MotoGP-gyorstalpaló, 1. rész

Tényleg csak egy egészen kicsi történelem

A gyorsasági motoros világbajnokság története 1949 óta íródik, amikor a Nemzetközi Motorkerékpáros Szövetség (FIM) megalakult. Az első világbajnoki futamot a legendás TT-pályán rendezték az Isle of Manen június 17-én. A hétkörös verseny 425 km (!) hosszú volt és egy bizonyos Harold Daniell nyerte meg az 500-asok versenyét.

A sportág megszületésének évében négy géposztályban feszültek egymásnak a versenyzők: 125 kcm, 250 kcm, 350 kcm és 500 kcm, míg az oldalkocsi kiegészítő kategóriája volt a sorozatnak.

Azóta persze minden megváltozott, a versenytávok, a kategóriák, a pontrendszer, a helyszínek nagy része, és még sorolhatnánk. Ami nem változott, hogy mindig is a legnagyobb-, az ún. királykategóriának volt a legnagyobb rangja.

A 2023-as Le Mans-i futam volt az 1000-ik hétvége, amikor világbajnoki fordulót rendeztek, a most hétvégi Osztrák Nagydíj pedig azért különleges, mert az 1000-ik királykategóriás futamot láthatjuk vasárnap.

Milyen kategóriákban, milyen motorokkal versenyeznek jelenleg

Jelenleg három géposztály küzdelmeit követhetjük minden egyes hétvégén: Moto3, Moto2 és MotoGP. A motorok mindegyike négyütemű és ami a legfontosabb, prototípus motorokról van szó minden esetben.

Először a MotoGP váltotta a korábbi 500 kcm-es kategóriát 2002-ben (bár 2003-ban egy ideig még kétütemű motorokkal is rajthoz állhattak). 
A Moto2-es kategória 2010-ben jött létre és váltotta a korábbi 250 kcm-es középső géposztályt, míg legkésőbb, 2012-ben a Moto3 került bevezetésre a 125 kcm helyett.

A MotoGP-ben jelenleg 1000 kcm-es motorokkal versenyeznek (egészen jövő év végéig, amikor az új technikai szabályok bevezetésre kerülnek). A top speed rekord 366,1 km/óra. Jelenleg 5 gyártó vesz részt a sorozatban: Aprilia, Ducati, Honda, KTM és Yamaha.

A Moto2-ben minden motort 765 kcm-es háromhengeres Triumph blokkok hajtanak, amiket véletlenszerűen sorsolnak ki időről időre a versenyzők között. A 138 lóerős motorok végsebessége 300 km/óra feletti.

A legkisebb géposztályban, azaz a Moto3-ban 250 kcm-es egyhengeres blokkokkal versenyeznek, melyek 60 lóerősek és 245 km/óra körüli a végsebességük.

A fentiek mellett több kiegészítő versenysorozatot is láthatunk néhány európai helyszínen, köztük a MotoE-t, azaz az elektromos motorok kategóriáját. A MotoE 2019-ben mutatkozott be, akkor még világkupaként egészen 2022-ig. Ebben az időszakban Energica Ego Corsa motorokkal versenyeztek. 2023-ban helyüket a Ducati vette át és ettől az évtől világbajnoki rangot kapott a sorozat, melynek idén először magyar indulója is van Varga Tibor Erik személyében.

Minden gramm számít

A kiélezett küzdelmek során minden ezredmásodperc számít, amit nyilván a tömeg is befolyásol. Ezért minden pilóta igyekszik minél könnyebb lenni, és a motorokon se véletlenül találunk karbon idomokat. Azonban ezzel nem lehet korlátlanul játszani, ezért vezették be a minimum tömeget.

A Moto3-as és a Moto2-es géposztályban a motort és a pilótát együtt (de nem egyszerre) mérlegelik. Előbbinél 152 kg-ot kell elérni, utóbbinál pedig 217-et.

A MotoGP-ben a motorok esetében van csak minimum előírás: 157 kg.

