Nagy Béla főszerkesztő az alábbi gondolatokkal indította útjára az 1903. március 15-én először megjelenő Nemzeti Sportot:
„Hazánkban az utolsó évtizedben örvendetes fejlődésnek indult a testedző sport ügye, de még mindig nem vagyunk ott, ahol lehetnénk és tehetségeinkhez képest lennünk kellene.
A legnagyobb hiba és legfontosabb hiány sportéletünkben a megfelelő szakirodalom hiánya... Nincs oly lapunk, amely minden testedző sportot egyformán felölelne, egyenlő magas szakszínvonalról tárgyalna, a legkiválóbb sportférfiak eszméit terjesztve, vezére, irányítója lenne a magyar sportéletnek, tanítója, buzdítója a babérért küzdőknek, tolmácsolója a külföldi mozgalmaknak, az érintkezés közvetítője a sportemberek és a közönség között.
A Nemzeti Sport e hiány pótlására bontja ki zászlaját, midőn a magyar sajtószabadság ünnepén a nagyközönség elé lép. A kibontott zászlóra a testi nevelés és testedzés eszméit írta fel, ezeket az eszméket, a sport szeretetét akarja általánossá tenni és beleoltani minden magyar ember lelkébe.”
A hétvégenként, vasárnaponként megjelenő lap megalapítója az akkor 42 éves Fodor Károly műegyetemi vívómester volt, szellemiségét dr. Nagy Béla főszerkesztő személyesítette meg, aki éppen olyan megszállott híve és művelője volt a vívásnak, mint sporttársa és barátja, Fodor Károly. Társai szerint hallatlanul tevékeny, örökké mozgó, sok minden iránt érdeklődő és fogékony ember volt, remek vívó, kardban az 1901-es esztendő országos bajnoka. Nemcsak a fegyvert, hanem a tollat is remekül használta.
A példányokat a Légrády testvérek könyvnyomdája állította elő, de még nem körforgó gépen, mint később hosszú évtizedeken át, hanem úgynevezett lapos nyomógépen, amely a képek minősége tekintetében a finom nyomási rendszer eredményeként jobban megfelelt, ezzel szemben viszont roppant lassan működött.
Az érdeklődés és a hagyományaink tisztelete is arra ösztönöz, hogy egy kissé részletesebben foglalkozzunk most a Nemzeti Sport első számával, amelynek vezércikkéről korábban ugyan már érdemben szóltunk, s idéztük mint a lap ars poeticáját.
Címlapján a vadonatúj Nemzeti Sport aláhúzott csupa nagybetűkkel jelzi, hogy a Magyar Athletikai Szövetség (ebbe tartozott az úszás, a birkózás, a vívás is), a Magyar Athletikai Club, a Fővárosi Vivó Club és a Budapesti Posta- és Távirda Tisztek Sportegyesületének hivatalos lapjaként lép a nyilvánosság elé. A tartalom ismertetése – az általános és a már említett program jelzése mellett – hat sportágra (rovatra) terjed ki: a footballra, Lawn-tennisre, evezésre, tornára, athletikára és a vívásra. Ez utóbbit illetően – ez a bemutatkozó példány legizgalmasabb része – le a kalappal a szerkesztők előtt!... Mai mércével mérve is kemény, mondhatni kíméletlen bírálattal ostorozzák „Szemere Miklós vívóversenye” címmel a híres politikust-diplomatát-írót-sportművelőt.
A Nemzeti Sport az évforduló alkalmából különleges lapszámmal tiszteleg: a jövő hét csütörtökön megjelenő lapban nyolcoldalas extra mellékletben tekinthetik át az olvasók a sportnapilap históriáját korabeli címlapok, visszaemlékezések segítségével.
KÖSZÖNJÜK A MAGYAR SPORT HŐSEINEK, BAJNOKAINKNAK, LEGENDÁINKNAK ÉS OLVASÓINKNAK, HOGY 110 ÉVE VELÜK LEHETÜNK.