Golf, US Open: amerre a fiatal északír lép, dőlnek a rekordok

Nem ez az egyetlen versenyrekord, amelyet az egyelőre feltartóztathatatlanul száguldó északír „majdnem tini” megdöntött pénteki játékával. A nyolcadik szakaszon ütött eagle révén (az elvártnál kettővel kevesebb ütéssel juttatta a lyukba labdát) 26 szakasz után 10 ütéssel „volt jobb a pályánál” – az eddigi US Open-csúcstartónak, Gil Morgannek 39 szakaszra volt szüksége 1992-ben ahhoz, hogy a pályán elvárt ütésszámhoz képest 10-et megspóroljon.

De még ezzel sincs vége: a US Openen egy játékos pályához képesti legnagyobb előnye 12 ütés – volt, hiszen Morgan (1992), majd Tiger Woods 2000-ben jegyzőkönyvezett rekordja is a múlté. McIlroy ugyanis a 16. és a 17. szakaszon ütött egy-egy birdie révén mínusz 13-ra ment le – a 111 éves torna történetében ilyesmire korábban senki sem volt képes.

A verseny fél távjánál meglévő hatütésnyi előny „csak” holtversenyes rekord; hogy így alakult, az elsősorban az utolsó szakaszt elcsúfító dupla bogey (az elvártnál két ütéssel több) következménye. A többiek csak az ilyen malőrök szaporodásában bízhatnak, s mint emlékezetes, a három körön át rendkívül biztos kézzel versenyző McIlroy az idei US Mastersen nem bírta végig a rendkívüli idegi és fizikai megterhelést – a 15. helyig zuhant vissza

A fiatal európai pillanatnyi legközelebbi vetélytársa a dél-koreai Jang Jong Un, akit a 2009-es PGA Championship megnyerése óta a makacs üldözők közé illik sorolni. Ő volt ugyanis az első golfozó, akinek sikerült térdre kényszerítenie az akkor világelső Tiger Woodsot egy olyan versenyen, amelyiken 54 szakasz után ő állt az élen.

Bár néhány versenyző még nem fejezte be a második kört, úgy tűnik, a világranglista első három helyezettje – Luke Donald, Martin Kaymer, Lee Westwood – versenyben marad a folytatásra; a selejtezőszint közelsége igazából csak az éllovas Donaldet fenyegeti.

A versenyben maradók további két alkalommal teljesítik a pályát, végeredményt a 72 szakaszon elért összesített ütésszám alapján hirdetnek.