Tereprali: homokvihar miatt törölték az utolsó szakaszt

S hogy miként zajlott pontosan?

Éjszaka, úgy hajnal négy óra körül feltámadt a szél. Ez a sivatagban azt jelenti, hogy fújta a homokot, mintha nem lenne jobb dolga, be a sátrakba, az emberek fülébe, orrába – a szemébe csak azért nem, mert a tábor az igazak álmát aludta éppen. Pontosabban aludta volna, ha a sátrakat nem lapítja rá a szél az emberek fejére. És még ez is oké lett volna, ha az apró, pici homokszemek nem hatolnak át a sátorlapokon. De áthatoltak.

Úgyhogy tüsszögött, köhögött mindenki – a helyiek pedig (nyilván ők rutinosabbak az ilyesmiben) az arcuk előtt maszkkal végezték a reggeli teendőket (sátorcsomagolás, reggeliosztás, ahogy ilyenkor lenni szokott).

Ötven és száz méter között volt a látótávolság.

Ilyen időben képtelenek felszállni a mentőhelikopterek, márpedig nélkülük nincs verseny. Úgyhogy amikor hét órakor nem rajtoltak el a motorosok, nyolc órakor pedig összehívták a mezőnyt az étkezősátorban, már mindenki tudta, itt ma nem lesz verseny.

„Fúj a szél, hordja a port, tele van vele a fülünk, az orrunk és a szánk, és ha őszinte akarok lenni, akkor nekem egy kicsit a hócipőm is. Tegnap volt az első este, amikor már igazán jó érzésekkel mentem el aludni, végre versenyben voltunk, és élveztük az autózást. Nagyon készültem az utolsó napra, ami már afféle örömautózás lehetett volna számunkra" – mondta Szalay Balázs, aki a csalódottsága ellenére megértette a rendezők döntését.

„Ilyen időben a sivatag nagyon veszélyes. Nem csupán azért, mert a szél elfújja a nyomokat, hanem azért is, mert nem látod a dűnék formáját, nem látod, hogy felfelé vagy lefelé mész, mivel minden ugyanolyan színű az öt-tíz centi magasan áramló homoktól. És ez meglehetősen veszélyes" – mondta Szalay.

Beugró navigátora, a belga Fabaian Lurquin mindenek előtt azt mondta el, mennyire jól érezte magát a csapatban, s hogy milyen remek embert és jó pilótát ismert meg Szalay Balázs személyében, azután rátért a csütörtöki napra is. „Kár, hogy nem rajtolhatunk, de a biztonság mindenek előtt – aki a sivatagba jön, annak együtt kell élni a gondolattal, hogy időnként kitör a homokvihar, s az ellen semmit sem tehetünk. Jó volt itt versenyezni, örültem, hogy megismerhettem ezt a jó kis csapatot" – mondta Fabian Lurquin.

A végeredményt így szerda esti abszolút sorrend alapján hirdetik ki csütörtök este (a rossz látási viszonyok miatt törölték a délutánra tervezett pódium-ceremóniát is), a gálavacsorán kapják meg a kupákat a helyezettek.

A Szalay Balázs, Fabian Lurquin, Opel Mokka trió végül az összetett 25. helyen zárta a tereprali világkupa második futamát.

Az utolsó teljesített szakasz után még 26. volt a magyar autós, csakhogy csütörtök késő délután, a végső a technikai ellenőrzés után meglepő döntés született: a technikai bizottság kizárta a versenyből a versenyben végig fölényesen vezető, Dakar-címvédő Nasszer al-Attijah-t, mivel az autója rugóútja hosszabb volt a megengedettnél. Így a versenyt végül Vlagyimir Vasziljev nyerte meg.

„A biztonság mindenek előtt. Történt már ilyen és még fog is – ilyenkor a versenyző nem tehet mást, mint elfogadja, hogy a sivatag irányít" – tette hozzá a motoros győztes Marc Coma.

Noha délutánra tisztult egy kicsit az idő Abu-Dzabiban, a pódium-ceremóniát is törölték, és a díjakat este, a gálavacsorán kapják majd meg a győztesek.

ABU-DHABI DESERT CHALLENGE, A VK 2. FUTAMA

A módosított végeredmény. Autósok: 1. Vlagyimir Vasziljev, Konsztantyin Zsilcov (orosz, Mini All4) 14:52:48.0, 2. Van Loon, Rosegaar (holland, Mini All4) 20:15.0 p h., 3. Hunt, Schultz (brit, német, Mini All4) 50:48.0 p h., ...25. Szalay Balázs, Fabian Lurquin (magyar, belga, Opel Mokka) 9:04:25.0 ó h. Motorosok: 1. Marc Coma (spanyol, KTM) 14:49:05.0, 2. Sunderland (brit, KTM) 11:55.0 p h., 3. Quintanilla (chilei, KTM) 20:06.0 p h.