MOB: „örökbe fogadták” Magyar kápáját és Rejtő fegyverét

Az alkotások Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornász kápáinak, illetve Rejtő Ildikó kétszeres olimpiai bajnok vívó, 1964-es „ötkarikás” tőrének felhasználásával készültek. Kárpáti Tamás tulajdonos Hungarikonok gyűjteményében híres magyar művészek, tudósok, feltalálók és sportolók emblematikus tárgyaiból kortárs művészek által készített szobrok, festmények és installációk találhatók – köztük 20, olimpiai bajnokhoz kötődik.

A Magyar Olimpiai Bizottsággal három évre, a riói olimpia évének végéig szóló támogatói együttműködés célja az olimpiai bajnokok már elkészült hungarikonjainak állagmegóvása, illetve újabb műtárgyak elkészíttetése.

A 2014-ben fair play-díjjal kitüntetett kollekciót, illetve annak egyes darabjait a legrangosabb hazai múzeumokon kívül (Magyar Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, egri Dobó Múzeum, keszthelyi Festetics Kastély stb.) bemutatták Rómában, Bécsben, Dunaszerdahelyen, a 2012-es londoni olimpián, és meghívást kapott a 2015-ös Milánói Világkiállításra is.

A kollekció egyes darabjai megihlették a legkiválóbb kortárs írókat, művészettörténészeket és sportújságírókat Parti Nagy Lajostól Nádas Péteren át Jókai Annáig, Feledy Balázstól P. Szabó Ernőig, Vitray Tamástól Szepesi Györgyön át Hegyi Ivánig, hogy egy-egy esszével emlékezzenek a tárgyak egykori tulajdonosaira.

A MOB székházában rendezett ünnepségen Németh Pál: Magyar Vándor című bronzszobrát, valamint Yengibarian Mamikon: Aranylány, ezüst tőrhegy című ezüstszobrát (A lábujjakon álló napkorong című sorozatból) leplezte le kedd délelőtt a két érintett olimpiai bajnok és az alkotók.

Rejtő Ildikó elmondta, Tokióban az egyéni és a csapatversenyek alkalmával is ugyanazt a tőrt használta.

„Az olimpiára akkor 5-6 tőrt vittünk magunkkal, általában olasz fegyvert használtunk. Van még egy, ami Tokióban is velem volt, azon a csapattagok aláírása is szerepel, azt megtartottam. Büszke vagyok arra, hogy olimpiai bajnokként a Halhatatlanok Klubjának is a tagja lehetek, és most már egy műalkotás is őrzi bajnoki győzelmeim emlékét” mondta a kétszeres olimpiai bajnok vívó.

Magyar Zoltán azt magyarázta, az általa használt kápa még az ősidőkből való, mert látszik az íve, az még a hajlított változat, csak később alkalmazták az egyenes markolatot. A „magyar vándor” sokat edzett korábban a Fradiban, Tatán, a felhasznált ereklye a ferencvárosi klub szertárából került elő.

Magyar Zoltán arról is beszélt, a magyar lólengés egyik meghatározó szakembere edzője, Vigh László, akihez a szerhez kötődő gyakorlatok, elemek megreformálása is fűződik.

„Büszke vagyok arra, hogy egy művészembert is megihletett az én sportolói pályafutásom, olimpiai bajnokságom. Az a nyolcas vonalú, végtelent szimbolizáló ív, amit az alkotó létrehozott, visszaadja a lógyakorlat mozgásának ívét” – mondta a kétszeres olimpiai bajnok tornász.

A Hungarikonok-gyűjtemény a MOB Fair Play Bizottságának 2014-es díjkiosztóján, a művészeti kategóriában fair play-díjban részesült. A keddi ünnepségen résztvevő dr. Kamuti Jenő elnök ennek szellemében méltatta az alkotásokat. „A sport és a művészet abban is hasonlóságot mutat, hogy mindkettő a kultúra része.”

A hungarikonok.hu honlapon Kárpáti Tamás az alábbi gondolatokkal vezeti olvasóit a gyűjteményébe.

„Nagy adománya a sorsnak, ha az ember úgy lehet szenvedélybeteg, hogy esze ágában sincs kigyógyulni belőle. Az én függőségem évtizedekkel ezelőtt alakult ki – a tárgyak és teljesítmények vonzásában. A legegyszerűbb eszköz: egy ecset, egy karmesteri pálca, egy fénymérő, vagy akár egy boxkesztyű is magasztossá válhat, ha tudjuk, mily tiszteletet parancsoló produktum született általa.”