Esélyegyenlőség a MotoGP-ben

Azaz a koncessziós szabály. A gondolat, hogy segítsék a gyengébb motormárkák technikai felzárkózását 2012-ben született meg, amikor az 1000 kcm-es blokkok bevezetésével megjelent a CRT, majd később Open kategória. Erre azért volt szükség, hogy valahogy felduzzasszák az igen karcsú létszámú rajtrácsot.

Az eltérő szabályozás első és legnagyobb győztese a Ducati volt, akik 2015-ös dobogós helyezéseiknek „köszönhetően” a következő évre elveszítették az engedményeket, egy évközi szabályváltoztatás, azaz a koncessziós pontok bevezetése után.

Ezt a változtatást a Yamaha és a Honda akarta, akik (jogosan) úgy ítélték meg, hogy a Ducati már bőven versenyképes, így nem fair, hogy továbbra is többet tesztelhetnek vagy éppen szabadon fejleszthetnek a szezon során.

Nyolc évvel később épp a két japán márka került akkora lemaradásba, hogy a jogtulajdonosok úgy ítélték meg, bővíteni kell az évközi lehetőségeiket, de a szabályrendszer előző verziója erre nem adott volna nekik lehetőséget.

Így került megalkotásra a mostani szisztéma, amit 2024-ben vezettek be.

Az új szabályt érinti a teszteken használható gumik mennyiségét, hogy kik és mely pályákon tesztelhetnek, a szabadkártyás nevezéseket, a szezon során használható blokkok számát és azok évközi fejlesztését, valamint az aeroelemek fejlesztését a szezon során.

Négy csoportba (A, B, C és D) sorolják a gyártókat aszerint, hogy a szezon során maximálisan elérhető pontok hány százalékát szerezték meg. Két időszakot figyelembe véve vizsgálják a teljesítményeket. A szezon első és utolsó versenye közt eltelt időszak ÉS a nyári teszttilalmat követő első versenytől a következő év nyári teszttilalmát megelőző utolsó futam által felölelt időintervallum alapján. Így biztosítva, hogy gyorsabban lehessen engedményeket kapni vagy éppen elveszíteni azokat, ha egy gyártó jobb eredményeket kezd el hozni. 

*A szabadkártya nem függ a blokk frissítésének korlátozásától. Maximum 3 szabadkártya a nyári teszttilalomig és max. 3 azt követően

**Egy korábbi verziót vissza kell vonni

Versenynaptár

Az idei a leghosszabb szezon a sportág eddigi történetébe 22 versenyhétvégével.

Ez köszönhető egyrészt a 33 év után visszatérő magyar futamnak, míg Brno és a Cseh Nagydíj négy év kihagyás után csatlakozott újra.

A Magyar Nagydíj a 14-ik versenyhétvége lesz idén, majd következik Barcelona, Misano, négy tengerentúli helyszín (Motegi, Mandalika, Phillip Island, Sepang) és végül a két késő őszi európai futam Portimaóban és Valenciában.

Hétvégi menetrend

Az idei évtől már egységesen két szabadedzése van mind a három kategóriának, egy péntek reggel, egy pedig szombat reggel.

A péntek délutáni edzés határozza meg, hogy ki az a 10 versenyző, aki egyenes ágon bekerül az időmérő fő szakaszába, azaz a Q2-be.

Szombaton rendezik az időmérőket, melyek első szakaszából (Q1) a Moto3 és a Moto2 esetében az első négy, a MotoGP-ben az első kettő jut még tovább a Q2-be, ami végül az első 14, illetve 12 rajthelyről dönt.

A MotoGP-sek napja ezzel még korántsem ér véget, szombat délután következik ugyanis a 2023-ban bevezetett Sprint, amit minden egyes nagydíjhétvégén megrendeznek (szemben az F1-gyel, ahol csak 6 sprinthétvégét rendeznek a 24 forduló során).

A táv minden esetben a vasárnapi főfutam fele.

Pontrendszer

A mostani pontrendszert 1993-ban vezették be, ami a vasárnapi nagydíjakat jelenti. Az első 15 célbaérő kap pontot sorrendben: 25-20-16-13-11-10-9-8-7-6-5-4-3-2-1 egységet.

A Sprinten az első 9 hely ér pontot: 12-9-7-6-5-4-3-2-1 egységet.