– Az élmezőnyből legalább tízen szögezték le, hogy nyerni jönnek Nyíregyházára – annak dacára, hogy a versenyzők egy része nem járt még hazánkban. Mit szól ehhez?
– A sportoló mindig nyerni akar – teljesen mindegy, hogy milyen sportágról beszélünk –, és ez így van rendjén. Nagyon örülök neki, hogy az év legerősebb mezőnye jött össze a Rally Hungaryre, mert nekem például nem okoz örömet, ha gyenge mezőnyben érek el jó eredményt, hosszú távon ugyanis az nem hoz a konyhára. Szóval felőlünk akár érkezhetne a világbajnoki címvédő is, neki is nagyon örülnénk. Egyfelől mert össze lehetne mérni vele a tudásunkat, másrészt nagyon sokat lehetne tanulni ezektől a versenyzőktől – mondta a négyszeres abszolút magyar bajnok Herczig Norbert, aki navigátorával, Ferencz Ramónnal immár három éve az Európa-bajnoki mezőny tagja.
– Önnek van már tapasztalata a zempléni pályákról. Mit lehet róluk elmondani?
– Nem véletlenül tartják úgy, hogy a magyar az egyik legnehezebb verseny, persze meg kell jegyezni a nehézségét nem csak a pályák adják, hanem az időjárás is. Remélhetőleg nem lesznek még egyszer olyan ridegek velünk az égiek, mint tavaly, mert abban a nagy esőben és ködben kissé kaotikusan alakultak a dolgok. Hozzá kell tenni, a riporterek két versenyzőt emeltek ki, akik végig mosolyogtak, Chris Ingramet, aki Nagy-Britanniában hozzászokott az ilyesmihez és engem. Meg kell mondjam, én tényleg nagyon élveztem az egészet, még úgy is, hogy több defektet kaptunk, mint addig egész évben, pedig ez volt az idényzáró verseny.
– Mennyire változtatta meg a világjárvány a rali Európa-bajnokságot? Mi a legszembeötlőbb különbség?
– Elsősorban az, hogy nagyon kihalt a szervizpark – néha kicsit olyan érzés, mintha egy sima teszten lennénk, hiszen a ralinak az is adja a hangulatát, hogy amikor beérünk a szervizbe, várnak minket a szurkolók, mert kíváncsiak rá, hogyan dolgozik a csapat, és ez jó érzés. Most más időket élünk, kihalt a szervizpark, de még így is örülnünk kell, hogy a nemzetközi szövetség ennyi erőfeszítést tett annak érdekében, hogy egyáltalán lehessen versenyt rendezni. Az is érdekes, hogy hiába vagyunk itthon, a protokoll éppen ugyanaz, mintha utaznánk, hiszen ahhoz, hogy beléphessünk a szervizparkba, nekünk is negatív Covid-tesztre van szükségünk.
Herczig Patrik tavaly nézőként érkezett a Rally Hungaryre, és a gyorsaságik mellett állva azt sem gondolta, hogy egyáltalán ott lesz az idén a rajtnál, azt meg végképp nem, hogy az Európa-bajnoki mezőny tagjaként. A 17 éves versenyző nagy álma teljesül ezzel. „Igyekeztem a lehető legjobban felkészülni a versenyre, a fizikai tréningek adagját is duplájára emeltem, de a cél továbbra is az, ami eddig: gyűjteni a kilométereket és a tapasztalatokat – mondta Herczig Patrik. – A Herczig név valamelyest kötelez, mert bár apa mindig mondja, hogy nem kell ezzel foglalkozni, azért bennem van, hogy ezzel a névvel csak jól kellene menni. A mostani futam előtt megnéztem nagyon sok belső kamerás felvételt, és nagyon jók a pályák – őszintén szólva még a zord időjárás is tetszett. A legjobban azonban a máriapócsi szuperspeciált várom, mert ralikrosszban többször is versenyeztem ott, sőt, ott szereztem meg a bajnoki címet, szóval szép emlékek fűződnek a helyszínhez.” |
– Szakmailag miben lesz más ez a Rally Hungary, mint a tavalyi volt?
– Sokkal nyugodtabb volt most a felkészülésünk – köszönhetően annak is, hogy van már tapasztalatunk a versenyautóval ezeken a pályákon. Hiszen tavaly volt jó néhány olyan gyorsasági, amelyen akkor mentünk először. Most viszont elő tudjuk venni a belsőkamerás felvételeket, illetve minden anyagot, ami a témában elérhető. Így legalább Patriknak is tudok segíteni.
– Apropó Patrik! Nem furcsa, hogy a fiával egy mezőnyben versenyez?
– Hogyne lenne furcsa! Néhány éve még azt se gondoltam, hogy egyáltalán megengedem neki a ralizást. Elkezdett ralikrosszozni, de biztos voltam benne, hogy nem hagyom bemenni az erdőbe. Aztán addig szívta a vérünket, hogy csak rábólintottunk a ralira, de azzal a feltétellel, hogy gyűjti a tapasztalatot és a kilométereket, szó sem volt Európa-bajnoki futamról. Csakhogy kiderült, az ORB mezőnye csupán az első napot teljesíti a Rally Hungaryn, ezért változtattunk a terven, és beneveztük az ERC-be, hogy minél több tapasztalatot szerezhessen. Sohasem versenyeztünk még így együtt, furcsa lesz, hogy nem tudom rajta tartani a fél szemem.
– Az idén nemcsak ő, ön sem versenyezhetett annyit, amennyit szeretett volna. Hogy élte meg?
– Nehezen. Folyamatos készültségben voltunk egész évben – erre azért volt szükség, hogy bármelyik pillanatban indulhassunk, ha verseny van. Van a szobánkban egy sarok, ahol a bőröndök állnak. Azokat az idén sem tettem el, ott állt benne hónapokig összekészítve a versenyző-felszerelés, hogy ha menni kell, készen álljunk.
– Mennyit ült versenyautóban az év első felében?
– Nem sokat. Eleve ősszel kezdődött a szezon, az első futamunk elúszott, a portugál meg ahhoz képest egész jól sikerült, hogy milyen hosszú volt a kihagyás. Sok minden megváltozott a lebonyolítással kapcsolatban is a pandémiás helyzet miatt, úgyhogy fél szemmel már 2021-re tekintünk, és várjuk, hogy helyreálljon a világ rendje.
– Ha azt kérném, ígérjen valamit a hétvégére – megtenné?
– Megígérem, hogy befejezzük a versenyt. Az idén egy kicsit későn kezdtük a pontgyűjtést, nincs nagyon értelme taktikázni, ezért úgy vagyok vele, ha már van Európa-bajnoki futam Magyarországon és meg is tartják, akkor nincs helye a taktikának, nyomni kell a gázt!