MotoGP: Zarco nyerte az első edzésnapot motorozható, de veszélyes pályán

„Ami a huplikat illeti, sokkal jobb a helyzet, mint tavaly– válaszolta az nso kérdésére az előző futam győztese, Aleix Espargaró. – De! Új aszfaltnak borzalmas. Mert amikor új aszfaltról beszélünk, akkor annak nem jobbnak kell lennie, hanem tökéletesnek. Teljesen simának. És ez nem az. Tudom, hogy nem könnyű, mert ez egy őrült pálya, fel-le, bal-jobb, bal-jobb, rengeteg kanyar. Szóval nem olyan egyszerű az újraaszfaltozás, mint Misanóban vagy Barcelonában. Tehát jó munkát végeztek. Legalábbis a 2022-es év megoldott. De a jövő nem szuper jó ennek a pályának.”

A 2-es és 10-es, valamint a 12-es és 16-os kanyarok közötti új aszfalt szabad szemmel is könnyen felismerhető sötétebb színének köszönhetően.

Ezeken a szakaszokon valóban javult a helyzet, cserébe más fordulókban (például a 11-es és a 14-es) nagyobbak a huplik, mint korábban, nem beszélve a hátsó egyenesről. Ha ez nem lenne elég, akkor tegyük hozzá, hogy az 1-es és a 11-es kanyarokban szinte nulla a tapadás.

Persze mi ez ahhoz a rodeóhoz képest, amit tavaly láthattunk például a 10-es kanyarban, ami inkább tűnt aszfaltozott krosszpályának, mint bármi másnak. Motortól és persze pilótától függően eltérnek a vélemények, hogy a pálya közepesen vagy annál nagyobb mértékben veszélyes, de idén legalább élvezni is tudják a motorozást Amerikában.

És bár a biztonság nagyon fontos kérdés, a sorozatnak kell egy verseny az Egyesült Államokban, ezen helyszínnél pedig csak rosszabb opciók lennének, ha lennének. Mert jelenleg csak a CoTA-nak van MotoGP-s pályalicence.

Amiben viszont a teljes mezőny egyet ért, az az, hogy ez a szezon egyik, ha nem a legnehezebb, legfizikálisabb pályája ez a maga 20 kanyarjával. „Ha megnézzük a köridőket, akkor látható, hogy mennyire fárasztó a pálya– emelte ki Joan Mir pénteken. – Általában azt látod, hogy az emberek egy kört megnyomnak, aztán megállnak, aztán megint egy kör, stop, egy kör, stop. Emiatt pedig nem látjuk, hogy kinek milyen a tempója jelenleg. Amit most látunk a papíron, és ami a versenyen lesz majd, az teljesen más.”

Ami az első edzésnapot illeti, Johann Zarco zárt az élen Jack Miller és Fabio Quartararo előtt, de akadtak olyanok, akik egyből a versenytempón kezdtek dolgozni, és nem koncentráltak az egykörös időre. Ilyen volt például a 2019-es futamgyőztes, Álex Rins.

Enea Bastianini negyedik helyével, a pénteki napot három Ducati zárta az első négyben. Ennek a kvartettnek bizony nagy szüksége volt egy jó kezdésre, a csalódást keltő argentin futam után.

A Ducatiknak elsősorban a két suzukis pilóta lehet kihívója vasárnap, bár ehhez még javítaniuk kell a motor stabilitásán. A huplik, de főként a szél (ami szombaton és főként vasárnap egyre erősebbnek ígérkezik) úgy tűnik, őket állítja a legnagyobb kihívás elé.

Ezzel szemben a GP22-k stabilabbak az előző verziónál, és mint tudjuk, az irányváltásoknál is kezesebbek, ami ezen a pályán kulcsfontosságú elem.

Az Apriliások közül Maverick Vinales kezdett jobban, aki egy hetedik hellyel nyitott, míg a világbajnoki éllovasAleix Espargaró egyelőre a top10-en kívül várja a folytatást. Ha valaki azt gondolja, hogy Aleix csalódott volt péntek délután, az bizony rossz nyomon jár.