„E folyamathoz az én hozzáadott értékem egy parányi ötlet. Felkértem a legkiválóbb kortárs festőket és szobrászokat, hogy installálják egy-egy alkotásukba az összegyűjtött pipák, botok, szemüvegek, futballcipők sokaságát, ily módon méltóképp megőrizve azokat az utókornak. A híres magyarok többnyire emblematikus tárgyaiból, az objektekből így születtek a szubjektek, az egykori magánmitológiából így terebélyesedtek immár csaknem száz darabos nemzeti gyűjteménnyé a Hungarikonok.”

A Magyar Olimpiai Bizottsággal három évre, a riói olimpia évének végéig szóló támogatói együttműködés célja az olimpiai bajnokok már elkészült hungarikonjainak állagmegóvása, illetve újabb műtárgyak elkészíttetése.

A 2014-ben fair play-díjjal kitüntetett kollekciót, illetve annak egyes darabjait a legrangosabb hazai múzeumokon kívül (Magyar Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, egri Dobó Múzeum, keszthelyi Festetics Kastély stb.) bemutatták Rómában, Bécsben, Dunaszerdahelyen, a 2012-es londoni olimpián, és meghívást kapott a 2015-ös Milánói Világkiállításra is.

A kollekció egyes darabjai megihlették a legkiválóbb kortárs írókat, művészettörténészeket és sportújságírókat Parti Nagy Lajostól Nádas Péteren át Jókai Annáig, Feledy Balázstól P. Szabó Ernőig, Vitray Tamástól Szepesi Györgyön át Hegyi Ivánig, hogy egy-egy esszével emlékezzenek a tárgyak egykori tulajdonosaira.

A MOB székházában rendezett ünnepségen Németh Pál: Magyar Vándor című bronzszobrát, valamint Yengibarian Mamikon: Aranylány, ezüst tőrhegy című ezüstszobrát (A lábujjakon álló napkorong című sorozatból) leplezte le kedd délelőtt a két érintett olimpiai bajnok és az alkotók.

Rejtő Ildikó elmondta, Tokióban az egyéni és a csapatversenyek alkalmával is ugyanazt a tőrt használta.

„Az olimpiára akkor 5-6 tőrt vittünk magunkkal, általában olasz fegyvert használtunk. Van még egy, ami Tokióban is velem volt, azon a csapattagok aláírása is szerepel, azt megtartottam. Büszke vagyok arra, hogy olimpiai bajnokként a Halhatatlanok Klubjának is a tagja lehetek, és most már egy műalkotás is őrzi bajnoki győzelmeim emlékét” mondta a kétszeres olimpiai bajnok vívó.

Magyar Zoltán azt magyarázta, az általa használt kápa még az ősidőkből való, mert látszik az íve, az még a hajlított változat, csak később alkalmazták az egyenes markolatot. A „magyar vándor” sokat edzett korábban a Fradiban, Tatán, a felhasznált ereklye a ferencvárosi klub szertárából került elő.

Magyar Zoltán arról is beszélt, a magyar lólengés egyik meghatározó szakembere edzője, Vigh László, akihez a szerhez kötődő gyakorlatok, elemek megreformálása is fűződik.

„Büszke vagyok arra, hogy egy művészembert is megihletett az én sportolói pályafutásom, olimpiai bajnokságom. Az a nyolcas vonalú, végtelent szimbolizáló ív, amit az alkotó létrehozott, visszaadja a lógyakorlat mozgásának ívét” – mondta a kétszeres olimpiai bajnok tornász.

A Hungarikonok-gyűjtemény a MOB Fair Play Bizottságának 2014-es díjkiosztóján, a művészeti kategóriában fair play-díjban részesült. A keddi ünnepségen résztvevő dr. Kamuti Jenő elnök ennek szellemében méltatta az alkotásokat. „A sport és a művészet abban is hasonlóságot mutat, hogy mindkettő a kultúra része.”

A hungarikonok.hu honlapon Kárpáti Tamás az alábbi gondolatokkal vezeti olvasóit a gyűjteményébe.

„Nagy adománya a sorsnak, ha az ember úgy lehet szenvedélybeteg, hogy esze ágában sincs kigyógyulni belőle. Az én függőségem évtizedekkel ezelőtt alakult ki – a tárgyak és teljesítmények vonzásában. A legegyszerűbb eszköz: egy ecset, egy karmesteri pálca, egy fénymérő, vagy akár egy boxkesztyű is magasztossá válhat, ha tudjuk, mily tiszteletet parancsoló produktum született általa.”

„E folyamathoz az én hozzáadott értékem egy parányi ötlet. Felkértem a legkiválóbb kortárs festőket és szobrászokat, hogy installálják egy-egy alkotásukba az összegyűjtött pipák, botok, szemüvegek, futballcipők sokaságát, ily módon méltóképp megőrizve azokat az utókornak. A híres magyarok többnyire emblematikus tárgyaiból, az objektekből így születtek a szubjektek, az egykori magánmitológiából így terebélyesedtek immár csaknem száz darabos nemzeti gyűjteménnyé a Hungarikonok.”