalmazott a BOM alapítványi elnöke.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a múlt év végén fogadta el az Agenda2020 névre keresztelt reform koncepcióját, amelynek lényege a gazdaságosabb, kisebb városok számára is elérhető olimpia.

A közvélemény-kutatás célja a támogatás felmérése volt, de vizsgálták más jelentős sportesemények kapcsán érzett „nemzeti büszkeség” mértékét is. Ebből a szempontból például a nemrég elnyert, 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság négy mérkőzése 66 pontot, míg a 2021-es úszó-világbajnokság 85 pontot ért el a 100 fokozatú skálán. Mindez jól jelzi, hogy azokkal a rendezvényekkel kapcsolatban, ahol szurkolni lehet magyar versenyzőknek, illetve a sikeres szereplésre is van remény, kifejezetten pozitív a hazai lakosság hozzáállása – emelte ki Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumának elnöke.


A Magyar Olimpia Bizottság (MOB) pénteki határozatában kezdeményezte, hogy vizsgálják meg a 2024-es olimpia megrendezésének lehetőségét a hazai döntéshozók, és értékeljék újra a hat évvel ezelőtt elkészült megvalósíthatósági tanulmányt. A BOM szerint – teljes összhangban a MOB pénteki döntésével – elengedhetetlen, hogy konszenzus szülessen a kérdésben és már a pályázati szakaszban prioritás legyen, hogy Magyarország nemzetgazdasági szempontból is profitálhasson az esetleges rendezésből.

A megkérdezettek 60 százaléka például évi néhány ezer forinttal, illetve adója 1 százalékával is támogatná az ötkarikás rendezést, míg azok aránya, akik a pénzbeli hozzájárulást kizárták, de az 1 százalékot felajánlanák, 7 százalék volt.

Az olimpiai rendezés legnagyobb lehetséges előnyeire, pozitív hozadékára is rákérdezett a kutatás. Ebből a szempontból a négy legfontosabb lehetőség a megkérdezettek szerint az infrastruktúra fejlesztése (100 fokú skálán 71 pont), a történelmi siker ténye Magyarország számára (71 pont), a regionális vezető szerep átvétele a játékoknak köszönhetően (65 pont) és a nemzeti összetartozás erősítése (65 pont) voltak.

A lehetséges akadályok közül a kutatásban részt vevők 73 százaléka jelölte meg az ország gazdasági helyzetét.

Szalay-Berzeviczy hangsúlyozta, a kutatási eredményekkel és a MOB pénteki határozatával összhangban a BOM álláspontja szerint van reális esély és igény a hazai rendezésű olimpiára, ezért a kormánynak és a fővárosnak mihamarabb meg kellene tennie a pályázat előkészítéséhez szükséges lépéseket.

„Meggyőződésünk, hogy csak olyan pályázatnak van értelme, amely mögött jelentős társadalmi és politikai összefogás és egyetértés van, továbbá amely garanciát jelent arra, hogy az egész ország hosszú távon gazdaságilag profitáljon a világ legnagyobb sporteseményének szervezéséből” – fogalmazott a BOM alapítványi elnöke.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a múlt év végén fogadta el az Agenda2020 névre keresztelt reform koncepcióját, amelynek lényege a gazdaságosabb, kisebb városok számára is elérhető olimpia.

A közvélemény-kutatás célja a támogatás felmérése volt, de vizsgálták más jelentős sportesemények kapcsán érzett „nemzeti büszkeség” mértékét is. Ebből a szempontból például a nemrég elnyert, 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság négy mérkőzése 66 pontot, míg a 2021-es úszó-világbajnokság 85 pontot ért el a 100 fokozatú skálán. Mindez jól jelzi, hogy azokkal a rendezvényekkel kapcsolatban, ahol szurkolni lehet magyar versenyzőknek, illetve a sikeres szereplésre is van remény, kifejezetten pozitív a hazai lakosság hozzáállása – emelte ki Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumának elnöke.