„Tudom, hogy furcsán hangzik a múlt heti győzelem után, de összességében boldog vagyok. Ez egyáltalán nem az én pályám. Tavaly ötször buktam, és a huszadik helynél nem tudtam előbbre végezni. Nagyon sok kanyar van, amit egyesben kell bevenni, és ezek nem fekszenek nekem. Plusz ott a chattering, ami a puhán gumin még erősebben jelentkezik. Szóval nem vagyok gyors a puha keveréken. Ami a vasárnapot illeti, a cél az első hatban végezni. Ha a legrosszabb pályádon hatodik tudsz lenni, az egy remek eredmény. Persze nem engedtem el a dolgot, mindent megteszek, amit tudunk, dolgozunk ezerrel. Maverick nagyon gyors ezen a pályán, ez az egyik kedvence, szóval mindenképp elemezni és használni fogom az adatait. Számunkra nagyon fontos a csapatmunka, és vele nagyon jó csapatot alkotunk.”

A hétvége egyik főszereplője a CoTA királya, azaz Marc Márquez, aki akkor is referencia ezen a pályán, ha nincs százszázalékos formában. Nem véletlen, hogy Jorge Martín a pályán, azt megelőzően pedig videók elemzésével alaposan szemügyre vette, hogy mit, hol, hogyan csinál honfitársa, és mitől ilyen gyors itt.

Ezen a hétvégén egy más, a megszokottnál sokkal komolyabb és kimértebb Marcot láthatunk, aki a csütörtöki sajtótájékoztatón nyíltan beszélt arról, hogy mennyire megviselte lelkileg az elmúlt két hét mandalikai bukását követően, amiről egy pillanatnyi saját emlékképe sincs, csupán a közvetítésnek köszönhetően tudja, hogy mi történt.

„Igazából nagyon közel voltam ahhoz, hogy már Argentínában is ott legyek, de semmi motivációt nem éreztem hozzá. Nem voltam elég motivált ahhoz, hogy vállaljam azt a kockázatot.”

Erős és meghökkentő kijelentés ez, amit Marc a Nemzeti Sport kérdésére mélyebben is kifejtett.

„Két héttel ezelőtt még arra sem éreztem motivációt, hogy majd ezen a futamon részt vegyek. Semmi nem érdekelt, ahhoz volt csak kedvem, hogy a kanapén üljek. De szerencsére a körülöttem lévő emberek, Álex (a testvére – a szerk.), José (a segítője – a szerk.) sokat segítettek, rávettek, hogy menjek edzeni, így fokozatosan visszatért a motivációm. De ez normális ennyi és ilyen sérülés után. Ahogy Jorge (Martín) is mondta a MotoGP Unlimited sorozatban a portimaói bukása után: nem akarom ezt újra érezni, nem akarom újra ezt a kockázatot vállalni, amit a MotoGP jelent és újra megsérülni. De ez csak az első hét, aztán a versenyzés iránti szenvedély és az adrenalin győz.”

A nyolcszoros világbajnok célja messze nem a győzelem, először is önbizalmát kell visszanyernie, ami elveszett a sorozatos sérülések során. Főként a diplópia az, ami ráijesztett. Korábban ő is beszélt arról, hogy félelemmel nem lehet motorozni, így sok szempontból kulcsfontosságú lesz ez a hétvége a számára. Jobb helyszínt pedig nyilván nem választhatott volna a visszatérésre és az önbizalom újraépítésére, mint azt, ahol eddig hétszer is győzni tudott.

Mindezek ellenére Marc saját bevallása szerint is agresszívan kezdte az első edzést, de az első napon még spórolt az energiával. Az egykörös tempót sem erőltette még, így a hatalmas mosoly, amit az FP2 végén láthattunk a sisak alatt, érthető a hatodik helyet elnézve. És bár többször elmondta, hogy nem győzni jött Austinba, mégis mi lehetne nagyobb löket az önbizalom újraépítésében, mint felállni a dobogó legmagasabb fokára.

De ne szaladjunk ennyire előre, ma még vár ránk egy időmérő és egy FP4, ami általában sokat elárul arról, hogy mire számíthatunk vasárnap.